Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

815 Az országgyűlés 18. ülése 1955. április 21-én, csütörtökön. 816 alapján, részben az egyéb területen is szükségessé vált racionalizálási intézkedésekkel gyökeresen igyekezzünk változtatni ezen a helyzeten. Két legfőbb törekvés irányítja ezeket az intézkedéseket. Az egyik: az érdemi ügyintézés decentralizálása, az alsóbb szervek felelősségének növelése, s egyidejűleg a túlfejlesztett központi szervek állandó és aprólékos beavatkozásainak csökkentése, a másik pedig: az egész mezőgazdasági irányító szervezet létszámának, kereteinek szűkítése, s ezzel az ügyintézés egyszerűsítése, gyorsabbá tétele. A mezőgazdasági szakirányításnak ilyen irányú egyszerűsítése és javítása az elmúlt év második felében kezdődött és ez év első negyedében folytatódott. Ennek eredményeként az 1955. évi költségvetésben már jelentős megtakarítással tudjuk ellátni a mezőgazdasági szakirányítást, s minden feltétele Megvan annak, hogy ennek megfelelően nem rosszabbul, hanem gyorsabban, kevesebb bürokráciával, s végeredményben eredményesebben végezzük ezt a munkát. Különösen fontos feltétele ennek az, hogy a minisztérium szervezete, — amely néhány évvel ezelőtt még körülbelül mai feladatai keretében több mint 2000-es létszámmal működött — az 1955. évi költségvetésben már alig több mint ezres létszámmal dolgozik. A mezőgazdaság általános irányító szerveinek munkája mellett különösen fontos, hogy külön-külön az egyes termelési feladatokat is minél célszerűbb és minél bürokrácia mentesebben dolgozó szervezettel lássuk el. E téren is számos egyszerűsítésre volt szükség, szem előtt tartva azt az alapvető célt, hogy minél gyorsabban és hatásosabban segítsük elő a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A növénytermelés terén különösen fontos feladat a minőségi vetőmagellátás kiszélesítése annak érdekében, hogy legfontosabb növényeink termelésében minél jobb termőképességű, nemesített vetőmagot bocsássunk termelőink rendelkezésére. Ebben a munkában a vetőmaggazdálkodásnak és a vetőmag minőségi ellenőrzésének szervei több év óta működnek mai formájukban és lényegében beváltak. Súlyos hibák voltak azonban azon a téren, hogy a minőségi vetőmagellátás, a vetőmagvak cseréje nem elég gyorsan és túl sok szállítási költséggel történt, s a minőség ellen is merültek fel olykor kifogások. Mindamellett évről-évre nagyobb mennyiségű és részben mind jobb minőségű vetőmagot adunk ki a termelésbe. Különösen ki kell emelnem a tekintetben azt a munkát, amely a kukoricatermés fokozása érdekében éppen most folyik: a heterózis kukorica vetőmagcseréjét. A korábbi évek nemesítő es elszaporító munkájával ez évben már elértük, nogy a vetésterület mintegy 10 százalékán tudunk az eddig ismert kukoricafajtáknál mintegy *5 százalékkal biztosan többet termő heterózis kukorica-vetőmagot a termelők rendelkezésére bocsátani. Ezzel azonban nem akarom azt mondani, hogy mind a kukoricavetőmag, mind pedig különösen a kenyérgabona, a lucerna és egyéb fontos növényeink vetőmagtermesztésében és felújításában kielégítő lenne a helyzet. Koránt-' | sem az! Egyik legfontosabb további feladatunk, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben azoknak a legfőbb növényeknek a vetőmagját állítsák elő kísérleti gazdaságaink és állami gazdaságaink, amelyeknek egész növénytermelésünk emelése szempontjából népgazdaságunknak különösen szüksége van. A legfontosabbak ezek közül: a kenyérgabona, a kukorica és a lucernamag termesztése. A másik legfőbb teendő pedig, hogy az így előállított magvakat kifogástalan minőségben, jól tisztítva, az eddiginél egyszerűbben és gyorsabban s főleg olcsóbban bocsássuk az egyes termelők rendelkezésére, olyan fajtákban, amelyek az egyes tájak termelési viszonyainak megfelelnek. Növénytermelésünk másik alapvetően fontos kérdése a talajerő fokozása és a bevált talaj javítási módszerek minél szélesebbkörű alkalmazása. Erre a célra népgazdaságunk igen nagy anyagi erőket fordít, s ezeket nem mindig használjuk fel a leggazdaságosabban. Műtrágyagyártásunk évről-évre igen nagy arányokban növekszik, ami mellett még a műtrágyabehozatal is jelentős tételekkel szerepel. Hasonlóképpen talajjavító gépek és anyagok évről-évre nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésünkre. A következőkben az a legfőbb feladatunk, hogy elsősorban fokozzuk és javítsuk a mezőgazdaságban termelődő szervestrágya mennyiségét és minőségét, valamint ennek helyes alkalmazását, és emellett különösen gondosan és gazdaságosan használjuk fel az ipari termelés és a behozatal adta lehetőségeket mind gépekben, mind anyagokban. A korábbi években viszonylag kevéssé gondoskodtunk a növénytermelésünk eredményességét károsító kártevők hatásos leküzdéséről. E tekintetben az elmúlt év döntő fordulatot jelentett. A növényegészségügy céljaira a növényvédelmi állomások keretében hatalmas gépparkokat állítottunk be és többszörösére emeltük a növényvédelmünkre fordított-anyagok menynyiségét is. Ez 1955-ben tovább növekedett. A növénytermelés hozamainak fokozása és a veszteségek minél kisebbre csökkentése azt követeli, hogy növényvédelmünk sokkal hatásosabban működjék. E téren igen nagy feladataink vannak. A mind nagyobb területen elterjedő amerikai burgonyabogár, valamint a fehér szövőlepke különösen Veszélyes kártevésein kívül egész sereg más kártevőtől kell óvni egész növénytermelésünket, ezen belül külön gonddal kertészeti termelésünket, gyümölcsfáinkat és szőlőinket, ami különösen bonyolult és körültekintő munkát követel nemcsak a termelőktől, hanem az ezzel foglalkozó szakszervektől is. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy mind szervezetileg, mind anyagi felszerelésben, mind pedig pénzösszegekkel a feladat súlyához képest gondoskodik költségvetésünk növénytermelésünk védelméről. Növényvédelmi szakszerveinknek és az ezeket irányító mezőgazdasági vezető szerveknek a feladata, hogy e nagy áldozattal megteremtett hálózat eredményesen teljesítse is kötelességét. Az állattenyésztés terén különösen a szarvasmarhatenyésztés képezi a mezőgazdasági irányító