Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-ünnepi
611 Az országgyűlés 14. ülése 1954. évi december 21-én, kedden. 612 nép leigázottsága megszüntetésének szentelték ifjúi életüket. Más és más korok szülöttei valtak, de mégis egyazon szív dobogott Dózsa ifjú vitézeiben, Rákóczi kurucaiban, az 1848-as forradalom és szabadságharc vörössipkás honvédéiben, az 1919-es magyar vöröshadsereg katonáibőn, a Horthy-fasizmus ellen harcoló kommunista ifjak keblében. A hazaszeretet, a hazáért minden áldozatra kész ifjú lángoló szíve. A magyarság legjobbjainak évszázadokon át ra gyogó hősi harcait tetőzték be, juttatták diadalra a dicsőséges Szovjet Hadsereg harcosai, a magyar földön küzdő komszomolista katonák. Ifjú szovjet katonák ezrei pihennek magyar foldten, kik vérükkel pecsételték meg a Szovjetunió és Magyarország ifjúságának eltéphetetlen barátságát. Ez a barátság nem új keletű, és mélyen gyökeredzik történelmünk elmúlt évtizedeiben. Visszanyúlik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság idejére. Ez a barátság azonban csak 1944 után, népi államunk születése nyomán terebélyesedett ki igazán, és válhatott új, lelkesítő erővé ifjúságunk életében. A közös eszmék, a közös célok kiapadhatatlan forrását képezik a magyar és a szovjet ifjúság örök barátságának. Tíz év nem nagy idő egy nép történetében, de új arcú ifjúságunk erkölcsi felfogása, érettsége, szilárd hite és lelkesedése: szép tanúbizonysága kivívott eredményeinknek. A fiatalokat a napi kenyérgond, a munkanélküliségtől való rettegés serkentette dologra akkor, amikor a gyáros és földbirtokos hasznát gazdagította munkájuk. Ma viszont tudja, hogy önmagának, népének dolgozik, saját jövőjét kovácsolja — s ez a tudat megtízszerezi erejét, meghatványozza alkotókészségét. Elsősorban azért új arcú, új erkölcsi vonásokban gazdag a mi ifjúságunk, mert felismerte a több és jobb munka s népünk felemelkedése közti szoros összefüggést, és erről tesz egyre inkább tanúbizonyságot a bányákban, a gyárakban, a földeken, a laboratóriumokban, a hivatalokban, s az építőmunka minden területén. Felismerte azt is, hogy a hazánk ellen törő agresszív erők ellen még nagyobb erőt kell szembeállítani! Most, amikor a magyar ifjúság azt tapasztalja, hogy a német militaristák új fegyvereket kovácsolnak, új zsoldos hadsereget szerveznek — elszántan és határozottan »nem«-et kiált. Nem engedjük, hogy országunk ismét nemet gyarmat legyen. Minden támadóval szemben megvédjük békés hétköznapjainkat, újjászülető szabad hazánkat, nemzeti függetlenségünket. Az előterjesztett törvényjavaslatot a magyar ifjúság és a magam nevében örömmel elfogadom. (Nagy taps.) ELNÖK: Miután több felszólaló nem jelentkezett, felteszem a kérdést: elfogadja-e az Országgyűlés az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi jelentőségének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot? (Igen.) Határozatilag kimondom: az Országgyűlés az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi jelentőségének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadja. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az ország minden tájáról nagyszámú távirat érkezett, melyekben dolgozóink az Országgyűlés ünnepi ülését szeretettel és ragaszkodással üdvözlik. (Nagy taps.) Tisztelt Országgyűlés! Ünnepi ülésünket bezárom. (Az országgyűlés ülése a Nagytemplom orgonáján felzendülő Szózattal ért véget.— 18.07) 3 1-550011. Athenaeum (Fv. Soproni Öéla)