Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-ünnepi

603 Az országgyűlés 14. ülése 1954. évi december 21-én, kedden. 604 mély hálával köszönik népünk vezető erőinek, a nép államhatalmának az élet szabadságát, az ország újjáépítésével együtt a templomok helyreállítását, és ezek sorában kiemelkedően ennek a debreceni nagytemplomnak a nép munkái gyümölcséből történt újjáépítését. Tele van a szívünk köszönettel az örvendező emlékezésnek ezen a mai nagy nemzeti ünnepén. Az egész magyar nemzet együtt köszöni a szovjet népnek, hogy az értünk is harcoló hősök sok szenvedésével, nagy áldozatával a szabadságot hazánk és népünk számára megszerezte, s a mai feszült világhelyzetben a háborús kísérletekkel szemben a szabadság, a béke és biztonság győzelmét következetesen munkálja, s erre a népek száz- és százmillióit buzdítja. Isten iránt hálás szívvel köszönjük népünk és hazánk vezetőinek, államhatalmunknak a megújult élet építésének insprilását, tanítását, vezetését, munkálását. Köszönjük a Hazafias Népfrontban kibontakozó alkotó, nemzeti összefogást, köszönjük a magyar népnek a termelő munkát, a munka gyümölcseit, hazánk és életünk fejlődését, a népek nagy családjában a békéért vívott küzdelmet. A magyar protestantizmus pedig hálás Isten iránt azért, hogy a gyümölcstermésnek ezt az egyre gazdagabb útját népünk és népünk vezetői előtt világossá tette. Ügy emlékezünk a felszabadulás örömére, a vele összefüggő hagyományok gazdagságára, az elmúlt tíz esztendő nagy eredményeire, hogy ebből az emlékezésből erőt merítünk, és a nagy feladatok felé megerősödve indulunk. Hazánkban a nép életének erősítése és gazdagítása, a nemzetközi életben a népek együttélésének a területén, az új háború kísérletei ellen folyó küzdelem azt igényli, hogy minden ideológiai különbség határain felülemelkedve legyünk egyek a nép, a magyar nép és minden nép javainak védelmében, a béke és biztonság munkálásában. Az elmúlt tanácsválasztások bebizonyították, népünk mai ünnepe ország-világ előtt hirdeti, hogy valóban egyek is vagyunk. Az együvétartozásnak ebben a szellemében örömmel teszem magamévá a törvényjavaslatot, s úgy is, mint éppen ennek a debreceni nagytemplomnak a? igehirdetője, kívánom Isten áldását, és kívánok sok sikert népünk államának, a magyar népnek, hogy élete meggazdagodásával legyen részese a háborús kísérletek felett a népek javáért diadalt arató béketábor győzelmeinek. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra jelentkezett Beresztóczy Miklós képviselőtársunk. (Taps.) BERESZTÓCZY MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Az új magyar népi államhatalom létrejötte tízéves évfordulójának megörökítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásába meghatódott és büszke lélekkel kapcsolódom be, mint hazánk sorsát szívén viselő katolikus pap is. A népi államhatalom létrejöttében a megvalósult magyar szabadságot köszöntöm. Szavaimban cseng azoknak a hazánkhoz hű katolikus papoknak hangja, akik ezért a szabadságért küzdöttek, és nem kis számban ezért életüket is áldozták. Dózsa papja: Mészáros Lőrinc, Rákóczi híve: Erdődy Gábor, az első magyar jakobinusok szellemi vezére: Martinovics Ignác, Kossuth hű barátja: Horváth Mihály, az 1848—49. szabadságharc 13, golyóra vagy kötélre ítélt katolikus papja, a nyilas-náci pribékek által kivégzett főesperes: Kalló Ferenc példája, hite, szabadságszeretete virágzott ki 10 évvel ezelőtt tűzpiros, gyümölcsöthozó pompában a magyar történelem évezredes fáján. S ennek az új magyar tavasznak első hírnöke nekünk, még a háború vasmarkában vergődő bdapestieknek az a debreceni röplap volt, amelynek aláírói között boldog örömmel olvashattuk Debrecen 10 évvel ezelőtti plébánosának, a későbbi veszprémi püspöknek, a korán elhunyt Bánáss Lászlónak nevét, akinek, ha példáját, szavát, szabadságszeretetét az elmúlt 10 év alatt többen követték volna papjaink közül fönt és alant, mennyivel elmélyültebb lett volna már eleve a kölcsönös megértés, az egyetértés és minden áldás, amely ennek gyümölcse. A szabadság szeretete és a szabadság élettel-halállal való szolgálata egyike az emberi legszebb erényeknek. Hitem erkölcstana a szabadságot az igazság tisztelete és a kötelességteljesítés mellett a legfőbb emberi értékek sorába helyezi és azt vallja, hogy szabadság nélkül nincsen erkölcsileg beszámítható cselekedet sem. Népünk szabadságáért küzdeni egyet jelent népünk életéért harcolni, s mivel a közjó előbbre való az egyén javánál is, erkölcsi kötelesség a köz, a nép, az ország életéért, a szabadságért végső esetben az egyéni életet is hősi lélekkel feláldozni. Ez a katolikus hitemmel alapozott erkölcsi norma ad súlyt szavaimnak, amikor hálám és tiszteletem kifejezésével emlékezem azokról a szovjet harcosokról, akik hazájuk és az én hazám, népük és az én népem, mindnyájunk szabadságáért küzdöttek és áldozták vérüket, életüket. (Nagy taps.) A hazájához hű katolikus pap származása szálaival, hivatása erkölcsi elveivel, működése minden tettével népünk sorsával fűződik egybe elválaszthatatlanul. Így népünk felszabadulása egyben papi munkánk újraéledését is magával hozta. A szovjet hadsereg előrenyomulása nyomán újra megkondulhattak harangjaink, kivételezett ruházat lett a papi talár, és a bunkerek mélyéről szabaddá lett magyar föld templomaiban megszólalhatott újra imádságunk és énekünk. Te Deum a szabadságért ós esdeklés a jövő boldogságáért, bekéjért. Az ideiglenes nemzetgyűlés, majd a Függetlenségi Népfront kormánya a szabad magyar élet alapköveit rakta le egy új ezredévre. Üj társadalmi élet, új gazdasági rend, az emberi munka új értékelése, új arcok a magyar közéletben, új szavak, amelyeknek igazi tartalmát kezdetben inkább csak sejtettük, mint tudtuk: így találkoztunk a felszabadult magyar élettel. S ennek az életnek minden vonatkozásában megnyilvánuló új, friss mozzanata, ereje, lendülete hatása alá győzte a magyar szíveket. Sorsunk irányítói öntudatos határozottsággal haladtak az élen és nyomukban a felszabadultak, az új életre ébredtek, aztán a sej tők, a bizakodók, a még botladozók, de előrehaladok. Útszélre kerülve, elmaradozva a hitetlenkedők és a megrögzöttek. Mi, papok is éreztük, hogy új világ ez száI munkra is, nem az érintetlen hitelvi, hanem