Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-12
497 Az országgyűlés 12. ülése 1954. évi szeptember hó 21-én, kedden. 498 Őszintén megmondom, az új szakasz óta a felvetett problémák mellett eredmények tapasztalhatók ezen a téren is. Például Piros László elvtárs belügyminiszterünk, amikor felvetettem neki egy levél nyomán az ipolymenti dolgozók sérelmeit, 24 órán belül intézkedett. Ezt nevezem valaminek. (Derültsag.) Ha felvetnek valamit a dolgozók, valóban el is intézik. Van ahhoz hasonló eset. amikor levelemre nem válaszoltak. Ez még nem olyan hosszú idő mondjuk másfél hónap — amikor a pénzügyminisztériumba írtam a pénzügyminiszter elvtársnak a címére ajánlott levelet. Gyakorlatomban nem egyszer előfordult, hogyha közönséges levelet adok fel, a végén azt mondják: ^Lehet, hogy meg se kaptuk, elvtársnő«. A salgótarjáni bányatröszt igazgatójának több mint két hó napja adtam át személyesen a levelet, alátámasztottam azt, hogy e dolgozónak valóban jogos a kérelme, fe^tőzőbeteg van a háznál, sürgős irt^z^edés szükséges. Meg kell mondanom: z^ebretette a levelem, s azt mondta, a levéllel együtt megadja a választ. Azóta is várom. Arizonbnn már értesültem, hogy még mindig nem intézkedett. elvtársak, nagvon egyetértek Mekis elvtárs hozzászólásával, hogv nem úgy kell kezelni az embereket, mint papírfigurákat, hanem lássuk meg az élő embert. Ha mi az élő emberek apró 'igyeipek számait elintézzük, ezzel javítjuk a tömegkapcsolatot. A tömegkapcsolat kiszélesítésének titka abban rejlik, hogy a dolgozókhoz közelebb kerülve közelebb kerüljenek hozzénk a dolgozik. Gyakran bizony olyan ügveket vetnek fel rVgo^óink. amelyekre nem figyeltünk fel, nem ismertük fel és bizony hónapok vagy egykét év múlva jövünk rá arra, hogv valóban igazuk v"lt. í«y volt pz Szécsény községben, ahol az első es°t hogv már 15 natvia tárgvalás folvik. a hol e^nr bűnöző, aüas szövetkezetnek rmmkáiát leplezték le, 10—1? va«on k^rül van a babona-, illetve 'i«zt r, *fln ír "il*<*iA M*<?fól pve fiovelmoztett*ka dolgozók, hogv nézzük meg, mi az oka r~ n?k, hogy S 7 écséryben rosszabb a kenyér, mint Balassagyarmaton, hoov Salgótan'ánból jobb kenveret hozunk, mint Szécsényből. Most azután kiderült, hogy miért.' Magern tapasztaltam, nem szabad megállni, ha latiak, hogy PZ ügyek intézése nem jó úton h ••.In^, vagv megakad. En kérem a tisztelt Országgyűlést és a minisztériumokat, az egyes minisztereket. hogy y mikor hozzájuk fordulunk problémákkal. — hiszen vannak a közügyekben is nroblémák. — gyorsan, bürokráciamentesen intézkedjenek. Az úi s^aka^ban ' T vönvön"i i el en Récéit, látjuk, tisztelt Or^z^ggyűl«^ az alulról iövő kezdeményezé c eknek és annak, hogy müven fnntn«; a tanács ió nymkaia. Jellemző példát hozok fel Var^ánv községből, amilyet mondhatom az elmúlt éve v ben kevés helyen találtam. Ez a köz,r/ utóbbi időkben mindig az utolsók között volt. Va 1 ahogy úgv érezték a dolgozók, nem törődünk velük. hor*y mindig ütünk raituk. ahelyett, ho^^y segítenénk őket, Ezévben úi vég»-ehait^b'znttsági elnök került a községbe, kezébe |<;wvérf irán vitásat, figvelembe vette a dolgozók felvetett megjegyzéseit, javaslatait, s ma már állíthatom, igazán példás munkát végeznek. Ez a község 35.000 forint értékű társadalmi munkát végzett ezévben — 6 kilométer hosszúságú, 2 méteres sáncot készítettek és 300 hold rétet mentettek meg az- áradó víztől. Igaz. hegy ez saját érdekük is volt, de jelentős ez nemzetgazdasági szempontból is. Ha minden községben ehhez hasonló kezdeményezések alakulnak ki, felmérhetetlen lesz az az összeg, amennyivel hozzájárulhatunk népünk jólétének emeléséhez, ami elsőrendű feladatunk az új szakaszban. Hizen minden eszközt fel kell használnunk arra; hogy em°lkedjék a dolgozó nép életszínvonala. Megjegyzem még, hogy Varsány község dolgozói 6000 forint állami hozzájárulást is kaptakCsaknem egy emberként vették ki részüket a községbe 1 iek a társadalmi munkából, s mikor, megkapták a 6000 forintot, azt mondták, engedjük meg, hogy ezt a pénzt ne a sáncolásra fo '-Mts^k, azt ők maguk elvégezték, hanem hangom híradót kérnek, mert erre van szükségük, hogy a tanács útmutatásait azon keresztül minden dolgozóhoz előbb juttathassák el. A felsőbb szervek teljesítették is kívánságukat, s ma már dolgoznak a hangoshíradó bevezetésén. Elvtársak, ehhez hasonló egészséges jelenségeket gyakran tapasztalhatunk. Az eUenség egyes területen gyengeségeinket u«y igyekszik felhasználni, hogy megpróbálja bebizonyítani; az új szakaszban az eredmények a hibák mögött maradnak. A gyakorlatban ez nem így van, mert az eredmények hatalmasan túlszárnyalják a fogyatékosságokat és ha mi meghallgatjuk a dolgozók felvetett kérelmeit, elintézzük s a Varsány községéhez hasonló kezdeményezéseket felkaroljuk, és tanácsaink helyesen irányítják, ezeket az eredményeket még tovább növelhetjük, dolgozó népünk életszínvonalát még magasabbra emeljük. Tisztelt Országgyűlés! Áttanulmányoztam a törvényjavaslat szövegét, s egy módosítást szeretnék javasolni, a 40. paragrafus első bekezdésének e) pontjával kapcsolatban, amely a községi végrehajtó bizottság tagiaínak számát legalább 3, de legfeljebb 0 főben határozza meg. Tekintettel arra, hogy tanácsaink előtt hatalmas feladatok állnak, ezek végrehajtását jobban biztosítottnak látom, ha ezt a rendelkezést úgy módosítanánk, hogy: >*e) a községi tanácsnál 5, legfeljebb 9, kivételes esetben — kislétszámú községi tanácsnál 3 tagból álljon a községi végrehajtóbizottság.« Kérem a tisztelt Országgvűlést, hogy módosító javaslatomat fogadja el. (Nagy taps. ) ELNÖK: Szólásra következik Czéh József képviselőtársunk. CZÉH JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A most napirenden lévő törvényjavaslat tárgvalása alkalmával hozzászólásom anyagát a községi tanácsok jó, vagy rossz munkájának vizsgálatánál gyűjtöttem ös c ze. A községi tanácsok, végrehajtó bizottságok egyik legfontosabb feladata biztosítani, hogy minden dolgozó teljesítse az
