Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-4

51 Az országgyűlés 4. ülése 19,54. évi január hó 22-én, pénteken. 52 Az országgyűlés Buchinger Manó és Józsa András képviselők emlékét jegyzőkönyvben örö­kíti meg. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hagy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1945. évi VIII. törvénycikk 77. §-ának rendelkezése értelmében a budapesti választókerületben az elhunyt Buchinger Mtanó helyére BOZSOKI FERENC, a pestmegyei választókerületben ;az elhunyt Józsa András he lyére MATUSEK TIVADAR és a Veszprém me­gyei választókerületben a lemondott Biber Imre helyére HORVÁTH NÁNDOR soronkövetkező pót­képviselőt hívta be. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik tez 1954. évi nép­gazdasági terv ismertetése. Szálai BéLa elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke kíván szólni. SZALAI BÉLA, az Országos Tervhivatal el­nöke: Tisztelt Országgyűlés! Az 1954. évi nép­giazdiaisági terv « Magyar Dolgozók Pántja Köz­ponti Vezetőségének júniusi, októberi és decemberi határozatain, valamint a kormányprogramul cél­kitűzésein alapul. E határozatok .a párt és a kormány gazdaság­politikájának legfőbb célkitűzésévé a dolgozó nép életszínvonalának emelését tették. A dolgozó nép anyagi és kuílturállis ellátásának megjavítása meg­követeli a munkásosztály, a parasztság és értelmi­ség, az egész magyar nép jövedelmének gyorsabb emelését, a lakásépítés fokozását, a munka- és egészségvédelmi, valamint szociális és kulturális intézmények fokozott fejlesztését, a dolgozó em­berről való gondoskodás megjavíftását az élet min­den területén. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­sége és «a kormány az életszínvonal állandó emel­kedésének biztosítására mindenekelőtt a lakosiság élelmiszerekkel való bőségesebb ellátása érdekében a mezőgazdaság gyors fejlesztését jelölte meg leg­főbb feladatul. A mezőgazdasági termelés nagy­arányú fellendítése a szocializmus építésének kulcskérdése ma Magyarországon. A párt határo­zatai és a kormány programmja előírják, hogy a mezőgazdaság fokozott fejlesztése, a dolgozó nép anyagi és kulturális ellátásának növelése érdeké­ben népgazdaságunkban jelentős -ítcsoportosíláso­kat kell végrehajtani. Meg kell változtatni a nem­zeti jövedelem elosztását: növelni kell a fogyasz­tási alapot és csökkenteni a beruházásokat. Meg kell változtatni a beruházásoknak az egyes nép­gazdasági ágak közötti elosztását: csökkenteni kell a nehézipari beruházásokat, lassítani kell ezzel az iparosítás ütemét és nagy mértékben növelni kell mindenekelőtt a mezőgazdasági beruházásokat. Iparunkat át kell állítani a mezőgazdasági fejlődés előmozdításához szükséges termékek fokozott j^var­tására és közszükségleti cikkre nagyobb mértékű termelésére. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­ségének határozatai és a kormAriyprogramm meg­valósítása érdekében a nriftis star'unies már az 1953. évi terveket számos területen módosította. }953 második felében felemelte a lakosság fogyasz­tásának előirányzatát. Ezzel összefüggésben közel 2 milliárd forinttal csökkentette az 1953. évi be­ruházási tervet és a felszabaduló anyagi eszközö­ket részben közszükségleti cikkek gyártására for­dította. Csökkentette a nehézipari beruházásoklat és ugyanakkor emelte a mezőgazdaság, a könnyű­ipar és az élelmiszeripar beruházásait, fokozta a lakásépítést és növelte a kulturális, munkavédelmi, szociális és egészségvédelmi beruházásokat. Ezen átcsoportosítás eredményeként megvátozotti a be­ruházások elosztása a népgazdaság egyes területei között. A nehézipar részesedése a teljes beruházási keretből 43.3 százalékról 41.3 százalékra csökkent, ugyanakkor a szociális, kulturális és egészségvé­delmi beruházások részesedése 6.1 százalékról 9.6 százalékra emelkedett. Még nagyobbak lettek volna az eredmények, lia a gazdasági vezetők valamennyien azonnal megértették volna a -beruházások átcsoportosításá­nak jelentőségét és a bürokratikus huza-vona fel­számolásával, határozott intézkedésekkel segítették volna a kormány célkitűzéseinek megvalósítását. De egyes gazdasági vezetők nem helyeselitek a ne­hézipari beruházások csökkentését. Nem vették fi­gyelembe, hogy az elmúlt években a fogyasztási cikkek termelése nálunk lassan fejlődött és ejrősen lemaradt a termelési eszközök termelésének rend­kívül gyors növekedése mögött. Ezért a kialakult aránytalanságok megszüntetése érdekében átmené*­ti 1 eg teljesen helyes és szükségszerű a fogyasztási oikkek termelésének a termelési eszközök termelé­sénél lényegesen gyorsabb ütemű nöVelése. A.múlt év július és augusztus havábanta minisz­tertanács az ipari termelés tervét is felülvizsgálta és több túlfeszített termelési előirányzatot csökken­tett. Ezzel az ipar termelési terve reálissá vált. En­nek megfelelően a szocialista ipar termelési ter­vét 101.3 százalékra teljesítette. Az «pari termelés 1953-ban 118 százalékkal haladta meg az 1952. évit. Az ipar több fogyasztási cikket (termelt, mint amennyit a terv számára eredetileg előírt. Ai gyár­ipar azonban egyes fontos mezőgazdasági terme­lési eszközökben, valamint fogyasztási cikkekben nem teljesítette az 1953. évi tervét; például nitro­gén-műtrágyában, csizmában, munkaruhában le­maradás volt. Szénbányászatunk 1953-ban 200.000 tonna szénnel maradt adósa népgazdaságunknak­A Párt Központi Vezetősége és a kormány határozatainak eredményeként 1953. év második fe­lében jelentősen megnövekedett a dolgozók jöve­delme. Közismert tény, hogy az árleszállítások, a békekölcsön alacsonyabb összegben való kibocsá­tása, a mezőgazdaság fejlesztése érdekében hozott számos intézkedés és egyéb rendelkezések a dol­gozók jövedelmét 1953-ban mintegy 4.5 milliárd forinttal növelték. A kormány intézkedéseivel és a jó mezőgazdasági terméssel összefüggésben la bel­kereskedelem áruforgalma 1953. második felében mintegy 27 százalékkal (növekedett az első félévi­hez képest. Az áruellátás javult városban 1 , és falun egyaránt. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy az árualap növekedése mellett számos cikkben ma is még hiány van. Még nem kielégítő számos áru­cikk választéka és minősége. Az elmondottakból megállapítható, hogy a kormány gazdasági programmjának végrehajtása terén 1953-ban megtettük az első lépéseket, de népgazdaságunknak az új célkitűzések megvalósí­tására való átállítása részben még 1954-ben törté­nik meg. A népgazdasági terv 1954. évre a következő fejlődést irányozza elő: A nemzeti jövedelemből a fogyasztási alap ré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom