Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-17

729 Az országgyűlés 17. ülése 1955. április 20-án, szerdán. 730 játszott a felszabadulási versenybe bekapcsolódott dolgozók lelkes munkája mellett az, hogy a feltételek jobban voltak biztosítva. A minisztérium azzal tudja leginkább segíteni a vállalatok munkáját, ha a tervekhez szükséges feltételek közül azokat, amelyeket neki kell biztosítania, biztosítja. A gazdaságosabb termelést mozdítja elő a külső kooperáció csökkentése is — ezen a téren csökkenést elérni nemigen sikerült. A minisztériumnak átgondolt intézkedéseket kell kiadnia, többek között olyan prémiumfelételeket kell kidolgoznia, amelyeknél hátrányt és nem előnyt jelent a külső rendelések növelése. Az 1955. évi költségvetési előirányzat beruházásokra kisebb összeget irányoz elő, mint 1954-ben. Ez segíti az arányos fejlesztés kialakítását, másrészt a kormány abból indul ki. hogy a meglévő gyárak berendezése, jobb kihasználása által nagymértékben lehet a termelést és a termelékenységet emelni. A gépek, a felszerelések jobb kihasználása a termelékenység emelésének egyik főeszköze.' A gépek jobb kihasználása nagyobb szaktudást igényel. A költségvetés is nagyobb összeget irányoz elő kutató- és oktatómunkára. A munkások, különösen az új és fiatal munkások érdeklődését fel kell kelteni a műszaki problémák iránt, meg kell értetni velük, hogy a magasabb kereset elérésének útja a magasabb szaktudás elsajátítása. Ha nemcsak azt a néhány műveletet sajátítja el, amely a legszükségesebb, hanem megismeri gépét, annak hatásfokát, ha megismeri az anyagok tulajdonságait, ha új fogásokat is tud alkalmazni, akkor tud jobb eredményt elérni. A termelékenység emelése, amely minden dolgozónak érdeke, parancsolóan írja elő a műszaki színvonal emelését. A termelékenység emelése érdekében az újító-mozgalmat fel kell karolnia a gazdasági, műszaki vezetőknek, széles körben kell terjeszteni a jól bevált módszereket, mind a kohászatban, mind a gépiparban. Ez óriási erőforrás. Az 1955. évi költségvetés megteremti az anyagi bázisát az elénk tűzött célok, feladatok teljesítésének, de hozzá kell tenni, hogy csak abban az esetben teremti meg, ha meghonosítjuk üzemeinkben a legszigorúbb takarékoskodást. Ezen a téren rengeteg teendő van, és ha minden dolgozó a maga területén, elsősorban saját munkájában valósítja meg a takarékoskodást s nem- tűri a pazarlást, az anyagok pocsékolását, akkor az 1955. év ebben a tekintetben a fordulat éve lesz; akkor ez a költségvetés nemcsak termelési terveink valóraváltását biztosítja, hanem lényeges túlteljesítését is, és jól előkészíti a második ötéves tervet. Erre joggal számít pártunk és kormányunk, mert pártunk akarata, célkitűzése azonos a dolgozó nép akaratával. Mindenekelőtt a munkafegyelem megszilárdítására van szükség. Enélkül az előttünk álló feladatokat nem lehet teljesíteni. A legsürgősebben érvényesíteni kell azokat az eszközökéi, amelyek az utóbbi években meglazult munkafegyelem megszilárdítását teszik lehetővé. Elsősorban jó nevelőmunkára van szükség, de ahol ez nem segít, feltétlenül igénybe kell venni más eszközöket is. Céljaink valóra váltása minden dolgozótól egyaránt erőfeszítéseket, áldozatkészséget követel, de mindenekelőtt fegyelmet. Ez azonban kamatosán megtérül az életszínvonal terén. Ezek azok a tényezők, amelyek a költségvetés számadataiban nem szerepelnek, de a költségvetés épít ezekre. S hogy milyen erős ez az építmény, hogy célkitűzéseink milyen mértékbén és milyen gyorsan válnak valóra, az nem kismértékben üzemeink pártszervezetein múlik. A béke védelme, országunk véderejének növelése áldozatkész, fegyelmezett munkát követel — erre kell ösztönözni pártszervezeteinknek is a dolgozók legszélesebb rétegét. Pártszervezeteink mindennapos odaadó munkájával lehetséges a terveket dekádról dekádra, hónapról hónapra teljesíteni és a pártszervezeteknek ellenőrizniük is kell, hogy ezek a tervek valóban teljesülnek-e. A Központi Vezetőség márciusi határozata szinte szárnyakat adott minden kommunistának, minden dolgozónak. Ez megmutatkozott abban a versenyszakaszban, amelyet dolgozóink hazánk felszabadulása tizedik évfordulójának méltó megünneplésére kezdeményeztek. A küzdelemben részt vettek, és az első sorokban vettek részt a kohó- és gépipar dolgozói is. A küzdelem eredményei pedig lemérhetők az első negyedéves terv teljesítésében. Az eredmények egyben azt is mutatják, hogy a kohó- és gépipar dolgozói továbbra is minden erejükkel, tudásukkal azon lesznek, hogy a Központi Vezetőség, a kormány határozatai maradék nélkül és minél előbb valóra váljanak. Ennek anyagi lehetőségét megteremti az előttünk fekvő költségvetési javaslat és ezért az 1955. évi költségvetést a Magyar Dolgozók Pártja és a magam nevében elfogadom. (Nagy taps.) ELNÖK: Gácsi Miklós képviselőtársunk kért szót. A szót megadom. GÁCSI MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! a kohó- és gépipari tárca 1955. évi költségvetési előirányzatához kívánok hozzászólni. Pártunk Központi Vezetőségének március 4-i határozata félreérthetetlenül megjelölte azt a helyet, amelyet a nehéziparnak az egész népgazdaság fejlődésében el kell foglalnia. A nehéziparon belül természetesen elsőrendű fontosságú a kohászat. Ahhoz, hogy a nehézipar elvégezhesse a márciusi határozatban felölelt feladatokat, elsősorban a kohászat gyorsabbütemű fejlesztését kell megvalósítani. Erre az 1955. évi kohó- és gépipari költségvetési javaslat anyagi bázist teremt. Az előbb elmondottakhoz mindjárt hozzá is teszem, hogy nekünk nem akármilyen kohászati fejlesztésre van szükségünk. Ahhoz, hogy a kohászat feladatait maradéktalanul elláthassa és a már létrehozott alkotásokat a gazdaságosság figyelembevételével maximálisan ki tudja használni, a kohászaton belül is meg kell teremtetni az arányos fejlesztés lehetőségét. Gondolok itt például arra, hogy az ércelőkészítő és a nagyolvasztó munkája megfelelő összhangban legyen