Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-12
479 Az országgyűlés 12. ülése 1954. könnyebben, jobban oldják meg az előttünk álló feladatokat-«. Ezenkívül a minisztériumok és a vállalatok közé nagyszámban szerveztünk még új trösztöket, középfokú irányító szerveket. Ezeknek a létrehozása sok esetben csak drágította a termelési és csökkentette a vállalatok önállóságát. Közis ' mert, mennyi keserűséget és bajt okoz az állami bürokrácia a lakosság ügyes-bajos dolgainak elintézésében, de az üzemek munkájában is Emellett a termelés számos területén a bürokrácia útvesztőjében elvész az egyszemélyi felelősség és elmarad a munka tényleges ellenőrzése, ahoin a közmondás szól: »a sok bába között ftla gyerek«. A minisztertanács, látva ezeket a hibák,-, elrendelte az áPami és gazdasági munkát béníió bürokratikus jelenségek felszámolását, az állami és gazdasági munka lényeges leegyszerűsítését a tervezésben, az anyag- és pénzgazdálkodásban, a számvitel és a statisztika terén és számos más munkaterületen. A legjobb szakemberek bevonáil indult meg a racionalizálási munka, hogy ÍV/ államapparátust a legalsó szervektől a legfe 1sokig Leegyszerűsítsük; jobbá, olcsóbbá tegyük, hogy a vezetést megjavítsuk, a vezetők lelelősi növeliük és az államapparátust közelebb vigyük a dolgozó néphez. Mindenütt megállapítható, hogy államán ratusunk létszáma lényegesen nagyobb, mint azt a tényleges szükséglet megkövetelné és ezért a gazdasági élet más területére kell átirányítani a zabádul munkaerőt. A racionalizálás ezért bizonyos létszámcsökkentést jelent az államap parátusbah, a vállalatoknál, mert nemcsak a fel 'tokát kell leegyszerűsíteni, hanem a f éles-leR< s létszámot is csökkenteni kell. Az államapparátus leegyszerűsítése a dolg{ -/à nép érdekében történik. Az állami szerveknek és a szakszervezetekkötelességük elősegíteni, hogy az elbocsá ra kerülő dolgozók a termelőmunkában mine gyorsabban elhelyezkedjenek. Az iparban és a mezőgazdaságban ma is mintegy százezer úi munkáskézre van szükség. Gondoskodni kell ar rol, hogy a munkaerők átcsoportosítása a lehető leggyorsabban bonyolódjék le. s ennek érdekében fel kell tárni mindazokat a területeket, ahm kell a munkaerő s ezekre fel kell hívni a figyelmet. Ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy uz elbo^sájtásoknál a legjobb munkaerőket meg kell tartani, elsősorban a vállalatnál, intézménynél végzett munkájukat kell figyelembe •/enni és egyenlő feltételek ecetén elsősorban azokat a dolgozókat kell elbocsájtani, akik más munkaterükén könnyebben tudnak elhelyezkedni Figyelembe kell'venni az elbocsájtásoknál a f'olgozók szociális helyzetét, előnyben kell részesíteni a nagycsaládos dolgozókat, az egyedülai ló anyákat, a családfenntartókat. Tisztelt Országgyűlés! Négy évvel ezetnU. l*Jr>0. őszén a Magyar Dolgozók Pártja ke .drmr zésére megválasztottuk helyi tanácsainkat. A helyi tanácsok létrehozása dolgozó népünknek, népi demokratikus államunknak kiemelkt 'ő eseménye, történelmi jelentőségű lépése ;. A helyi tanácsok létrehozásával a régi nagyévi szeptember hó 21-én, kedden. 480 birtokos, tőkés államgépezet maradványait szár nioltuk fel és megteremtettük az előfeltételét annak, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk legjobbjai bekapcsolódjanak az államépítő munkába, a közügyek intézésébe, a hatalom gyakorlásába. Ez volt az első eset a magyar történelemben, amikor az uj ál lamhatalom százezrével emelte ki, állította felelős vezetőhelyre a városokban, a községek ezreiben azokat, akik az új közigazgatásban, a tanácsokban, közügyekben való tevékenységükei becsületbeli ügynek, hazafias kötelességnek tekintették. Pártunk helyes politikája, a demokratikus .u-ők összefogása, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalomra jutása tette mindenekelőtt lehetővé, hogy olyan újtípusú államapparátust hozzunk létre, amely a dolgozó nép széleskörű ellenőrzése alatt áll s a legkisebb községben is biztosítja alkotmányunk legfőbb elvét: a Magyar Népköztársaság a munkások 3 a dolgozó parasztok állama, s a dolgozó nép a hatalmat választott küldöttei útján gyakorolja. Csaknem négy év tapasztalatai ismeretében tárgyalja most az országgyűlés a tanácsok munkájának eddigi eredményeit, hiányosságait és úi fe'adatait. Felmerül a kérdés: Tudtak-e élri fiatal tan ácsszervezeteink a népi demokráciadta lehetőségekkel? E kérdésre meggyőződésem szerint egyértelműen és igazságosan úgy válaszolhatunk, ha megállapítjuk, hogy tanácsaink maradandó sikereket értek el a gazdasági építés, a kulturális nevelés, a népjólét emelése területén, szervezetileg, politikailag egyaránt mee erősödtek, tekintéllyel bíró vezetőszervekké váltak és mindjobban összeforrtak a néppel. — egyre inkább betöltik hivatásukat. Azért kell ezt egyértelműen és világosan leszögeznünk, mert vannak, akik a tanácsok mu" kajában csak a kétségkívül meglévő hiányosságokat látják, és közben nem veszik figyelembe, hogy helyi tanácsaink létrehozásánál voltak és még ma is vannak eredendő hibák, amelyek mint objektív okok, akadályozták eddig a tanácsokat abban, hogy a nép részvételével tevékeny szervezeteivé váljanak az "államhatalom gyakorlásának. Pártunk III- kongresszusa mélyrehatóan elemezte a tanácsok munkáját és világosan rámutatott arra, hogy a tanácsok tevékenységén keresztül valósultak meg — ha hibákkal is, hol túlkapásokkal, hol lazaságokkal —- azok az állami intézkedések, amelyek a szocialista iparosítással, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a kulturális forradalom vívmányaival meszszemenően előmozdítják a szocializmus alapjai nak lerakását. A kongresszus emellett feltárta azokat az okokat is, amelyek akadályozták a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat kiszélesítését. Már a tanácsok létrehozásánál nem sikerült átvinni az új tanácsi szervezetbe azokat a sokoldalú és hasznos tapasztalatokat, amelyeket a népi bi • zottságok a tömegek mozgósítása terén szereztek. Gyengítette a tanácsok tömegkapcsolatát az az egyoldalú szemlélet, hogy gazdasági téren, a tervek teljesítésénél komoly követelményeket támasztottunk velük szemben, ugyanakkor nem
