Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-12
483 Az országgyűlés 12. ülése 1954. emelkedett. Jelentős vívmánynak tekinthetjük, hogy az általános iskolák nyolcadik osztályában 1953—54-ben 30.000-rel többen tanultak, mint az 1950—51. iskolai évben. Budapesten a tanácsok hatáskörébe tartozó általános iskoláknak jelen. leg 410-zel több tantermük van, mint négy .évvel ezelőtt. Helyi tanácsaink büszkén vallhatják a maguk eredményének is azt, hogy ma már 1.616 . kultúrotthon működik a községekben, csaknem nyolcszor annyi, mint 1950-ben. A városi kultúrotthonok száma négy év alatt a négyszeresét is túlhaladta. Míg 1950-ben járási kultúrotthon az országban egyáltalán nem volt, jelenleg 87 működik. A tanácsok fennállásának ideje alatt a falusi, járási, városi és megyei könyvtárak száma több mint kétszeresére, 1.705-ről 3.964-re emelkedett. Eredményesen dolgoztak tanácsaink az. anya- és gyermekvédelem, a dolgozók egészségének általános védelme érdekében is. Míg 1950ben a tanácsok hatáskörében mintegy 546 szülőotthon működött, addig ma már e szülőotthonok száma 784-re emelkedett. Az idén nyáron már 2.339 területi óvoda működött, csaknem egy harmaddal több* mint 1950-ben. Ezekben az óvodákban az idén 144.000 gyermeket gondozták, csaknem 40.000-rel többet, mint négy évvel ezelőtt. A felsorolt tények, tisztelt Országgyűlés, a napnál is világosabban bizonyítják, hogy tanácsaink mind eredményesebben segítik elő és védik választóiknak, a dolgozók széles rétegeinek érdekeit. Az emberek ma már a mindennapi élet sok apró eseményein keresztül győződnek meg tanácsaink munkájának jelentőségéről. Tanácsaink sokoldalú tevékenysége jelentős mértékben segíti elő a termelést az iparban és a mezőgazdaságban. A tanácsok jó munkája hozzájárul a'társadalom növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséhez. Ez a politika erősíti a tanácsoknak a néppel való eleven kapcsolatát; ez a politika segíti elő a szocializmus építésében új sikereinket. Az országgyűlés előtt lévő új törvényjavaslat elvi alapjaiban a III. pártkongresszusnak az államigazgatás és- a tanácsok feladataira vonatkozó határozataira épül. A pártkongresszus azt a feladatot állította elénk, hogy az új tanácstörvényben szélesítsük, erősítsük tovább az új néphatalom alapjait, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, a dolgozó nép hatalmát Véleményem szerint a törvénytervezet ezt a célt eredményesen segíti elő. A törvényjavaslat nemcsak egyszerűen a tanácsok munkájának továbbfejlesztését biztosítja, hanem azáltal, hogy erősíti és demokratikusabbá. teszi államhatalmi és államigazgatási szerveinket, egyben széles lehetőségeket biztosít a dolgozó népnek a falvak ban és a városokban, hogy választott képviselőin keresztül fokozottabban bekapcsolódjék a hatalom tényleges gyakorlásába. A törvénytervezeten — minden túlzás nélkül megállapíthatjuk — meglátszik, hogy az életben, a helyi tanácsaink munkájában szerzett gazdag tapasztalatokat, a nép véleményét, a nép javasat gyűjtötték össze, foglalták törvénybe. Nemévi szeptember hó 21-én, kedden. 4&4 csak egyszerű módosítása a régi törvénynek, hanem alapjaiban is új törvény, amely az új szakasz politikáját gazdasági követelményeinek megfelelően a tanácsok és a dolgozó nép megnövekedett szerepét, jogait, új kötelességeit foglalja törvénybe. A javaslat minden egyes pontja pártunk politikáját, a dolgozó népről való fokozott gondoskodást, a dolgozók védelmét, a szocialista törvényességet tükrözi vissza. A tanácsok feladata, hogy éljenek ezzel az új törvényadta joggal és ugyanakkor, • amikor védik a helyi érdekeket, őrködjenek az országos érdekű állami utasítások, törvények betartása felett. Erősítsék az állami fegyelmet és határozottan lépjenek fel ott, ahol megsértik a szocialista törvényességetIgaza van Veres Péter képviselőtársunknak, aki az új tanácstörvényről többek között azt irta, olyan legyen, hogy: »Ne történhessen meg az, hogy a dolgos és szorgalmas ember megkapálja a kukoricát és megpermetezi a szőlőt, a naplopó meg elhordja. Es ne mondhassa a megfogott tolvaj a csősznek: Eredj a fenébe, semmi közöd hozzám!« De a hanyag csősz se mondhassa a meglopott gazdának, hogy: »Nem parancsol maga nekem! Menjen a tanácshoz, vagy ha ott nem tesznek róla, menjen az úristenhez panaszra, mit bánom én!« A. tanácsok jogainak kiszélesítésével, munkájuk megjavításával véget akarunk vetni a számos helyen megmutatkozó lazaságnak, a »-mit bánom .én« szellemnek, amelyet Veres Péter jOr gosan bírál. A Hazafias Népfront Előkészítő Bizottsága nagy szolgálatot tett az országnak azzal, hogy széles dolgozó tömegek bekapcsolásával vitára • bocsátotta a falvakban és a városokban a tanácstörvénytervezetet. Az országgyűlés . előtt lévő törvénytervezetet megvitatta a dolgozó nép, elmondta róla a véleményét. A Hazafias Népfront a vita megszervezésével a tanácstörvény megalkotásánál lényegében az országgyűlés hatáskörét az egész dolgozó népre is kiterjesztette, bevonta a dolgozókat a törvény előkészítésébe, — és ez helyes politikai kezdeményezés volt. Kikérni a nép véleményét országos jelentőségű kérdésekben, mielőtt törvényt alkotunk — a? számunkra a jövőben rs követendő politka.. A tanácstörvény vitája sok' helyen felélénkítette a városok, üzemek, de különösen a községek politikai életét, növelte a dolgozók, a tanácsszervek politikai aktivitását. Egyetértek Szabó Pál 'képviselőtársammal, aki az Irodalmi Ujság-ban a tanácstörvény tervezetéhez hozzászólva azt írta: »Hadd zengjenek a politizálástól a kiskapuk, sőt a dülőutak. Ez egyáltalán nem árt, hanem használ, mert így tudja meg à ta és a falu népe, hogy ez a rendelet miért olyan, amilyen«. A tanácstörvény vitája — amelyet viszonylag rövid idő alatt folytattunk le — világosan bebizonyította, hogy a magyar nép, a munkások, parasztok, dolgozó értelmiség nagy érdeklődést tanúsít a közügyek, a politikai kérdések, az ország sorsa iránt. Nagy felelősséggel tettek hasznos javaslatokat a törvény új szövegéhez, amelyeket a Népfront összefoglaló javaslata alapján a minisztertanács megtárgyalt.