Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

841 Az országgyűlés 18. ülése 1955. április 21-én, csütörtökön. 842 Tíz évvel ezelőtt nem volt egyetlen repülőgépünk és a bombatölcsérektől felszaggatott repülőtereink elhagyottan álltak. Es ma távoleső nagyvárosaink mindegyikét napjában kétszer is elérhetjük egy óra leforgása alatt, és számban megnövekedett repülőtereinkről közvetlen légijáratok indulnak a világ minden tája felé. A háború befejeztével hajó- és uszályparkunk minden egysége a Duna mélyére süllyesztve vagy nyugatra hurcolva vádolta a háború felidézőit és ma már hajóink újból jelentős menynyiségű árut továbbítanak a Dunán, de eljutnak távoleső tengeri kikötőkbe is. A közlekedés dolgozói tudták, hogy erőfeszítéseik nélkül a népgazdaság többi területén folyó újjáépítés zavartalansága, de ugyanúgy a három- és ötéves tervek célkitűzéseinek megvalósítása sem biztosítható és mindazokat a nagy feladatokat, amelyeket a párt elénk tűzött és amit tőlük dolgozó népünk elvárt, végre is hajtották. Terveink minden kisebb és nagyobb létesítményének megvalósításánál mindenütt ott voltak a közlekedés dolgozói is. Sztálinváros és Diósgyőr acélja, Inota elektromos energiája, a Keleti Főcsatorna öntözőművei mindegyikében ott van a közlekedés dolgozóinak áldozatos munkája is. Az elmúlt év folyamán a közlekedés dolgozói ismét bizonyságot tettek arról, hogy minden nehézség mellett munkájukra számíthat dolgozó népünk. Az 1954. év ismét nem volt könnyű év a közlekedés dolgozói számára. Az év elejei rendkívül hideg időjárás, majd a nyári rendkívüli méretű árvízveszély idején is bebizonyították azt, hogy munkájukra a legnagyobb nehézségek közepette is számítani lehet. A vasút, a teherautóközlekedés, a szekérfuvarozás, a hajózás és nem utolsósorban a közlekedésépítő iparág dolgozói munkájának is köszönhető, hogy sikerült az árvíz nagyobb kiterjedését megakadályozni és hatalmas népgazdasági értékeket megmenteni. Köszönet ezért a közlekedés hős dolgozóinak! (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Ezek után rá kívánok térni a közlekedés- és postaügyi tárca 1955. előirányzatában foglalt főbb célkitűzésekre. A vasút 1954. évben is kielégítette a népgazdaság szállítási szükségleteit, bár szállítási terveinek teljesítésében lemaradt. Az utasszállítás is kevesebb volt a tervben előirányzottnál, mert a beruházások átcsoportosítása révén a messzebb vidékről járó munkások száma csökkent. Jelentős azoknak a dolgozóknak a száma is, akik visszatértek a mezőgazdaságba és így rendszeresen nem utaznak. Az elvégzett teljesítmények méreteire jellemző, hogy az 1954. évi áruszállítási teljesítmények az 1938. évi teljesítményeknek 268 százalékát, a személyszállítási teljesítmények 380 százalékát érték el. Az 1955. év első negyedévében a felszabadulási verseny lendülete az ipar teljes termelését lényegesen megemelte. Ennek következtében a vasút első negyedévi tervét jelentős mértékben túlteljesítette és a második negyedévben is jó eredmények várhatók. A vasút műszaki berendezéseit a népgazdaságtól kapott pénzügyi és anyagi kereteken belül 1954. évben is továbbfejlesztette. Így továbbfolytatta Budapest—Ferencváros és Székesfehérvár állomások korszerűsítésének és bővítésének munkálatait. Mindkét vasúti csomópont az ország vasúti hálózata teljesítőképességének fokozása céljából nagy jelentőségű. Az elmúlt év folyamán átadták a forgalomnak a fasiszták által lerombolt és a csehszlovák népköztársasággal közösen újjáépített komáromi Dunahidat. Az ugyancsak háborús pusztításnak áldozatául esett újpesti dunahíd munkái is folyamatban vannak. Ennek a dunahídnak forgalomba helyezése folyó év május elsejére várható. Az új híd lényeges könnyítést (jelent Budapest vasúti csomópont forgalmának lebonyolításában. A teherszállításban a kerülő útirányok kiküszöbölődnek és a személyforgalom is Esztergom felé most már a Nyugati pályaudvarról lesz indítható. 1955. év hídépítési munkálatai közül az újpesti dunahíd forgalombahelyezése mellett ki'emelkedik a Béke úti aluljáró építése. Az aluljáró az újpesti dunahíd megnyitása által megnövekedett forgalmú állomás korszerűsítését van hivatva szolgálni. Az építési munkák legnagyobb részét ebben az évben fogják végrehajtani. A vasút műszaki fejlesztésének egyik fontos tényezője a vonal villamosítás. A villamosítási terv végrehajtása során 1954-ben villamosvezetékkel és berendezéssel látták el a Budapest—Hatvan vonal budapest—gödöllői szakaszát. Az elmúlt év eredményei közé az első Diesel villamosmozdony prototípusának üzembehelyezése is sorolható. 1955-ben Diesel villamosmozdonyból további 4 darab gyártását helyezte kilátásba a gyáripar. Ezen felül korszerű gőzmozdonyok beszerzésére is sor kerül. Az utóbbi években nagy lépésekkel haladtunk előre a biztosító berendezések fejlesztése területén. A sűrű vonatforgalom biztonságos és gyors lebonyolítása érdekében 1954-ben modern térközbiztosító-berendezéssel látták el a Budaoest—Cegléd és a Rákos—Gödöllő vonalszakaszokat. Ez évben Cegléd—Szolnok és Gödöllő— Hatvan vonalakon fogják folytatni. Helyreállítják és korszerű formában újjáépítik Hatvan és Győr nagyállomás épületeit is. A dolgozók munkakedvét fokozta és a munka minőségét javította a bérrendezés, mely a vasutas dolgozók, különösen az alacsonyabb bérkategóriákba tartozók keresetét emelte. A bérrendezés a bérfegyelmet is erősítette. A vasút elért eredményeiből kiragadott példák mutatják, hogy az elmúlt év során jelentős fejlődést sikerült elérni, azonban a megnövekedett teljesítményekkel arányosan a vasút állóeszközeinek állományát nem tudták fejleszteni. A pályaberendezések és járművek igénybevétele a növekvő teljesítményekkel rohamosan emelkedett. Hogy a szállítási feladatokat a vasút mindezideig teljesítette, az döntő mértékben a belső tartalékok feltárásával, a Szovjetuniótól átvett munkamódszerek bevezetésével, a vasutas dolgozók lelkesedéssel, odaadással, erejük megfeszítésével végzett munkájának eredménye. Sajnos, a versenymozgalom területén erős a hanyatlás, erős a lemaradás.