Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

407 Az országgyűlés 9. ülése 1954. is megállapítható. Természetes azonban, hogy ezeket a rendelkezéseket a kívánt tartalommal a bírói gyakorlatnak kell kitöltenie. Az előkészítő ülésnek nem szabad formális jellegűvé válnia, mert különben ez az intézmény csak az eljárás elhúzódását vonná maga után. Az előkészítő ülést a bíróságnak valóban arra kell használnia, hogy az ügyet a törvényben előírt ; szempontból tüzetesen megvizsgálja. A javaslat nem teszi kötelezővé az ügyész- J nek a tárgyaláson való megjelenését sem. Van- i nak ügyek, amelyeknek sem súlya, sem jellege j nem teszi szükségessé, hogy az ügyész a tárgya­láson részt vegyen. Ahol azonban ez az ügy ter­mészetéhez képest szükséges, és ezeket az esete­ket bizonyos körben már maga a javaslat is fel­sorolja, az ügyésznek a tárgyaláson való megje- i lenese kötelező Jelenlegi büntető eljárásokban ismeretes, bár gyakorlatilag kis szerepet játszott, a pótma­gánvád intézménye is. Pótmagánvádnak volt ugyanis helye minden olyan ügyben, amelynek sértettje nem kifejezetten a köz, az állam volt, ha az ügyész a vádat a tárgyaláson elejtette. Az ügyészség új szerepével a pótmagánvád intézmé­nye nem egyeztethető össze. A javaslat állás­pontja szerint a kivételes jellegű magán vádat nem tekintve, a vád képviseletére kizárólagosan az ügyész jogosult. Ha az ügyész, aki egyben a törvényesség legfőbb őre is, a büntetőeljárás folytatására alapot nem lát, nem lehet a sértett izámára lehetővé tenni azt, hogy a vád képvise­letét pótmagánvádlóként átvegye és az eljárás továbbfolytatását szorgalmazza. Ez ellentétben állna az ügyészség új szerepével, mert azt jelen­tené, hogy a sértett felülbírálja, vagy felülbírál­tatja az ügyész álláspontját abban a kérdésben, hogy a büntetőeljárás folytatásának törvényes alapja adva van-e, vagy pedig hiányzik. Az új bírósági és ügyészségi rendszerre való áttérés folytán át kellett alakítani a perújítás rendszerét is. A perújítás jogerős ítéletet meg­támadó rendkívüli perorvoslat. A bírói ítélet tekintélyéhez fűződő érdek megkívánja azt, hogy jogerős ítélettel befejezett ügyet csak abban a? esetben lehessen megújítani, ha megfelelő ada­tok merültek fel arranézve, hogy az ítélet a tör­vényességnek nem felelt meg. Erről leggyak­rabban akkor lehet szó, ha olyan új tények vagy bizonyítékok merülnek fel, amelyeket az eljárt bíróság nem vehetett figyelembe és amelyek­nek következtében a törvényességnek más dön­tés felelne meg. Hatályos jogunk szerint a perújítás meg­engedhetősége kérdésében az első fokon eljárt bíróság döntött. Ebben a törvényességet érintő igen fontos kérdésben az ügyészségnek csak in­dítványtételi joga volt, a döntés kizárólagosan a bíróságra tartozott. Ennek pedig az volt a következménye, hogy a bíróság kénytelen volt sok esetben teljesen alaptalan perújítási kérel­mekkel is foglalkozni, ami feleslegesen terhelte a bíróságokat. A javaslat ezen a helyzeten úgy segít, hogy egyrészt az ügyészre, a törvényes­ség őrére bízza a törvényes alappal nem ren­delkező perújítási kérelmek elutasítását, más­részt pedig az ügyészi perújítási indítványok el­bírálását, — minthogy azok jogerős ítéletek évi június hó 18-án, pénteken. 408 felülvizsgálatára irányulnak — a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe utasítja. Az irányadó elv itt az, hogy jogerős ítélet félretételét nem le­het kezdeményezni anélkül, hogy ebben a kér­désben az ország legfőbb bírósága, a Legfelsőbb Bíróság állást ne foglalt volna. Az ügyészségről szóló törvényerejű rende­let értelmében a legfőbb ügyész, a törvényes­ség legfőbb őre a büntetőeljárásban kiemelkedő szerepet játszik. A legfőbb ügyész emel vádat a Legfelsőbb Bíróság előtt kiemelkedő fontosságú ügyekben elsőfokon induló eljárásban, és ugyanő látja el a vád képviseletét a Legfelsőbb Bíróság, mint fellebbezési bíróság előtt. Mái­említettem, hogy a nyomozás, valamint az elő­zetes letartóztatás két hónapon túl való folyta­tását, illetve meghosszabbítását — indokolt esetben — a legfőbb ügyész engedélyezi. A leg­főbb ügyész dönt a nyomozás során vagy álta­lában az ügyészi eljárás ellen benyújtott panas? tárgyában is, nemkülönben ő bírálja felül a megyei ügyészek által elutasított perújítási ké relém miatt emelt panaszokat. A legfőbb ügyes? ezeket a jogokat az egyfokú fellebbvitel körében gyakorolja, — ami természetesen nem érinti a-/ általános panaszjogot, amelynek alapján a leg­főbb ügyészhez bárki bejelentéssel fordulhat. A szocialista törvényességgel függ a leg­szorosabban össze a legfőbb ügyésznek az a joga, hogy törvényességi óvást emelhet a Leg­felsőbb Bíróságnál. A törvényességi óvás ugyan­csak jogerős ítélet ellen irányuló rendkívüli per­orvoslat, amelynek abban az esetben van helye, ha a bírósági határozat törvénysértő vagy meg­alapozatlan volt. Ilyen esetben a legfőbb ügyes; a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntéséig a meg­támadott határozat végrehajtását a sérelmet szenvedett törvényesség érdekében fel is füg gesztheti, a törvényességi óvás tárgyalásán pe dig megjelenhet, illetőleg, ha az óvás a Legfel­sőbb Bíróság törvénysértő határozata ellen irá­nyul, megjelenése kötelező. Tisztelt Országgyűlés! Az új ügyészi szer­vezet megalkotása mellett a bírósági szervezet­ről szóló törvényünk az a második igen fontos jogszabály, amely szükségessé tette a büntető eljárási jog szabályainak módosítását. A Magyar­Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló 1954. évi II. törvény számos rendelkezése már önmagában is eljárásjogi jellegű, de csupán elvi útmutatást tartalmaz a büntetőeljárás tekin­tetében. A büntető perrendtartás novellája most a szervezeti törvény elvi útmutatásait átviszi a büntetőeljárás gyakorlatába. A bírósági szervezetről szóló törvény amel­lett, hogy a bírói szervezetet mind az állam­polgárok, mind az alkalmazandó törvények szempontjából egységesen szabályozta, lénye­ges új rendelkezéseket is tartalmaz. így min­denekelőtt felállította a közlekedési különbíró­ságot, s a különbíróságokat belefoglalta az egy­séges bírósági szervezetbe. Ennek megfelelően a most tárgyalt javaslat pontosan szabályozza a különbíróságok hatáskörét, s egyúttal a külön­bíróságok előtti eljárásra is az általános szabá­lyokat teszi kötelezővé. A bíróságok összetételét illetően a büntető perrendtartás novellája ugyancsak a bírósági

Next

/
Oldalképek
Tartalom