Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-13

Az országgyűlés 13. ülése 1954. szeptember hó 22-én, szerdán délelőtt 11 órakor Mekis József és Rónai Sándor elnöklete alatt. Tárgyai : Hasáb Elnöki előterjesztések 519 A tanácsokról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása Hozzászóltak : Péter János 519 Iván Istvánná • 524 Parragi György 530 Milcji István 536 Seregély! József 538 Erdei Ferenc igazságügyminiszter 543 A tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása (írom. 14. sz.) Ismertette : Gosztonyi János előadó 653 Hozzászóltak : Pesta László 559 Mislóczki Mátyás 564 Nánási László . .•.' 567 Kaszapovics András 569 Az országgyűlés ülésszakának berekesztése 572 Az ülésen jelen voltak: RÁKOSI MÁTYÁS, a M DP Központi V ezetőségének első titkára, NAGY IMRE, a minisztertanács elnöke, DOBI ISTVÁN, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, HEGEDŰS ANDRÁS, a minisztertanács első elnökhelyettese, APRÖ ANTAL, a minisztertanács elnökhelyettese, BATA ISTVÁN, honvédelmi miniszter, BOGNÁR JÓZSEF, belkereskedelmi miniszter, DARVAS JÓZSEF, népművelési miniszter, ERDEI FERENC, igazságügyminiszter, ERDEY-GRUZ TIBOR, oktatásügyi miniszter, HÁY LÁSZLÓ, külkereskedelmi miniszter, HIDAS ISTVÁN, nehézipari miniszter, KISS ÁRPÁD, könnyűipari miniszter, OLT KÁROLY, pénzügyminiszter, PIROS LÁSZLÓ, belügyminiszter, SZABÓ JÁNOS, város- és községggazdáU kodási miniszter, SZÍJÁRTÓ LAJOS, építésügyi miniszter, SZOBEK ANDRÁS, begyűjtési miniszter, ZSOFINYECZ MIHÁLY, kohó- és gépipari miniszter és ZSOLDOS SÁNDOR, egészségügyi miniszter. (Elnök: MEKIS JÓZSEF. — 10,04). ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzői teendőinek ellátására Kádas István és Zentai József képviselőtársainkat kérem fel. Napirend szerint következik a tanácsokról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Péter János képviselőtársunké a szó. PÉTER JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Személyes élmények alapján néhány szerény észrevételt szeretnék a tisztelt Országgyűlés elé tárni az előttünk lévő törvényjavaslatról, a tanácsok és a tömegek kapcsolatairól, a nemzeti összefogás nagy ügyéről. Felszólalásomban az a közéleti felelősség vezet, amelyre a népünk között évszázadok óta szolgáló református egyház legjobb és legszentebb öröksége kötelez. A református egyház hivatalos állásfoglalásait idézem, amikor itt is ünnepélyesen kijelentem, hogy mi, a magyar református egyházból tisztelettel és szeretettel tekintünk népköztársaságunk alkotmányára. Tisztelettel és szeretettel, mert benne a nép győzelmének és ugyanakkor az egyház szabadságának a garanciáját látjuk. Ez az alkotmány hosszú évszázadok álmainak megvalósítását fejezi ki, védi, biztosítja és tág kaput nyitva mutat utat a további fejlődés felé. Mindannak birtokában, amit ez az alkotORSZAGGYOLÊSI ÉRTESÍTŐ 39