Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-13

525 Az országgyűlés '13. ülése 1954. évi szeptember hó 22-én, szerdán. 526 érdekeit. A dolgozó népből lett tanácstagok és vezetők munkájának eredményeként tanácsaink megalakulása óta jelentősen fejlődtek községeink. Bácsalmáson és Mélykúton szülőotthon létesült. Bácsalmás és Kunbaja közt egy 7 kilométer hosszú gazdasági kisvasút épült, Mélykúton, Bácsalmáson, Kunbaján új kutat fúrtak, amëly a falu dolgozóinak egészséges vízzel való ellátását biztosítja. Mélykúton a tanács és a pedagógusok lelkes jó munkája eredményeként — állami befektetés nélkül — iskolafürdőt létesítettek, amelyet a gyerekek mellett a felnőttek is szívesen használnak. Majdnem minden községben van napközi otthon. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy amióta a dolgozó nép irányítja saját sorsát, megváltozott a falu arculata. Az elért eredmények alapja az, hogy tanácsaink munkájukban támaszkodtak a dolgozók széles tömegeire, mert olyan kérdésekkel foglalkoztak, amelyek a falu dolgozóit foglalkoztatták. A tanácsüléseken számos olyan javaslat hangzott el, amely a falu dolgozóinak különböző problémáit vetette fel. Madarason javasolták az utak és hidak kijavítását, Kunbaján a kutak kijavítását és új kút létesítését. Mélykúton a közvilágítás bővítését, Mátételken napközi otthon létesítését. És sorol hatnám tovább az ilyen és ehhez hasonló példákat. Azokban a községekben, ahol a dolgozók javaslatait a községi tanács felkarolta, támogatta és segítette azok megvalósítását, ott a falu dolgozói is tevékenyen hozzájárultak egy-egy probléma megoldásához. Ezt igazolja Mélykút példája, ahol az egyik tanácsülésen Turcsányi Péter és Dóra István tanácstagok javasolták, hogy a Damjanich-utcában egy 200 méteres járdaszakaszt javítsanak ki. A tanács segítségével ki ir javították. A tanács használt téglát adott és ? utca dolgozói, a tanácstagókkal az élen, segítettek a járda kijavításában. Kunbaján Durszt Antal tanácstag javasolta,a kiutak kijavítását, a tanács támogatásával ^ . kérdéses kutat kijavították. Mélykúton Goczol Petemé javasolta az egyik hídnál közvilágítási lámpa felállítását, Ez a javaslat' indokolt volt és 3 tanács gondoskodott ;. lámpa felállításáról, amit 'az arra lakó dolgozók örömmel fogadtak., A tapasztalat azt mutatja^ hogy ott, ahol kz elhangzott javaslatokat igyekeztek, megvalós'ítni — mint Mélykúton, Kunbaján —, ahol a tanács a dolgozók által felvetett minden problémával fpglalkozik, ott aktívak; a dolgozók és segítik a tanács munkáját Ezt a helyes ténykedést biztosítja az új tanácstörvényjavaslat, amely több önállóságot ad a tanácsoknak. A helyi javaslatok, kezdeményezések megvalósítását azonban még sokszor gátolja egyes helyi vezetők, nemtörődömsége, amelyért jogosan vonják felelősségre a tanácstagok a vezetőket. Például Madarason a tanácstagok a tanácsülésen felelősségre vonták a végrehajtó bizottságot azért, mert a két-^v óta javasolt utat még ma sem javították meg. Hiba az is, hogy sok esetben olyan ígéretet tesznek egyesek, amit egyelőre még nem lehet megvalósítani.. Például Tataháza községben még a tanácsválasztás idején a megyétől kint lévő elvtárs megígérte, hogy kap a község egy új kutat. Azóta az ígéret ígéret maradt, de a községben azóta még azt sem látták, aki azt ígérte. A felelőtlen ígérgetés, a dolgozók javaslatainak semmibevevéve nem növeli a tanács tekintélyét és tömegkapcsolatát, hanem ellenkezőleg, rontja, mert ha a dolgozók azt "látják, hogy nem veszik figyelembe javaslataikat, akkor passzívakká válnak, nem érdekli őket a község ügye. Úgy gondolják, hogy nem érdemes szólni, mert úgy sincsen értelme. Ezt bizonyítja az alábbi példa. BácsszőDős 1952-ben alakult új község. A dolgozók a község megalakulását nagy örömmel és megelégedéssel fogadták. Eleinte a tanácsülések népesek és aktívak voltak. Több javaslat elhangzott a község fejlesztésével kapcsolatban. Voltak közöttük megvalósíthatók és olyanok is, amit egyelőre nem lehet megvalósítani. Kérték, hogy az állam adjon hitelt lakásépítésre; kérték, hogy legyen a községben állandó orvos. Ezeket a kéréseket egyelőre nem lehetett teljesíteni, de hiba volt, hogy a községi tanács elnöke ahelyett, hogy megmagyarázta volna a dolgozóknak: egyelőre nincs mód kérelmük megvalósítására, maga is úgy foglalt állást, hogy »nem támogatják a községet, így nem lehet dolgozni«. Ebben a községben a dolgozók hosszabb ideig kérték, hogy engedélyezzék részükre piac létesítését a községben. Különösen a kormányprogramm után sűrűn elhangzott ez a kérelem. A községi és járási tanácsnak nem állt jogában ezt engedélyezni. A járási tanácstól Vizin Gergely elnökhelyettes arról tájékoztatott, hogy a megyei tanács kereskedelmi osztálya ezt nem engedélyezi. Végül az országgyűlés elnökének küldött jelentésem alapján engedélyezte a belkereskedelmi minisztérium a piacot. Azt hiszem, ugyanezt meg lehetett volna oldani kevesebb huza-vonával ;s, csak egy kicsit nagyobb lelkiismerettel kellett volna a megyei és járási tanács kereskedelmi osztályának intézni a dolgozók kérését. De mutatja ez a példa azt is, hogy a túlzott centralizálás mennyire elvette a helyi és a járási tanácsok önállóságát, mert még egy piac engedélyezése sem volt rájuk bízva, pedig a területükön ők tudják legjobban, hogy hol mit kell megoldani. Az ilyen esetek mindenkor a helyi kezdeményezések kibontakozását gátolták és gátolják. Végeredményben fékezik az egészséges fejlődést, rontják a tanács és a tömegek kapcsolatát. Nagyon időszerű, hogy a helyi és a járási tanácsnak nagyobb önállóságot adjunk, hiszen ők ismerik a legjobban a területüket és annak problémáit. Komoly hiba, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor az alsóbb szervek megkérdezése nélkül intézkednek a felsőbb szervek. Megtörtént az is, hogy a költségvetésben jóváhagyott pénzösszeget a megyei tanács tervosztálya megkérdezés és beleegyezés nélkül elvette a járástól. Például Bácsalmáson 1953-ban sportpálya építésére jóváhagytak 77.000 forintot. Ezt az összeget a megyei tanács tervosztálya 1953. júliusában