Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

789 Az országgyűlés 18. ülése 1955. április 21-én, csütörtökön. 790 A MAV-nál a múlt évben mintegy 4000 va­gon szén többletfelhasználást és ezenkívül 600 000 indokolatlan munkaórát okoztak a gőz­mozdonyok üzemeltetésénél elkövetett hibák. Ezek főképpen abból adódtak, hogy a mozdonyo­kat a fűtöházi ki- és bejárásoknál feleslegesen ácsorogtatták, azokat hosszabb fűtőházi tartóz­kodás esetén is teljes gőzben tartották, továbbá hibákat követtek el a vonatok fűtőházakhoz való csoportosításánál is. Az ily módon elpazarolt szénmennyiség az egész lakosság több mint egy­heti szénszükségletét fedezné. A mezőgazdasági termelésben is jelentékeny tartalékok állnak rendelkezésre, melyeket eddig nem használtunk ki kellőképpen. Hatalmas ösz­szegeket fordítottunk az elmúlt években az ön­tözéses termelés fejlesztésére. Az ország öntözé­ses gazdálkodásra berendezett területeinek 25 százalékán azonban az elmúlt évben száraz g iz­dálkodás folyt, Szolnok megyében például — amely az öntözéses gazdálkodás szempontjából nagyon fontos helyet foglal el, és amely megye a termelőszövetkezeti mozgalom szempontjából is kiemelkedő fontosságú — a múlt évben a meg­épített öntözéses területből 14 800 katasztrális holdon nem folyt öntözéses gazdálkodás. Bár a gépállomások munkájának minősége a múlt évben javult, emellett azonban nem tűr­hető az, hogy a teljesítmény viszont csökkent: 1954-ben csak 89 százalékát teszi ki az 1953. évi teljesítménynek. Ezt a kisebb teljesítményt a gépállomások a múlt évinél nagyobb gépparkkal hajtották végre, ami mutatja, hogy a gépek ki­használása nagyobb arányban romlott, mint a gépállomások teljesítmény-csökkenése. Különö­szembetűnő ez a traktorok és a kombájnok kihasználásánál. Például egy azonos traktoregy­ségre jutó traktormunka 1954-ben az 1953. évi­hez képest 17 százalékkal csökkent. Az egy kom­bájnra jutó learatott terület pedig 40 százalék­kal kevesebb, mint az előző évben. Lehetne még soká folytatni a hasonló példák felsorolását, de úgy hiszem, az elmondottak is eléggé bizonyítják, hogy nem csekély tartalékok állnak rendelkezésünkre és hogy a tartalékok felhasználása csak tőlünk, magunktól, munkánk megjavításától függ. A párt Központi Vezetőségének márciusi határozata megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy felszámoljuk a lazaságokat, a liberalizmust, megszilárdítsuk minden területen a fegyelmet és rendet. Az 1955. év eddig elért eredményei biztatást adnak arra,'hogy a múlt évben elkövetett gaz­dálkodási hibák megszűnnek és a népgazdaság rendelkezésére álló erőforrásokat az eddiginél sokkal jobban használjuk fel. Szocialista iparunk az első negyedévi ter­melési tervét — mint ahogyan erre a miniszter­elnök elvtárs a beszédében rámutatott — túltel­jesítette. Az ipar számos területén a végrehaj­tott műszaki intézkedések és a termelékenység növekedésének eredményeképpen a múlt évi­nél kedvezőbben alakult az önköltség. Ezekhez az eredményekhez jelentős mér­tékben hozzájárult a hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmával kibontakozott munkaverseny. Mindezek a jelenségek biztatóak. Ahhoz azonban, hogy a múlt évben erőteljesen jelent­kező hibákat elkerüljük, arra van szükség, hogy ezeket az eredményeket állandóvá és általánossá tegyük. Az eddig ebben az évben elért eredmé­nyek a hibák kijavításának még csak a kezde­tét jelentik. A népgazdaság fellendítésének feltételei ked­vezőek. Nagy pártunk vezetése, dolgozó népünk és elsősorban munkásosztályunk tettvágya és al­kotó képessége, a Szovjetunió és a baráti népi demokráciák segítsége erőinket megsokszoroz­zák. Ha az állami és a gazdasági vezetés él a ked-" vező feltételekkel, okul a múlt hibáiból és ja­vítja munkáját, akkor a folyó termelési tervün­ket és ennek alapján költségvetésünket mara­déktalanul teljesíteni tudjuk, sőt új tartaléko­kat, jelentős erőforrásokat tárhatunk fel szocia­lista építésünk számára. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZEH JÓZSEF jegyző: Nagyistók József képviselőtársunk. NAGYISTÓK JÓZSEF: Tisztelt Országgyű­lés! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tőségének 1955. március 4-i határozata világosan feltárta azokat a hibákat, amelyeket eddigi mun­kánk során elkövettünk. Rámutatott a határozat í'itu is, hogy a begyűjtésben is megnyilvánult az opportunizmus, a jobboldali elhajlás, amely lazí­totta úgy a tanácsi, mint a begyűjtő apparátus munkáját és nem kis mértékben a beadásra kö­telezett termelők állampolgári fegyelmét. Az 1953. évi 27. számú több évre szóló tör­vényerejű rendelet új alapokra fektette begyűj­tési rendszerünket. Három évre előre megszabta a termelők beadási kötelezettségét és ezzel elő­segítette a termelés biztonságát. Ez a törvény­erejű rendelet jelentősen csökkentette a ter­melőszövetkezetek beadási kötelezettségét és komoly kedvezményeket adott dolgozó paraszt­ságunknak. A beadási kötelezettség csökkentése folytán jelentősen emelkedett a termelőszövet­kezeti tagok és a dolgozó parasztok jövedelme. Dolgozó parasztságunk örömmel és megelé­gedéssel fogadta ezeket a kedvezményeket és az állam iránti kötelezettségnek termelőszövetke­zeteink és dolgozó parasztságunk becsülettel ele­get tettek. így például megyénkben, Csongrád megyében a székkutasi Schönherz termelőszö­vetkezet és a Bacsó Béla termelőszövetkezet, vagy a tömörkényi Petőfi termelőszövetkezet valamennyi cikkből jóval határidő előtt teljesí­tette a beadási tervét. Dolgozó parasztságunk többsége becsülettel eleget tett állam iránti kötelezettségének. Meg kell azonban mondanom, hogy sokan vannak még olyanok is, akik a Magyar Dolgozók Pártja és kormányunk által adott kedvezményeket nem becsülték meg, nagy hangon további engedmé­nyeket követeltek és így hozzájárultak ahhoz, hogy egyes becsületes dolgozó parasztok is kés­ve, csak többszöri felszólításra teljesítették be­adási kötelezettségüket, de sokan még mindig hátralékosak, különösen sertésből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom