Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-10

485 Az országgyűlés 10. ülése 1954. évi június hó 19-én, szombaton. 436 jól szolgálja. Ez a törvény már újabb alapokon lép a régi helyébe és még fejlettebb formában szolgálja a népet. Pártunk Központi Vezetősége tavaly júniusban tartott ülésén részletesen fog­lalkozott azokkal a hibákkal, amelyek a párt- és az állami szervek politikai, társadalmi és gazda­sági munkájában mutatkoztak. Különös súllyal emelkedett ki e hibák közül a törvényesség so­rozatos megsértése. Pártunk ekkor meghatá­rozta az új szakasz politikáját. Az új szakasz politikája kiterjed társadalmi életünk minden területére, így a joggyakorlás területére is. Pártunk ezt a határozatát azért hozta, hogy ezzel még inkább megszilárdítsa a szocialista törvényességet. A szocialista törvényesség megköveteli, hogy a felek jogaikról és kötelességeikről minden te­kintetben tájékozottak legyenek. A törvényesség sérelmét jelentené, ha a fél nem vehetne részt abban a perben, amelyet az ő érdekében indított meg az ügyész. Az új javaslat éppen ezért úgy rendelkezik, hogy az ügyész perindítása esetén a bíróság köteles az érdekeltet erről a körül­ményről értesíteni, köteles az érdekeltet a perbe­lépés jelentőségéről, fontosságáról tájékoztatni. Ha az érdekelt fél az ügyész mellett perbe lép, akkor ők egyenlő jogú pertársak lesznek. Ha azon­ban az érdekelt fél nem lép perbe, akkor a bíró­ság kötelessége az ügyében hozott minden hatá­rozatról értesíteni. További biztosítékot jelent a fél részére a javaslatnak az a rendelkezése, hogy ha nem is vesz részt a perben, a hozott határoza­tok vele szemben csak akkor emelkednek jog­erőre, ha azokat vele is közölték. A polgári perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslat azt mutatja, hogy népi demokra­tikus államunk minden tekintetben szem előtt tartja az állampolgárok érdekeit és a legteljesebb mértékben igyekszik azokat az állam érdekeivel összhangba hozni. Ugyanakkor ezeknek a módo­sításoknak jelentős része az ügyészi szervek ré­szére hatékony eszközt ad, hogy a bíróságok te­vékenységének törvényességi felügyeletét el tudják látni. Ebből is megállapíthatjuk, hogy a törvényjavaslat jelentős lépést tesz a szocialista törvényesség megszilárdítása felé. Módosítja a javaslat a tárgyaláson való meg nem jelenés következményeit is. Ennek során a javaslat nagyobb jelentőséget tulajdonít az első tárgyaláson való meg nem jelenésnek, mint a folytatólagosan következő tárgyalások elmulasz­tásának. A javaslat alapján az anyagi igazság ki­derítésében maguknak a feleknek is hathatósan közre kell működniök. Ehhez a közreműködés­hez jelentősen hozzájárul, ha az érdekelt fél a tárgyaláson részt vesz. Ha viszont a felek már az első tárgyaláson nem jelennek meg, akkor ebből azt a következtetést kell levonni, hogy nem kí­vánják ügyük tárgyalását. Ilyen esetben a bí­róságnak sem kell további lépéseket tennie an­nak érdekében, hogy a felek közötti vitát el­döntse, ílyen esetben a régebbi rendelkezésekkel szemben, a bíróság a pert megszünteti. Mivel azonban lehetnek olyan méltánylást érdemlő szempontok, amelyek indokolják, hogy a felpe­res az első tárgyaláson személyesen nem jelen­hetett meg, ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy a felperes kérheti a tárgyalásnak távollété­ben való megtartását is. Ilyen esetben a bíró­ság a pert nem szünteti meg, hanem érdemben le kell tárgyalnia. A szocialista törvényesség a szocializmus felépítését szolgálja. Megfelel a dolgozók aka­ratának, érdekeinek, szükségleteinek és bizto­sítja jogaikat. A szocialista törvényesség egy­formán kötelező mind az állami, mind az állam­igazgatási szervekre, valamint az állampolgá­rokra is. Ez az egyenlő kötelezettség a legszilár­dabb biztosítéka a szocialista törvényesség be­tartásának. A szocialista állam törvénye nem­csak írott malaszt, hanem a dolgozó ember min­dennapos életének szerves része. A szocialista törvényesség biztosításának döntő tényezője mindenekelőtt az, hogy az államhatalom a dol­gozó nép kezében van. Ezeket a törvényeket a nép képviselőiből álló országgyűlés alkotja és tartalmuk a dolgozó nép óhaját, akaratát, jog­érzékét fejezi ki. A törvényesség megszilárdítása azt a felada­tot rója a törvény végrehajtóira, hogy a tör­vény szellemétől ne engedjenek meg semmiféle elhajlást, szerezzenek következetesen érvényt a jogoknak és kötelességeknek. Necsak azokkal szemben lépjenek fel, akik a törvény által bizto­sított állampolgári jogokat megsértik, hanem azokkal szemben is, akik törvényes kötelezett­ségüknek nem tesznek eleget. Követeljék meg az állami, vagy egyéb szervektől és az egyes állampolgároktól a törvény szigorú betartását, s ugyanakkor legyenek segítségükre mindazoknak, akik az igazságszolgáltatáshoz fordulnak jogos sérelmeik orvoslása végett. A szocializmus építésében a szocialista tör­vényességnek ugyanolyan nagy feladatot kell be­töltenie, mint amilyen nagy feladatot betölt az ipar a termelés fokozásában, a népnevelés a kul­túra fejlesztésében. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmazza mindazokat a felté­teleket, amelyek segítségével bíróságaink érvényt tudnak szerezni pártunk és kormányunk határo­zataiban lefektetett elveknek, érvényt tudnak szerezni az új szakasz politikájának megfelelően a szocialista törvényesség további megszilárdítá­sának. Bíróságaink és ügyészségeink főfeladata most az, hogy ezt a törvényadta eszközt népünk, szocialista fejlődésünk érdekében célszerűen, okosan használják fel. Tegyék lehetővé, hogy ez a törvény úgy menjen át egész népünk tudatába, mint saját törvénye, amelyet az 5 általa megvá­lasztott törvényhozó testület alkotott. Bírósá­gainkat a törvények alkalmazásakor töltse el az a nemes érzés, amely eltölti a nép választott kép­viselőit, a dolgozó nép országgyűlését most, ami­kor ezt a törvényjavaslatot megszavazza. Igazságügyi szerveink ezzel a törvénnyel igen hasznos eszközt kapnak nehéz munkájuk­hoz. Ennek a hasznos eszköznek felhasználásával is szerezzenek megbecsülést a magyar igazság­szolgáltatásnak, szerezzenek tekintélyt népi de­mokratikus államunk törvényeinek. Mivel a törvényjavaslat népi demokráciánk további fejlődését szolgálja, ezért a magam és pártom nevében elfogadom és elfogadásra javas­lom. (Taps.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom