Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

789 Az országgyűlés 18. ülése 1955. április 21-én, csütörtökön. 790 A MAV-nál a múlt évben mintegy 4000 vagon szén többletfelhasználást és ezenkívül 600 000 indokolatlan munkaórát okoztak a gőzmozdonyok üzemeltetésénél elkövetett hibák. Ezek főképpen abból adódtak, hogy a mozdonyokat a fűtöházi ki- és bejárásoknál feleslegesen ácsorogtatták, azokat hosszabb fűtőházi tartózkodás esetén is teljes gőzben tartották, továbbá hibákat követtek el a vonatok fűtőházakhoz való csoportosításánál is. Az ily módon elpazarolt szénmennyiség az egész lakosság több mint egyheti szénszükségletét fedezné. A mezőgazdasági termelésben is jelentékeny tartalékok állnak rendelkezésre, melyeket eddig nem használtunk ki kellőképpen. Hatalmas öszszegeket fordítottunk az elmúlt években az öntözéses termelés fejlesztésére. Az ország öntözéses gazdálkodásra berendezett területeinek 25 százalékán azonban az elmúlt évben száraz g izdálkodás folyt, Szolnok megyében például — amely az öntözéses gazdálkodás szempontjából nagyon fontos helyet foglal el, és amely megye a termelőszövetkezeti mozgalom szempontjából is kiemelkedő fontosságú — a múlt évben a megépített öntözéses területből 14 800 katasztrális holdon nem folyt öntözéses gazdálkodás. Bár a gépállomások munkájának minősége a múlt évben javult, emellett azonban nem tűrhető az, hogy a teljesítmény viszont csökkent: 1954-ben csak 89 százalékát teszi ki az 1953. évi teljesítménynek. Ezt a kisebb teljesítményt a gépállomások a múlt évinél nagyobb gépparkkal hajtották végre, ami mutatja, hogy a gépek kihasználása nagyobb arányban romlott, mint a gépállomások teljesítmény-csökkenése. Különöszembetűnő ez a traktorok és a kombájnok kihasználásánál. Például egy azonos traktoregységre jutó traktormunka 1954-ben az 1953. évihez képest 17 százalékkal csökkent. Az egy kombájnra jutó learatott terület pedig 40 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Lehetne még soká folytatni a hasonló példák felsorolását, de úgy hiszem, az elmondottak is eléggé bizonyítják, hogy nem csekély tartalékok állnak rendelkezésünkre és hogy a tartalékok felhasználása csak tőlünk, magunktól, munkánk megjavításától függ. A párt Központi Vezetőségének márciusi határozata megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy felszámoljuk a lazaságokat, a liberalizmust, megszilárdítsuk minden területen a fegyelmet és rendet. Az 1955. év eddig elért eredményei biztatást adnak arra,'hogy a múlt évben elkövetett gazdálkodási hibák megszűnnek és a népgazdaság rendelkezésére álló erőforrásokat az eddiginél sokkal jobban használjuk fel. Szocialista iparunk az első negyedévi termelési tervét — mint ahogyan erre a miniszterelnök elvtárs a beszédében rámutatott — túlteljesítette. Az ipar számos területén a végrehajtott műszaki intézkedések és a termelékenység növekedésének eredményeképpen a múlt évinél kedvezőbben alakult az önköltség. Ezekhez az eredményekhez jelentős mértékben hozzájárult a hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmával kibontakozott munkaverseny. Mindezek a jelenségek biztatóak. Ahhoz azonban, hogy a múlt évben erőteljesen jelentkező hibákat elkerüljük, arra van szükség, hogy ezeket az eredményeket állandóvá és általánossá tegyük. Az eddig ebben az évben elért eredmények a hibák kijavításának még csak a kezdetét jelentik. A népgazdaság fellendítésének feltételei kedvezőek. Nagy pártunk vezetése, dolgozó népünk és elsősorban munkásosztályunk tettvágya és alkotó képessége, a Szovjetunió és a baráti népi demokráciák segítsége erőinket megsokszorozzák. Ha az állami és a gazdasági vezetés él a ked-" vező feltételekkel, okul a múlt hibáiból és javítja munkáját, akkor a folyó termelési tervünket és ennek alapján költségvetésünket maradéktalanul teljesíteni tudjuk, sőt új tartalékokat, jelentős erőforrásokat tárhatunk fel szocialista építésünk számára. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZEH JÓZSEF jegyző: Nagyistók József képviselőtársunk. NAGYISTÓK JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1955. március 4-i határozata világosan feltárta azokat a hibákat, amelyeket eddigi munkánk során elkövettünk. Rámutatott a határozat í'itu is, hogy a begyűjtésben is megnyilvánult az opportunizmus, a jobboldali elhajlás, amely lazította úgy a tanácsi, mint a begyűjtő apparátus munkáját és nem kis mértékben a beadásra kötelezett termelők állampolgári fegyelmét. Az 1953. évi 27. számú több évre szóló törvényerejű rendelet új alapokra fektette begyűjtési rendszerünket. Három évre előre megszabta a termelők beadási kötelezettségét és ezzel elősegítette a termelés biztonságát. Ez a törvényerejű rendelet jelentősen csökkentette a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségét és komoly kedvezményeket adott dolgozó parasztságunknak. A beadási kötelezettség csökkentése folytán jelentősen emelkedett a termelőszövetkezeti tagok és a dolgozó parasztok jövedelme. Dolgozó parasztságunk örömmel és megelégedéssel fogadta ezeket a kedvezményeket és az állam iránti kötelezettségnek termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztságunk becsülettel eleget tettek. így például megyénkben, Csongrád megyében a székkutasi Schönherz termelőszövetkezet és a Bacsó Béla termelőszövetkezet, vagy a tömörkényi Petőfi termelőszövetkezet valamennyi cikkből jóval határidő előtt teljesítette a beadási tervét. Dolgozó parasztságunk többsége becsülettel eleget tett állam iránti kötelezettségének. Meg kell azonban mondanom, hogy sokan vannak még olyanok is, akik a Magyar Dolgozók Pártja és kormányunk által adott kedvezményeket nem becsülték meg, nagy hangon további engedményeket követeltek és így hozzájárultak ahhoz, hogy egyes becsületes dolgozó parasztok is késve, csak többszöri felszólításra teljesítették beadási kötelezettségüket, de sokan még mindig hátralékosak, különösen sertésből.