Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-2

39 Áz országgyűlés 2. ülése 1953 vélem, alkalmas ez a pillanat, hogy a néphez hű magyar értelmiség nevében — a régi és új nevé­ben egyaránt — ünnepélyesen megfogadjam: mi tudni fogjuk kötelességünket népünkkel, pártunk­kal, államunkkal szemben és tetteinkkel fogjuk be­bizonyítani, hogy nem méltatlanul erősítették meg jogainkat, támogatták jogos igényeinket. A kor­mány gazdaságpolitikája igen sok feladatot hárít ránk. A népgazdasági tervek átdolgozása — különö­sen, ha tekintetbevesszük, hány üzemre terjednek ki a rendszabályok — hatalmas munka, amely gondos­ságot, körültekintést és gyorsaságot követel. Min­den bizonnyal egy sor üzem profilját át fogjuk ala­kítani, több eddig elhanyagolt iparágat pedig fel­fejlesztünk, új cikkek gyártására térünk át — mindez jelentős szervezési és technikai, tudomá­nyos és adminisztratív feladat elé állítja a műszaki é? tudományos értelmiséget. Nem kisebb feladatok várnak a mezőgazdaság terén foglalkoztatott értel­miségre. Az életszínvonal emelésétől elválasztha­tatlan a termékek minőségének javítása, ami újabb feladatok ezreit állítja majd elénk. Változatlanul, sőt fokozottabb mértékben törekednünk kell arra, hogy megnöveljük a munka termelékenységét. Az életszínvonal várható gyorsütemű emelkedése az eddigieknél sokkal inkább érdekeltté fogja tenni a dolgozókat ebben. Ránk tehát az a feladat vár, hogy biztosítsuk ennek feltételeit. Az új gazdasági célkitűzések távolról sem jelentik a fegyelem lazítá­sát, sem a technológia, sem a munka, sem az anyagtakarékosság terén. Nem utolsósorban a mű­szaki értelmiségen múlik, hogy ezeket a követelmé­nyeket tudatosítsuk és érvényre juttassuk. Az értel­miség is meg fogja érteni, hogy az új gazdaság­politika nem abban különbözik a régitől, hogy le­mond a gazdaságosság elvéről, hanem abban, hogy az előállított új értékek nagyobb részét juttatja el közvetlenül a dolgozókhoz, kevesebbet ruház be és a beruházásoknál jobban tekintetbe veszi a dolgo­zók mindennapi anyagi és kulturális szükségleteit. évi július hó 4-én, szombaton. 40 Ez tehát arra kell, hogy ösztönözzön minden be­csületes dolgozót, hogy népe érdekében és saját ér­dekében is önként és lelkesen használjon fel min den lehetőséget, hogy növelje a termékek bőségét. Az ipari és mezőgazdasági termelés mellett je­lentős, új feladatok nyílnak meg kulturális téren. A gazdasági struktúra ilyenforma megváltozásával párhuzamosan mélyreható változások lesznek a Közoktatás és népművelés terén az iskolai és isko­lánkívüli oktatás számos részében. Az életszín­vonal növekedésével nemcsak az anyagi szükségle­tek, hanem a kulturális szükségletek kielégítése is nagy ^erőfeszítéseket fog követelni az értelmiség­től, a népművelés és népoktatás, a tudomány, az irodalom és a művészet dolgozóitól egyaránt. A magyar értelmiség azonban szívesen vál­lalja ezeket a feladatokat, mert látja, hogy az eddiginél is nagyobb megbecsülésben részesül és olyan feltételek között végezheti munkáját, amelyek az eddiginél.sokkal kedvezőbbek számára és való­ban reális, szilárd talajon nyugszanak. Értelmisé­günk nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja mögé felsorakozva meg fogja oldani ezeket a fel­adatokat, mert világosabban és kézzelfoghatób­ban, mint valaha, látja és fogja látni, hogy mun­kája nyomán hogyan gyarapszik a nép, hogyan válik vidámabbá, boldogabbá, virágzóvá az ország, hogyan lesz a mi szeretett hazánk valóban jómódú, művelt, erős Magyarországgá, amelyet — szövet­ségben a nagy Szovjetunióval és minden haladó erővel a világon — »a poklok kapui sem fognak megdönteni«. (Nagy taps.) ELNÖK: Minthogy több hozzászólás nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Tisztelt Országgyűlés! Ülésszakunk anyagával végeztünk. Az ülésszakot bezárom és képviselőtár­saimnak eredményes, jó munkájukhoz erőt, egész­séget kívánok. (Taps. — 13.24.) 138895 Athenaeum (F. v. Soproni ß<

Next

/
Oldalképek
Tartalom