Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-ünnepi
593 Az országgyűlés 14. ülése 1954. évi december 21-én, kedden. 594 Ez a párt a hosszú, nehéz harcok tüzében kovácso^dott össze, s már a felszabadulás előtti évtizedekben, a Horthy-rendszer véres elnyomása idején, bátran és következetesen küzdött a magvar nép felszabadításáért. E párt állt az 19l9-es dicső forradalom élén. Gyökerei messze visszanvúlnak a magyar munkásmozgalom immár százesztendős hagyományain túl, az 1848— 1849-es szabadságharcig. E párt örököse és folytatója mindannak, amiért Dózsa György küzdött, ami a magyar történelemben forradalmi, haladó, előremutató. Csak Vyen párt irányíthatta és vezethette azt a történelmi átalakulást, mely az új Magyarországot létrehozta. A magvar dolgozó nép legiobbjai bizalommal és egységesen sorakoztak fel a mi pártunk mögé, mert a legutóbbi évtizedek sorsdöntő, történelmünket átformáló harcaiban meggyőződtek róla, hogy pártunk a jó utat mutatja, hogy egyetlen cél vezérli: a dolgozó nép érdeke! Sikereink és jövő győzelmeink döntő tényezője változatlanul a maevar munkásosztály, a magvar nép nagy pártja: a Magyar Dolgozók Pártja! (Nagy taps.) Az elmúU tíz esztendő forradalmi átalakulásának fő hajtéereie az ország felszabadulása rak első Dercétől kezdve a munkásosztály — benne első c orban a budapesti munkásság volt. A mi raoys^eKi munkásosztályunk a felszabalás első óráiától kezdve megmutatta, hogy mé 7 tó történelmi nemzetvezető szerepére. Az áldozatvállalásban, a példamutatásban, a nemzet sebeinek gyógyításában mindenütt az ipari mu^k^sság járt az élen. A felszabadulás után a magyar munkásosztály elsőnek ugrott tak>ra, s szervezte, irányította, harci szövetségbe kovácsolta a dolgozó parasztságot, a hazafias értelmiséget, a forradalom és a demokrácia erőit. A munkásosztály végezte önzetlenül a legnehezebb munkát az úiiáépítés legsúlyosabb hónaojaihan, fegyelmezetten, a jövőbe vetett bizalommal tűrte a pénzromlás szörnvű csanásait, s hallatlan lelkesedéssel és lendülettel fogott a szocialista Magvarország éDÍtéséhez. Ennek a munkásosztálynak keze nyomán jöttek létre a néüi d°mokracia hatalmas alkotásai: Sztálinváros, Inota. Komló. Kazincbarcika és a többi létesítmények, melyekre joggal büszke a maovar munkásság. Darasztság, értelmiség, egész dolgozó népi ink. (Nagy taps.) Ez a számában és öntudatában egyre növekvő munkásosztály volt hegemónia, vezető ereié az elmúlt évtized minden vívmányának, s fokozottabban az lesz az elkövetkezendő időkben. Köszönet és hála a mi nagyszerű magyar munkásosztályunknak. (Hosszantartó taps.) A magyar munkásosztály pártunk vezetésével meg tudta győzni a parasztság sokszázezres tömegeit arról, hogy a földbirtokosok és tőkések évszázados jármából csakis az ipari munkássággal szövetségben szabadulhat meg. Ezt a bölcs lenini tanítást megértette a két alapvető, nemzetfenntartó dolgozó osztály, a munkásság ós a parasztság is. A parasztság legjobbjai már 1919-ben, a proletárdiktatúra harcaiban vállvetve küzdöttek az ipari munkásság oldalán saját földesuraik és az idegen elnyomók ellen. Horthy börtöneiben az üldözött kommunisták és ipari munkások mellett mindenütt ott voltak a falu dolgozóinak legjobbjai, a »hárommillió koldus« képviselői, akik egy percre sem szűntették meg küzdelmüket a jobbágyi sors, a földesúri elnyomás ellen. S amikor a Szovjetunió győzelmeinek nyomán felszabadult az ország, ez a dolgozó parasztság az ipari munkásság támogatásával lelkesen, ellenállhatatlan erővel vette birtokába a földesúri földeket. A földosztás, hazánk forradalmi átalakulásának e nagyszerű tette, eggyé kovácsolta a munkásságot és a dolgozó parasztságot. Még szorosabbá lett ez a szövetség, amikor a régi rend hívei ellentámadásba indulva, vissza akarták venni a kiosztott földeket. Az ipari munkásság pártunk vezetése alatt egyemberként állott újra talpra, megvédelmezte szövetségesének, a dolgozó parasztságnak jussát, és »Földet vissza nem adunk!« jelszó alatt végleg biztosította a forradalom e nagy vívmányát. A magyar dolgozó parasztság soha el nem feleiti ezt a testvéri támogatást. A munkásosztály és a dolgozó parasztság e harcokban kialakult szilárd szövetsége a népi demokrácia államának alánja: alapja volt az elmúlt tíz esztendőben és alapja, hajtóereje marad a jövőben is. (Nagy taps.) A felszabadulás megnyitotta és szélesre, tárta a dolgozó nén fiai előtt a műveltség kapuit, ametyek a Horthy-rendszer ideién zárva voltak előtte. Hazánk történelme folyamán először iött létre úi, a népből iött, a néopel összeforrott értelmiség. De a régi értelmiség zöme is megváltozott, közelebb került a dolgozó néohez, a néni demokráciához. Történelmünk folyamán e^ő^zör forr egvbe a dolgozó nén és az értelmiség. Ez az egvbeforrás erősíti és elmélyíti nemzeti egységünket. Hazánk felemelkedésének egyik legielentősebb tényezőié volt a hazafias, demokratikus erők egységes összefogása. A felszabadulást követő időkben pártunk vezetése alatt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban tömörültek a magyar nép hazafias, demokratikus erői, hogy e^yüttműködienek az ország taloraállításában, jobb, boldogabb jövőnk kialakításában. Hasonló célokat követett a Függetlenségi Népfront is. Az előttünk álló feladatok jobb, gyorsabb megvalósítására, a legszélesebb dolgozó tömegek közreműködésének biztosítására, pártunk kezdeményezésére létrejött a Hazafias Népfront. A Hazafias Népfront lelkes kongresszusa, valamint az azóta eltelt hetek sokszáz példáia azt mutatja, hogy ez a legszélesebb tömegeket átfogó mozgalom ÚPV országos, mint helvi viszonylatban rendkívül jelentékeny mértékben hozzá tud járulni népünk politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseinek megvalósításához. A Hazafias Népfrontra nemzetünk egységének szorosabbá fűzésében és az előttünk álló feladatok megoldásában igen jelentős szerep vár. Hazánk tízesztendős fejlődésében nagy szerepet játszott a nemzetközi erőviszonyok megváltozása. Felszabadulásunk idején a Szovjetunió volt az egyedüli szocialista ország. Az él' múlt tíz év folyamán, a Szovjetunió felszaba' dító harca nyomán Európában a szocializmust
