Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

805 Az országgyűlés 18. ülése li való, öntevékeny paraszti szervek, sok község­ben jó kezdeményezésekkel járultak hozzá a mezőgazdasági munkák időben való elvégzésé­hez, határjárásokat szerveztek, bemutató par­cellákat létesítettek, előmozdították a legelőjaví­tást és az apaállattartást. A termelési bizottságokat segíteni kell ab­ban, hogy az idén is élénk tevékenységet fejtse­nek ki és a helyes termelési eljárások tudatosítá­sával serkentsék termelőszövetkezteink tagjait, egyénileg gazdálkodó parasztságunkat a több­termelésre. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy az e szervekbe beférkőzött kulákokat és más ellenséges elemeket eltávolítsák, mert he­lyenként tapasztalható, hogy e szervezeti kere­teket az ellenséges elemek spekulációs üzleteik lebonyolítására, népi demokráciánk elleni tevé­kenységük fokozására próbálják felhasználni. Ezt pártszervezeteink és tanácsaink semmi kö­rülmények között sem engedhetik meg. A földművelésügyi minisztériumnak és a tanácsoknak elő kell segíteniök továbbá, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért folyó harcban összekovácsolódjék az egyénileg gazdál­kodó parasztok és a termelőszövetkezeti parasz­tok tábora és kapcsolatuk napról napra erő­södjék. Nem lehet helyeselni egyes termelőszö­vetkezeti tagoknak azt a szektáns magatartását, hogy elzárkóznak a dolgozó parasztok elől, nem állnak velük szóba, nem akarják a jelentkezőket befogadni soraik közé. A szövetkezeti gazdasá­gok kapujának nyitva kell állnia minden becsü­letes, szorgalmasan gazdálkodó dolgozó paraszt előtt és gondoskodni kell róla, hogy ott minden becsületes ember szívélyes, baráti fogadtatásra laláljon. A párt és a tanácsok munkájának arra kell irányulnia, hogy termelőszövetkezeti mozgal­munk egyhelyben topogása már az idén meg­szűnjék és jó termelőszövetkezeteink példáján meggyőződve, önkéntes elhatározásból megin­duljanak a belépések, új termelőszövetkezetek is alakuljanak. Ehhez meg is van a lehetőség, mert az el­múlt gazdasági évben már a termelőszövetke­zetek nagyrészében megjavultak a gazdálkodás feltételei és kiheverve az 1953. évi megrázkódta­tást, a közös gazdaság ma megalapozottabb, erő­sebb, mint azelőtt volt. Közös vagyonuk egy év alatt 24 százalékkal lett nagyobb, a tehermentes vagyonrész pedig megkétszereződött. Az elmúlt év végén elkészült zárszámadások adatai azt bi­zonyítják, hogy a jól gazdálkodó szövetkeze­tek — amelyek száma egyre gyarapodik — tag­jaiknak magasabb jövedelmet biztosítottak, mint az átlagos középparaszti gazdaságok. A javuló gazdálkodás hatással van az egyé­nileg gazdálkodó parasztokra, valamint a tavaly kilépett tagokra is, amit mutat, hogy ez év első három hónapjában 15 000 új taggal gyarapodott a termelőszövetkezetek tagsága. A kilépettek kö­zül sokan megbánták már elhamarkodott csele­kedetüket és az a tapasztalat, hogy egyre töb­ben kérik visszavételüket a termelőszövetkeze­tekbe. Helyes kormányunknak az az intézkedése, hogy a visszalépőknek elengedi a kilépéskor megállapított adósságukat. ). április 21-én, csütörtökön. 806 Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy a földművelésügyi minisztérium, a taná­csok, a gépállomások, együtt a pártszervezetek­kel, az eddiginél még nagyobb erőfeszítéseket Legyenek a meglévő termelőszövetkezetek gyors megerősítése érdekében. Ne elégedjék meg a földművelésügyi minisztérium, de a tanácsok sem azzal, hogy a termelőszövetkezetek egy­része már példamutató, hanem úgy kell dolgozni, hogy minden termelőszövetkezet magas termést érjen el és tagjaik jövedelme meghaladja a kis­és középparaszti gazdaságok jövedelmét. Ebből a szempontból különösen nagy figyelmet kell fordítani az összes mezőgazdasági irányító szer­veknek az elmaradt, úgynevezett gyenge ter­melőszövetkezetek mielőbbi megerősítésére, an­nál is inkábbb, mert azok ma valósággal vissza­húzzák egész szövetkezeti mozgalmunkat. A jó, alapszabályszerű gazdálkodás érdeké­ben elengedhetetlenül fontos a termelőszövetke­zetek vezetésének megerősítése, hogy minden termelőszövetkezet élén hozzáértő, az alapsza­bályt jól* ismerő, a szövetkezeti demokráciát tiszteletben tarló elnökök, vezetőségi tagok, bri­gádvezetők legyenek. A földművelésügyi mi­nisztériumnak a jelenlegi elnökképző iskola mel­lett további tanfolyamok létesítésével meg kell gyorsítania a szövetkezeti vezetők szakmai és politikai képzését. Továbbá arra is szükség van, hogy a termelőszövetkezetekből korábban eltá­vozott, gazdálkodáshoz jól értő, vezetésre alkal­mas személyek közül minél többen visszakerül­jenek és hozzájáruljanak a gazdálkodás meneté­nek megjavításához. A termelőszövetkezetekben olyan szellemet kell kialakítani, hogy a tagok határozottan ki­álljanak az alapszabály mellett, nőjjön a munka­egység becsülete és erős kézzel vessenek véget a háztáji gazdaságok mértéktelen felduzzasztásá­nak, a közös vagyon pazarlásának, a közös munka alóli kibúvásnak. A kerekharaszti Béke termelőszövetkezet példája mutatja, hogy a ta­gok jólétéhez vezető út a közös gazdaság erősí­tésén keresztül vezet. Ebben a szövetkezetben azért jutott tavaly munkaegységenként 65,35 forint részesedés, mert a tagok családtagjaikkal együtt szorgalmasan részt vettek a közös mun­kában és így kenyérgabonából 16,9 mázsás, ku­koricából 35 mázsás, cukorrépából 210 mázsás átlagtermést értek el, tehenenként pedig 2800 liter tejet fejtek. A termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megerősítését legközvetlenebbül elősegíthetik az állami gépállomások, amelyek fenntartására, fejlesztésére kormányunk a költ­ségvetésben 1,3 milliárd forintot irányzott elő. A gépállomások befolyása a termelőszövetkeze­tekben az elmúlt évben már jelentős mértékben növekedett. Különösen növelte az, hogy kiszéle­sült agronómusi hálózatuk és országosan ma már minden második termelőszövetkezetben van egy kihelyezett gépállomási agronómus. A modern nagy mezőgazdasági gépek mellett ez is hatalmas termelési, szakmai segítséget jelent termelőszövetkezeti parasztságunk számára. Meg kell azonban mondani, hogy a gépállomások ha­tása sokkal jobban érződnék a termelőszövetke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom