Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-13

525 Az országgyűlés '13. ülése 1954. évi szeptember hó 22-én, szerdán. 526 érdekeit. A dolgozó népből lett tanácstagok és vezetők munkájának eredményeként tanácsaink megalakulása óta jelentősen fejlődtek közsé­geink. Bácsalmáson és Mélykúton szülőotthon lé­tesült. Bácsalmás és Kunbaja közt egy 7 kilo­méter hosszú gazdasági kisvasút épült, Mélykú­ton, Bácsalmáson, Kunbaján új kutat fúrtak, amëly a falu dolgozóinak egészséges vízzel való ellátását biztosítja. Mélykúton a tanács és a pedagógusok lelkes jó munkája eredményeként — állami befektetés nélkül — iskolafürdőt léte­sítettek, amelyet a gyerekek mellett a felnőttek is szívesen használnak. Majdnem minden köz­ségben van napközi otthon. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy amióta a dolgozó nép irányítja saját sorsát, megváltozott a falu arculata. Az elért eredmé­nyek alapja az, hogy tanácsaink munkájukban támaszkodtak a dolgozók széles tömegeire, mert olyan kérdésekkel foglalkoztak, amelyek a falu dolgozóit foglalkoztatták. A tanácsüléseken szá­mos olyan javaslat hangzott el, amely a falu dolgozóinak különböző problémáit vetette fel. Madarason javasolták az utak és hidak kijaví­tását, Kunbaján a kutak kijavítását és új kút létesítését. Mélykúton a közvilágítás bővítését, Mátételken napközi otthon létesítését. És sorol hatnám tovább az ilyen és ehhez hasonló pél­dákat. Azokban a községekben, ahol a dolgozók ja­vaslatait a községi tanács felkarolta, támogatta és segítette azok megvalósítását, ott a falu dol­gozói is tevékenyen hozzájárultak egy-egy prob­léma megoldásához. Ezt igazolja Mélykút pél­dája, ahol az egyik tanácsülésen Turcsányi Péter és Dóra István tanácstagok javasolták, hogy a Damjanich-utcában egy 200 méteres járdasza­kaszt javítsanak ki. A tanács segítségével ki ir javították. A tanács használt téglát adott és ? utca dolgozói, a tanácstagókkal az élen, segítet­tek a járda kijavításában. Kunbaján Durszt An­tal tanácstag javasolta,a kiutak kijavítását, a ta­nács támogatásával ^ . kérdéses kutat kijaví­tották. Mélykúton Goczol Petemé javasolta az egyik hídnál közvilágítási lámpa felállítását, Ez a javaslat' indokolt volt és 3 tanács gondoskodott ;. lámpa felállításáról, amit 'az arra lakó dolgo­zók örömmel fogadtak., A tapasztalat azt mutatja^ hogy ott, ahol kz elhangzott javaslatokat igyekeztek, megvalós'í­tni — mint Mélykúton, Kunbaján —, ahol a ta­nács a dolgozók által felvetett minden problé­mával fpglalkozik, ott aktívak; a dolgozók és se­gítik a tanács munkáját Ezt a helyes tényke­dést biztosítja az új tanácstörvényjavaslat, amely több önállóságot ad a tanácsoknak. A helyi javaslatok, kezdeményezések meg­valósítását azonban még sokszor gátolja egyes helyi vezetők, nemtörődömsége, amelyért jogo­san vonják felelősségre a tanácstagok a vezető­ket. Például Madarason a tanácstagok a tanács­ülésen felelősségre vonták a végrehajtó bizott­ságot azért, mert a két-^v óta javasolt utat még ma sem javították meg. Hiba az is, hogy sok esetben olyan ígéretet tesznek egyesek, amit egyelőre még nem lehet megvalósítani.. Például Tataháza községben még a tanácsválasztás idején a megyétől kint lévő elvtárs megígérte, hogy kap a község egy új ku­tat. Azóta az ígéret ígéret maradt, de a község­ben azóta még azt sem látták, aki azt ígérte. A felelőtlen ígérgetés, a dolgozók javasla­tainak semmibevevéve nem növeli a tanács te­kintélyét és tömegkapcsolatát, hanem ellenkező­leg, rontja, mert ha a dolgozók azt "látják, hogy nem veszik figyelembe javaslataikat, akkor passzívakká válnak, nem érdekli őket a község ügye. Úgy gondolják, hogy nem érdemes szólni, mert úgy sincsen értelme. Ezt bizonyítja az alábbi példa. BácsszőDős 1952-ben alakult új község. A dolgozók a község megalakulását nagy örömmel és megelégedéssel fogadták. Eleinte a tanácsülé­sek népesek és aktívak voltak. Több javaslat el­hangzott a község fejlesztésével kapcsolatban. Voltak közöttük megvalósíthatók és olyanok is, amit egyelőre nem lehet megvalósítani. Kérték, hogy az állam adjon hitelt lakásépítésre; kérték, hogy legyen a községben állandó orvos. Ezeket a kéréseket egyelőre nem lehetett teljesíteni, de hiba volt, hogy a községi tanács elnöke ahelyett, hogy megmagyarázta volna a dolgozóknak: egye­lőre nincs mód kérelmük megvalósítására, maga is úgy foglalt állást, hogy »nem támogatják a községet, így nem lehet dolgozni«. Ebben a köz­ségben a dolgozók hosszabb ideig kérték, hogy engedélyezzék részükre piac létesítését a köz­ségben. Különösen a kormányprogramm után sűrűn elhangzott ez a kérelem. A községi és já­rási tanácsnak nem állt jogában ezt engedé­lyezni. A járási tanácstól Vizin Gergely elnök­helyettes arról tájékoztatott, hogy a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya ezt nem engedélyezi. Végül az országgyűlés elnökének küldött jelen­tésem alapján engedélyezte a belkereskedelmi minisztérium a piacot. Azt hiszem, ugyanezt meg lehetett volna oldani kevesebb huza-vonával ;s, csak egy kicsit nagyobb lelkiismerettel kellett volna a megyei és járási tanács kereskedelmi osztályának intézni a dolgozók kérését. De mutatja ez a példa azt is, hogy a túl­zott centralizálás mennyire elvette a helyi és a járási tanácsok önállóságát, mert még egy piac engedélyezése sem volt rájuk bízva, pedig a te­rületükön ők tudják legjobban, hogy hol mit kell megoldani. Az ilyen esetek mindenkor a helyi kezdemé­nyezések kibontakozását gátolták és gátolják. Végeredményben fékezik az egészséges fejlődést, rontják a tanács és a tömegek kapcsolatát. Na­gyon időszerű, hogy a helyi és a járási tanács­nak nagyobb önállóságot adjunk, hiszen ők is­merik a legjobban a területüket és annak pro­blémáit. Komoly hiba, hogy előfordulnak olyan ese­tek, amikor az alsóbb szervek megkérdezése nélkül intézkednek a felsőbb szervek. Megtör­tént az is, hogy a költségvetésben jóváhagyott pénzösszeget a megyei tanács tervosztálya meg­kérdezés és beleegyezés nélkül elvette a járástól. Például Bácsalmáson 1953-ban sportpálya építé­sére jóváhagytak 77.000 forintot. Ezt az összeget a megyei tanács tervosztálya 1953. júliusában

Next

/
Oldalképek
Tartalom