Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

805 Az országgyűlés 18. ülése li való, öntevékeny paraszti szervek, sok községben jó kezdeményezésekkel járultak hozzá a mezőgazdasági munkák időben való elvégzéséhez, határjárásokat szerveztek, bemutató parcellákat létesítettek, előmozdították a legelőjavítást és az apaállattartást. A termelési bizottságokat segíteni kell abban, hogy az idén is élénk tevékenységet fejtsenek ki és a helyes termelési eljárások tudatosításával serkentsék termelőszövetkezteink tagjait, egyénileg gazdálkodó parasztságunkat a többtermelésre. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy az e szervekbe beférkőzött kulákokat és más ellenséges elemeket eltávolítsák, mert helyenként tapasztalható, hogy e szervezeti kereteket az ellenséges elemek spekulációs üzleteik lebonyolítására, népi demokráciánk elleni tevékenységük fokozására próbálják felhasználni. Ezt pártszervezeteink és tanácsaink semmi körülmények között sem engedhetik meg. A földművelésügyi minisztériumnak és a tanácsoknak elő kell segíteniök továbbá, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért folyó harcban összekovácsolódjék az egyénileg gazdálkodó parasztok és a termelőszövetkezeti parasztok tábora és kapcsolatuk napról napra erősödjék. Nem lehet helyeselni egyes termelőszövetkezeti tagoknak azt a szektáns magatartását, hogy elzárkóznak a dolgozó parasztok elől, nem állnak velük szóba, nem akarják a jelentkezőket befogadni soraik közé. A szövetkezeti gazdaságok kapujának nyitva kell állnia minden becsületes, szorgalmasan gazdálkodó dolgozó paraszt előtt és gondoskodni kell róla, hogy ott minden becsületes ember szívélyes, baráti fogadtatásra laláljon. A párt és a tanácsok munkájának arra kell irányulnia, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk egyhelyben topogása már az idén megszűnjék és jó termelőszövetkezeteink példáján meggyőződve, önkéntes elhatározásból meginduljanak a belépések, új termelőszövetkezetek is alakuljanak. Ehhez meg is van a lehetőség, mert az elmúlt gazdasági évben már a termelőszövetkezetek nagyrészében megjavultak a gazdálkodás feltételei és kiheverve az 1953. évi megrázkódtatást, a közös gazdaság ma megalapozottabb, erősebb, mint azelőtt volt. Közös vagyonuk egy év alatt 24 százalékkal lett nagyobb, a tehermentes vagyonrész pedig megkétszereződött. Az elmúlt év végén elkészült zárszámadások adatai azt bizonyítják, hogy a jól gazdálkodó szövetkezetek — amelyek száma egyre gyarapodik — tagjaiknak magasabb jövedelmet biztosítottak, mint az átlagos középparaszti gazdaságok. A javuló gazdálkodás hatással van az egyénileg gazdálkodó parasztokra, valamint a tavaly kilépett tagokra is, amit mutat, hogy ez év első három hónapjában 15 000 új taggal gyarapodott a termelőszövetkezetek tagsága. A kilépettek közül sokan megbánták már elhamarkodott cselekedetüket és az a tapasztalat, hogy egyre többen kérik visszavételüket a termelőszövetkezetekbe. Helyes kormányunknak az az intézkedése, hogy a visszalépőknek elengedi a kilépéskor megállapított adósságukat. ). április 21-én, csütörtökön. 806 Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy a földművelésügyi minisztérium, a tanácsok, a gépállomások, együtt a pártszervezetekkel, az eddiginél még nagyobb erőfeszítéseket Legyenek a meglévő termelőszövetkezetek gyors megerősítése érdekében. Ne elégedjék meg a földművelésügyi minisztérium, de a tanácsok sem azzal, hogy a termelőszövetkezetek egyrésze már példamutató, hanem úgy kell dolgozni, hogy minden termelőszövetkezet magas termést érjen el és tagjaik jövedelme meghaladja a kisés középparaszti gazdaságok jövedelmét. Ebből a szempontból különösen nagy figyelmet kell fordítani az összes mezőgazdasági irányító szerveknek az elmaradt, úgynevezett gyenge termelőszövetkezetek mielőbbi megerősítésére, annál is inkábbb, mert azok ma valósággal visszahúzzák egész szövetkezeti mozgalmunkat. A jó, alapszabályszerű gazdálkodás érdekében elengedhetetlenül fontos a termelőszövetkezetek vezetésének megerősítése, hogy minden termelőszövetkezet élén hozzáértő, az alapszabályt jól* ismerő, a szövetkezeti demokráciát tiszteletben tarló elnökök, vezetőségi tagok, brigádvezetők legyenek. A földművelésügyi minisztériumnak a jelenlegi elnökképző iskola mellett további tanfolyamok létesítésével meg kell gyorsítania a szövetkezeti vezetők szakmai és politikai képzését. Továbbá arra is szükség van, hogy a termelőszövetkezetekből korábban eltávozott, gazdálkodáshoz jól értő, vezetésre alkalmas személyek közül minél többen visszakerüljenek és hozzájáruljanak a gazdálkodás menetének megjavításához. A termelőszövetkezetekben olyan szellemet kell kialakítani, hogy a tagok határozottan kiálljanak az alapszabály mellett, nőjjön a munkaegység becsülete és erős kézzel vessenek véget a háztáji gazdaságok mértéktelen felduzzasztásának, a közös vagyon pazarlásának, a közös munka alóli kibúvásnak. A kerekharaszti Béke termelőszövetkezet példája mutatja, hogy a tagok jólétéhez vezető út a közös gazdaság erősítésén keresztül vezet. Ebben a szövetkezetben azért jutott tavaly munkaegységenként 65,35 forint részesedés, mert a tagok családtagjaikkal együtt szorgalmasan részt vettek a közös munkában és így kenyérgabonából 16,9 mázsás, kukoricából 35 mázsás, cukorrépából 210 mázsás átlagtermést értek el, tehenenként pedig 2800 liter tejet fejtek. A termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megerősítését legközvetlenebbül elősegíthetik az állami gépállomások, amelyek fenntartására, fejlesztésére kormányunk a költségvetésben 1,3 milliárd forintot irányzott elő. A gépállomások befolyása a termelőszövetkezetekben az elmúlt évben már jelentős mértékben növekedett. Különösen növelte az, hogy kiszélesült agronómusi hálózatuk és országosan ma már minden második termelőszövetkezetben van egy kihelyezett gépállomási agronómus. A modern nagy mezőgazdasági gépek mellett ez is hatalmas termelési, szakmai segítséget jelent termelőszövetkezeti parasztságunk számára. Meg kell azonban mondani, hogy a gépállomások hatása sokkal jobban érződnék a termelőszövetke-