Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-17

Ï63 Az országgyűlés 17. ülése 1955. április 20-án, szerdán. 764 fiú-cipők és baj van a kétéves gyermekek télikabátvásárlásával is. A zöldség- és gyümölcsüzletekben frissebb; megfelelőbb árut szeretnének vásárolni a háziasszonyok. Egyre javuló ellátásunkban vannak zavarok is, amelyeknek több esetben a boltvezetők, vagy az árubeszerzők az okai. Erre mutat a Borsod megyében tartott legutóbbi vizsgálat is, ahol megállapították, hogy számtalan község boltjaiban nem lehet kapni ecetet, cipőpasztát, borotvapengét, Terv-cigarettát, holott e cikkekből az elosztó kereskedelem bőséges készletekkel rendelkezik. Bár a kereskedelemben a fogyasztókhoz való viszony javul, azonban még távolról sem kielégítő. Sok hiba tapasztalható több szálloda és vendéglátó vállalatnál. Például a nyíregyházi Béke Szállóban a tisztaságnak és rendnek nem igen örvend a .vendég, az ágynemük higiénia szempontjából nem megfelelőek, a mellékhelyiségek sok esetben botrányosak. A vízcsapok rosszak és több esetben mosakodás nélkül távozik a vendég. Az árammal való takarékosságot úgy gyakorolják, hogy olyan égőket alkalmaznak, amelyek mellett egyetlen betűt sem lehet elolvasni. Nyíregyházán a Gossuth Étteremben az ételek egyoldalúak, nem vizsgálják a dolgozók kívánságait és nem törekednek arra, hogy előállítsák azokat az ételeket, amelyeket a dolgozók szívesen fogyasztanának. Például a nyári idényben a legtöbb vidéki étteremben zöldfőzelék alig kapható. Kevés az olyan vendéglátó szálloda, mint a pécsi Nádor és a szolnoki Tisza Szálló étterme, ahol a 14 forintos menü minden idényben változatos, ízletes és ^ meghatározott mennyiségű. Szállodája tiszta és rendes. A pécsi Nádor Szálló dicséretére legyen mondva, hogy több mint 100 kötetes könyvtár áll a vendégek rendelkezésére. Tisztelt Országgyűlés! Az életszínvonal emelkedését a jobb munka, az olcsóbb és több termelés biztosítja. A jobb munka és a jobb élet elválaszthatatlan egymástól. Gazdaságpolitikánk következetes valóraváltása nem kis mértékben a kereskedelem dolgozóinak odaadó, lelkes munkáján is múlik. A falusi földművesszövetkezeteknek feladata, hogy ne csak a város és falu közötti áruforgalom erősítésére törekedjenek — bár ez is rendkívül fontos—, ne csak a városból a falura irányuló forgalom fejlődését szorgalmazzák, hanem a helyi árualap feltárására, a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák termék- és terményfeleslegeinek felvásárlására, mezőgazdasági termékek begyűjtésére is egyre fokozottabb gondot fordítsanak. Folytassanak kielégítő harcot a spekulációval szemben, amelylyel hozzájárulnak élelmiszerellátásunk növeléséhez. Nem kétséges, hogy erőinket összevetve, kereskedelmünk betölti a szocialista kereskedelem szerepét. Az előterjesztett költségvetést a magam részéről teljes egészében elfogadom, mert abban biztosítékot látok arra, hogy szocializmust építő hazánkban népgazdaságunk fejlődését, népünk felemelkedését szolgálja. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kukucska János képviselőtársunk. KUKUCSKA JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés elé terjesztett költségvetés bizonyítja, hogy népi demokráciánk költségvetése a békés szocialista építést, hazánk gazdasági erejének növelését, a dolgozók anyagi, kulturális szükségleteinek kielégítését szolgálja. Ilyen költségvetés csakis olyan államban lehet, ahol a munkásosztály van hatalmon, ahol a szocializmus építésén munkálkodnak. A kapitalista országok költségvetése a nép kegyetlen kizsákmányolásának, elnyomásának, más országok népei kirablásának, az ellenük való háborús készülődés szolgálatában áll. A mi költségvetésünk előirányzott kiadásai a szocialista ipar, ezen belül a nehézipar elsődleges fejlődését, a mezőgazdaság fejlesztését, hazánk anyagi erőforrásainak növelését, népünk anyagi és kulturális színvonalának emelését, a béke védelmét szolgálják. Jelentős helyet foglal el a költségvetésben a szocialista kultúránk fejlesztésére, a népünk kulturális igényeire fordítandó kiadások összege. Ez évi költségvetésünk anyagilag biztosítja, hogy folytassuk azt a mélyreható, az emberek gondolkodásában, kultúrájában végbemenő átalakulást, amely szocialista forradalmunk szerves része. A munkásosztályt, a dolgozó parasztságot a múlt uralkodó osztályai szellemi sötétségben igyekeztek tartani. A szocialista építés bázisán hazánkban új szocialista kultúra születik, s a kultúra vívmánya ma már nem egyesek privilégiuma, hanem a dolgozó nép kincse. Népi demokráciánk kulturális vívmányai fokozatosan megváltoztatják népünk világnézetét, kiszélesítik műveltségét, emelik öntudatát, gazdagabbá, sokoldalúbbá teszik életét. Költségvetésünk népművelési kiadásai elősegítik, hogy a kulturális forradalom területén további mélyreható eredményeket érjünk el. Az elmúlt évtized alatt, de különösen a fordulat éve után, így 1954-ben is nagy eredményeket értünk el kultúránk, irodalmunk, művészetünk, a tömegkultúra fejlesztése területen. Az első ötéves terv során 1817 kultúrotthon létesült a falvakban és ma 1887 falusi, városi és járási. 500 üzemi kultúrotthon, több mint 2100 üzemi kultúrterem vált a tömegkultúra fejlődésének központjává, elégíti ki a dolgozók kulturális igényeit. Kultúrotthonainkban és kultúrtermeinkben több mint 10 000 kultúrcsoport működik. A népi kultúra virágzását, népünk tehetségét és alkotókészségét bizonyítja, hogy a falusi kultúrcsoportok 1953—54. évi versenyén 5269 művészeti csoport vett részt. A most folyó ifjúsági seregszemlén is sok ezer kultúrcsoport szerepel, ebből számos DISZ-kultúrcsoport most alakult meg. Jórészt az önképző művészeti csoportokból kerültek ki a nagynevű, Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Állami Népi Együttes tagjai is, akiknek hazánkban, a baráti országokban, de a nyugati országokban elért nagy sikereire is mindannyian joggal büszkék vagyunk. A széles tömegek tulajdona lett hazánkban a könyv is. Népünk olvas, művelődik. Az 1954 októberi ünnepi könyvhéten 704.000 könyvet vettek meg, ami több mint kétszerese az 1953-as könyvvásáron eladott könyveknek. Az ötéves