Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-3
43 Az országgyűlés 3. ülése 1954. évi január hó 21-én, csütörtökön. 44 Tanács a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróság elnökévé MOLNÁR ERIK elvtársat megválasztotta. Ugyanezen jogkörében APRÓ ANTAL elvtársat az építésügyi miniszterhelyettesi tiszte alól felmentette és egyidejűleg a minisztertanács elnökhelyettesévé megválasztottá. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ülésszak közötti időben 9 ülést tartott és 19 törvényerejű rendeletet alkotott, melyeket a Magyar 1 Közlönyben való közzététel útján kihirdetett. Az Alkotmánytörvény 20. §-ának ötödik bekezdése szerimt «a két ülésszak közötti időben alkotott törvényerejű rendeleteket az országgyűlés legközelebbi üléséin be kell mutatni. Ezek részletes felsorolását mellőzöm, mert azok kinyomatott jegyzékét az országgyűlés tisztelt tagjai megkapták. Mégis szükségesnek tartom, hogy néhány törvényerejű rendelettel, azok jelentősegénél fogva, külön foglalkozzam. A iszociialista építés új szakaszának legfőbb célját, egész dolgozó népünk életszínvonalának szakadatlan emelését jelenleg elsősorban azzal tudjuk elérni, hogy megvalósítjuk mezőgazdasági termelésünk általános fellendítését. A mezőgazdasági termelés fejlesztése fejlődésünk kulcskérdése, melynek sikeres megoldása terén igen nagy jelentősége van a Népköztársaság Elnöki Tanácsa több rendelteiének, elsősorban az 1953. évi 10. számú, 18. számú és 27. számú törvényerejű rendeleteknek. Az 1953. évi 10. számú törvényerejű rendelet a beadás elmulasztása miatt kivetett kártérítések törlését, a beadási hátralékok elengedését és a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségéinek 10 százalékos csökkentését írja elő. A 18. számú törvényerejű rendelet kimondja az egyénileg gazdálkodó panasztok őszi termésű kapásnövényekből fennálló beadási kötelezettségének 10 százalékos csökkentését. Mindkét törvényerejű rendelet gyors és hathatós segítség volt az egész parasztság anyagi jóléténeik emelése érdekében. Egyben komolyan fellendítette a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztság termelési kedvét is, ami a nyárvégi és az őszi mezőgazdasági munkákban, a munkák gyorsabb és ^ond'.»siabb elvégzésé 1 ben kézzelfoghatóan kifejezésre is jutott. Nagyjelentőségű határozatot hozott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az állami begyűjtés több éves rendszeréről, melyet az 1953. évi 27. számú törvényerejű rendelet foglal magában. Az állam? begyűjtés többéves rendszerének megalkotása a mezőgazdasági termelés fokozásának egyik legfontosabb feltételét biztosítja, elősegíti a termelés biztonságának megszilárdulását, mert három évre előre állapítja meg a beadási kötelezettségeket. A begyűjtés új rendszere következetesen megva lósítja a mezőgazdasági termelők anyagi érdekeltségének fokozását is. Csökkenti a törvényerejű rendelet a mezőgazdasági termelők beadási kötelezettségeit az előző évihez viszonyítva és ezzel lehetővé váliik számukra, hogy a termeivényeikből többet tudjamak szabadpiacon értékesíteni. Ebben a rendeletben is kifejezésre jut a termelőszövetkezeti gazdálkodás fokozotatbb támogatása, egyrészt a beadási kötelezettségek csökkentésének nagyobb mértékével, másrészt pedig azzal, hogy a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdasága után a tejes borbeadást teljesen megszüntettük. Az új begyűjtési rendszer megszünteti a gyümölcs- és szőlőterületek felszorzását, nagyobb terhelését és ezzel komolyan elősegíti mezőgazdasági kultúránk fejlesztését. Jelentős kedvezményeket biztosít a többgyermekes családok, munkaképtelenek és ténvbges katonai szolgálatot teljesítők számára. Mindezzel a begyűjtés új rendszere — egyik legdöntőbb feltétele a mezőgazdasági termelés növekedésének, ami egész dolgozó népünk életszínvonalának hathatós emelkedéséhez fog vezetni. Állami és társadalmi rendszerünk szilárdságának bizonyítéka a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelet. Ez 4 rendelet azokon a sikereken alapszik, amelyeket eddig állami és társadalmi rendszerünk megerősítésében és megszilárdításában elértünk. Pártunk és államunk nevelő és felvilágosító munkája következtében megnőtt dolgozóink öntudata, szorosabb lett a kormánnyal való kapcsolat. A május 17-én megtartott országgyűlési választásoknál egész népünk egységesen togla.lt állast népi demokratikus államrendünk mellett, szilárdan követi pártunkat és kormányunkat, nazank állampolgárai öntudatának növekedése az tul\ ?^ a , dogozók sokkal becsületesebben teljesítik társadalmi kötelezettségüket. Dolgozóink túlnyomó többsége tiszteletben tartja államunk törvényeit, a nep hatalmának Alkotmányunkban foglalt alapelveit. A közkegyelem gyakorlásával a Népköztársaság fclnoki Tanácsa lehetőséget adott, hogy a közkegyeÍÍSm?ni reszesült ?* ŰZ Alkotmányban biztosított állampolgári jogaikkal teljes mértékben éljenek és munkájukkal részt vegyenek hazánk építésében és erősítésében. TJATÎ 0 ? hel ^ t f0|gl ' al el a hozott törvényerejű lendeletek sorában a Munka Törvénykönyvének módosításar. Ez a törvényerejű rendelet a Magyar Dolgozok Partja Központi Vezetőségének júniusi Határozata es a kormányyprogramm alapján kiterjeszti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait és biztosítja e jogok törvényes védelmét p Fokozott,mértékben fut kifejezésre a nővédelem es az ifjúságról való gondoskodás. A Munka Törvenykönyve a munkafegyelem megszilárdítja ér™ l-'/íT 10 és f flvilágrositó intézkedéseket helyezte előtérbe, s ennek alapián eltörölte a pénzbüntetést es a rendbírságot. A vitás kérdések elA?'* S fmi Íf nt Í áb í 51 az e Sy^etö bizottságok hálózatát kiszélesítette. Jelenlegi formájában a îrïk JPJY^, 0 "^ nagy lépésekkel viszi előbbre fejlődésünket a kormányprogrammban lefektetett alapelvek gyakorlati megvalósításával. T. Országgyűlés! Az elmondottakban ismertettem a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a két ülésszak közötti időben kifejtett működését. Kérem az országgyűlést, hogy a beszámolót tudomásul venni szíveskedjék. ELNÖK: Az országgyűlés a beszámolóban foglaltakat tudomásul veszi. Tisztelt Országgyűlés! Apró Antal elvtársnak a minisztertanács elnökhelyettesévé történt megválasztása folytán az Alkotmány 19. szakasza értelmében az Elnöki Tanácsban megüresedett helyre új tagot kell választani. Bejelentem, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront elnöksége az Elnöki Tanácsban megüresedett helyre Szekfü Gyula képviselőtársunkat javasolja. Kérdem a Tisztelt Országgyűlést elfogadja-e -a Magyar Függetlenségi Népfront elnökségének ja-
