Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-13

547 Az országgyűlés 13. ülése 1954. évi szeptember hó 22-én, szerdán. 548 adatainak meghatározásánál necsak a helyi ipar és a mezőgazdasági termelés irányításáról, illetőleg megsegítéséről legyen szó, hanem a helyi kereskedelemről, közlekedésről, a város- és községgazdálkodásról is. Ezzel kapcsolatban azt is sokan javasolták, hogy a tanácsnak jogában álljon a jogszabályok keretei között helyi szükségleteket kielégítő vállalatok létesítése. Nyilvánvalóan igen helyes javaslatok ezek és a törvényjavaslat szövege már ilyen értelemben is került az országgyűlés elé. Ezzel kapcsolatban további olyan javaslatokat is tettek,' hogy a tanács feladatai között ne csak olyanok szerepeljenek, amelyek az állami feladatok helyi végrehajtására irányulnak, s köztük olyanok is, amelyek olykor terhesek a lakosságra, hanem olyanok is, amelyek közvetlen helyi szükségleteket elégítenek ki és helyi hatáskört biztosítanak a lakosság kisebb-nagyobb panaszainak, ügyesbajos dolgainak elintézésére, megoldására. A törvénytervezet ennek a kívánságnak tesz eleget akkor, amikor a 6. §-ban kimondja azt, hogy a tanács feladatai közé tartozik a város-, illetve községfejlesztési terv kidolgozása és a gondoskodás annak végrehajtásáról. Ugyancsak ilyen jellegű annak a szakasznak a rendelkezése is, amely a tanács jogává teszi a tanács rendelkezése alatt álló állami vagyon helyes kezelését, helyi vállalatok működésének irányítását és a helyi szükségletek kielégítésére szolgáló vállalatok, illetve egyéb szervek létesítését. De különösen ilyen jellegű a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely arról szól, hogy a tanács jogkörébe tartozik a tanács helyi tervének és költségvetésének a megállapítása — természetesen az állami népgazdasági terv és állami költségvetés keretein belül — valamint a terv és a költségvetés végrehajtása, illetve annak irányítása és ellenőrzése. Nagyszámú javaslatot vetettek fel olyan értelemben, hogy a törvénynek utalnia kellene arra, hogy az állami intézmények és vállalatok segítsék elő a tanácstagok munkájának ellátását. Ennek a kívánságnak tesz eleget a tervezet 26. §-a, amely kimondja, hogy az állami és társadalmi szerveknek kötelességük elősegíteni a tanácstagoknak tanácstagságukból eredő tevékenységük zavartalan és eredményes végzését. Sok hozzászólás irányul a tanácsok és a tanács alá nem tartozó szervek viszonyára. A javaslatok általában helyeselték a nyilvánosságra hozott tervezet szabályait, azonban ezekhez különböző kiegészítéseket fűztek. Ezek közül feltétlenül helyeselni kell azt, ami e kapcsolatok rendszeressé tételére vonatkozik s ennek megfelelően a tervezet már tartalmaz is ilyen rendelkezést. A lényege ennek az, hogy a tanácsnak és a végrehajtóbizottságnak ellenőrzési és beszámoltatási joga van azokkal a szervekkel szemben, amelyek a tanács működési területén közreműködnek a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésében. Hogy ez a beszámoltatás minél eredményesebb legyen, a törvénytervezet 61. §-a azt is kimondja, hogy a végrehajtóbizottság a tanács alá nem rendelt fontosabb szervek vezetőit az együttműködés fokozottabb biztosítása érdekében negyedévenként értekezletre hívja össze. A kiegészítő javaslatok köre azonban nem zárult le az országgyűlési tárgyalás megkezdésével. Az az eleven érdeklődés és alkotó közreműködés, ami a megvitatásra kiadott tervezet alapján megindult, tovább folytatódott az országgyűlés tárgyalásán és az előttem felszólalt képviselőtársaim számos igen figyelemreméltó és helyes kiegészítő javaslatokat tettek. Engedjék meg, hogy a javaslatok elhangzásának a sorrendjében ezekhez is néhány észrevételt fűzzek. Mekis elvtárs javasolta, hogy a tervezet 29. szakaszát, amely a tanácstagok összeférhetetlenségéről szól, egészítsük ki azzal, hogy az Elnöki Tanács részletesen állapítsa meg az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat. Ez a javaslat egybehangzik igen nagyszámú, korábbi javaslattal is, elfogadásával nyilván elősegítjük a tanácstagok fokozott felelősségérzetét és azt a lehetőséget, hogy a nép bizalmára méltatlan tanácstagokat a tanácsok kirekeszthessék. Bódiné elvtársnő módosító javaslatot terjesztett elő a 40. szakasszal kapcsolatban olyan értelemben, hogy a községi tanácsok végrehajtó bizottságánál szabályként 5—9 legyen a végre» hajtóbizottsági tagok száma és 5-nél kevesebb, de legalább 3 tagú végrehajtó bizottságot kivételesen, a felsőbb végrehajtó bizottság hozzájárulásával, lehessen alakítani. A javaslat indokolt, hiszen 3 tagú végrehajtó bizottság csak egészen kivételesen ott szükséges, ahol maga a község is és a tanács is egészen kicsiny. A községekben általában van mód arra, hogy legalább 5 tagú legyen a végrehajtó bizottság. Igen fontosnak kell ítélni Kiss Imre elvtárs javaslatát a 14. és az ezt követő szakaszokkal kapcsolatban, ahol a tanács ülésének az elnökéről van szó. Elvileg is helyeselhető az a javaslat, hogy a tanács ülését ne a végrehajtó bizottság elnöke, hanem a tanács ülésén választott elnök vezesse. Indokolt ez azért, mert a végrehajtó bizottság elnöke államigazgatási szerv vezetője, míg a tanács helyi államhatalmi szerv. Igen figyelemreméltó Iván Istvánné képviselőtársunk módosító javaslata is, amelyben azt indítványozta, hogy a községi tanácsoknak havonként kell ülést tartaniok, nem pedig ahogy a tervezetben áll, tehát legalább kéthavonként. Ez a javaslat alkalmas arra, hojgy előmozdítsa a tanácsok tevékenységét, fokozza munkájuk rendszerességét, ezért ennek az elfogadása is indokolt. Mileji képviselőtársunk ebben a kérdésben más álláspontot vallott és azt javasolta, hogy maradjon meg a legalább kéthavonkénti ülés, miután véleménye szerint sűrű a tanácskozás és a sűrű tanácsülések olykor üresen járnak. Ezzel kapcsolatban hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a külső hozzászólásokban igen nagyszámú volt az a követelés, hogy havonként legyen a községekben tanácsülés. Azt lehet mondani, hogy messze többségi vélemény volt a hozzászólásokban a havi tanácsülés. Ezért úgy gondolom, helyesen jár el az Országgyűlés, ha ezt az álláspontot teszi magáévá ós Iván Istvánné javasla-