Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-17

757 Az országgyűlés 17. ülése 1955. április 20-án, szerdán. 758 relme nélkül — a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszüntetése is. Tisztelt Országgyűlés! Közoktatásunk előtt nagy feladatok állnak kulturális forradalmunk továbbvitelében, a szocializmus építésének előmozdításában. E feladatok tükröződnek folyó évi költségvetésünkben is, amely összesen 2,6 milliárd forintot irányoz elő oktatási célokra. Ebből 2 milliárd forint az oktatásügyi minisztérium költségvetési keretében szerepel —. beleértve a gyermekvédelmi intézményeket is — és e kereten belül az általános iskolai oktatásra fordított összeg 2,7 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. 1,6 milliárd forintról a tanácsi költségvetésekben gondoskodunk, 420 millió forintot pedig a többi tárcák fedeznek, melyek felügyelete alá középiskolák, vagy felsőoktatási intézmények tartoznak. Beruházásra is tekintélyes összeg — az Oktatásügyi Minisztérium költségvetésében 136 millió forint — jut, ami ugyan kevesebb a tavalyinál — aminthogy az ez évi egész beruházási keretet csökkentettük a tavalyihoz képest —, de mégis lehetővé fogja tenni a legsürgősebb igények kielégítését. A beruházási keret 87 százalékát alsó- és középfokú iskolaépítésre és felszerelésre fogjuk fordítani. Jelentős segítséget nyújt tanintézményeinknek az a 115 milliós forint, amely felújítás céljára fog a folyó évben rendelkezésre állni. Ezek a tekintélyes összegek is mutatják, hogy pártunk és kormányunk milyen nagy fontosságot tulajdonít az oktatásnak, és a termelés hatalmas feladatai mellett sem hanyagolja el annak fejlesztését. Mutatja, hogy az oktatás, tanáraink és tanítóink áldozatkész munkája milyen megbecsülésben áll egész dolgozó népünk előtt. Ha végig tekintünk oktatásügyünk ez évben várható alakulásán, akkor megállapíthatjuk, hogy biztosítva vannak a továbbfejlődés feltételei. E biztosítékot nemcsak az anyagi keretekben látom, hanem elsősorban tanáraink és tanítóink évről évre növekvő ideológiai és szakmabeli tudásában, kötelességérzetében és lelkes odaadásában, amellyel a nagy célt — ifjúságunk oktatását — nevelését és ezen át a szocialista haza építését — szolgálják. (Nagy taps.) ELNÖK: Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet: 15.05—15.15.) ELNÖK: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? CZÉH JÓZSEF jegyző: Gáspár Sándor képviselőtársunk. az alapon tudjuk dolgozó népünk egyre fokozódó anyagi, szociális és kulturális igényeit kielégíteni. Csak a termelőerők állandó fejlesztésével tudjuk biztosítani a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, a szükséges tartalékok képzését. Szocialista és szövetkezeti kereskedelmünk tevékenységének alapját tehát csak a termelés szakadatlan növekedése képezheti. Pártunk és kormányunk a kereskedelem számára biztosítja a szükséges feltételeket ahhoz, hogy 1955-ben növekvő áruforgalmat boni'olítson le. A kereskedelem 1955. évi beruházási kerete több mint 50 millió forint. Ezen öszszeg felhasználásával állami és szövetkezeti kereskedelmi hálózatunk 1955-ben összesen 647 egységgel fog bővülni. Jelentős összeg jut a költségvetési keretből a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeinek további javítására. Az áruforgalom 1955-ben 5,6 százalékkal lesz nagyobb, mint 1954-ben volt. Ezen belül az iparcikkek forgalma 10,2 százalékkal, a vegyesiparcikkek forgalma pedig 18,5 százalékkal fog emelkedni. Kereskedelmünk el tudja látni egyre növekvő feladatát, mert megfelelő üzlet- és bolthálózattal rendelkezik. A szocialista kiskereskedelem bolthálózata 1950. óta csaknem 15.000 egységgel gyarapodott. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordított arra, hogy ne csak az ország szívében, a fővárosban, hanem vidéken is egyre több korszerűen felszerelt üzlet és vendéglátóipari üzem álljon a dolgozók rendelkezésére. Elmondhatjuk, hogy a múlt szatócsjellegű vidéki kereskedelmi hálózat helyett ma már kialakult az új állami és szövetkezeti kereskedelem, amely magasabb színvonalon elégíti ki a dolgozók igényeit. Ma már a lakosságnak jutó központi árualapok mintegy 99 százalékát az állami és szövetkezeti kereskedelem hozza forgalomba. Kereskedelmünk el tudja látni egyre növekvő feladatát, mert rendelkezik megfelelő szakképzettségű munkaerőkkel. A kereskedelmi alkalmazottak rátermettségét bizonyítja az a tény, hogy az elmúlt évek során közülük 3200-an nyerték el a kereskedelem, illetve a szövetkezeti kereskedelem kiváló dolgozója kitüntető címet. Tisztelt Országgyűlés! Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata újra aláhúzta, hogy a termelés minden folyamatában, életünk minden területén a legteljesebb takarékosságot kell megvalósítanunk. E határozat szellemében állította az országos belkereskedelmi tanácskozás a kereskedelem dolgozói elé főfeladatként a forgalmi költségeknek 1954-hez képest legalább 3,7 százalékos, a kiskereskedelemben pedig 5 százalékos csökkentését. Ennek megvalósításával kereskedelmünk jelentős mértékben hozzájárult államháztartásunk bevételének gyarapításához. Terv szerint a kereskedelemnek, a vendéglátóiparnak az 1955. évi költségvetési bevételhez 1,7 milliárd forinttal kell hozzájárulnia. Nem hallgathatjuk el, hogy az áruforgalmi költségek indokolatlanul magasak és még mindig jelentős a veszteségesen működő kereskedelmi vállalatok száma. Számottevően terheli kereskedelmünket a túlméretezett adminisztráGÁSPÁR SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Y 1955. március 4-i határozatának végrehajtása nagy feladatokat ró belkereskedelmi szerveinkre is. A Központi Vezetőség határozata megszabta a nehézipar fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat és megállapította, hogy csak a nehézipar állandó fejlesztése teszi lehetővé a könnyű- és élelmiszeripar termelésének növekedését és a mezőgazdasági termelés fellendítését. Csak ezen