Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

397 Az országgyűlés 9. ülése 1954. arról, hogy a beruházások a gazdaságosság szem előtt tartásával valósuljanak meg, s tervük és a takarékosság betartására szorítja a beruházókat és kivitelezőket egyaránt. A Beruházási Banknak módjában áll meg­akadályozni a helytelen ár- és költségfelszámí­tásokat, elősegítheti, hogy népgazdaságunk a le­hető legkisebb ráfordítással, műszakilag kifo­gástalan, rendeltetésüknek megfelelő épületeket és műszaki berendezéseket vegyen tulajdonába. A Beruházási Bank már ezideig is azáltal, hogy pénzügyileg és nnLznkilag ellenőrizte az építkezéseket, több százmillió fo: ; nt jogtalan ki­fizetését akadályozta meg. A kivitelezők nem egyszer megkísérelnek felszámítani el nem vég­zett teljesítményeket, meg nem valósult munká­kat, a költségvetéstől eltérő tételeket és árakat. Mindezek komoly károkat okoznak. Nemcsak ar­ról van szó, hogy a beruházási forintkereteket előbb merítik ki, és a létesítmények jelentős része befejezetlen marad, illetve, hogy a jogosulatlan felszámításokkal jelentékenyen megdrágítják az építkezéseket, hanem főképpen arról, hogy a kivitelező vállalatok tényleges termelés nélküli termelési értéket mutatnak ki, és ennek alapján emelik a munkabér és prémium alapját. A banknak, tekintetbevéve a beruházások terén uralkodó nagyfokú pazarlást, sokkal állha­tatosabban kell harcolnia a beruházásokra szánt hitelek helyes, takarékos felhasználásáért. Se­gítséget kell nyújtania ahhoz, hogy az építőipar az új feladatokhoz szabott szervezetet alakítson ki, kisebb adminisztrációval dolgozzék, a rendel­kezésre álló gépeket az új körülmények között jobban használja ki, a rezsiköltségeket csök­kentse. Ügyeljen a bank arra is, hogy a rendel­kezésre álló eszközöket ne aprózzák el sok, egy­időben megkezdett beruházás között, ami oda vezet, hogy a termelési beruházások, az egész­ségügyi, kulturális stb. létesítmények a kitűzött határidőre nem készülnek el. Ez pedig jelentős termeléskiesést von maga után, illetve akadá­lyozza a lakosság anyagi, kulturális és szociális szükségleteinek jobb kielégítését. Az ellenőrzés területén tevékenykedik a pénzügyőrség is. Nemcsak a rábízott pénzügvi feladatokat végezte el eredményesen, hanem hat­hatósan hozzájárult a népgazdaság egyéb érde­kei vonatkozásában is — az egyes állami bevé­telek biztosításában való közreműködésével — a párt- és kormányhatározatok megvalósításához. A pénzügyőrség általában jól megfelelt azoknak a* követelményeknek, amelyeket államunk a dol­gozó nép érdekeinek szolgálatában megkívánt tőle. A dolgozók egyre több megbecsülésben ré­szesítik és segítik ennek a testületnek a mun­káját. A pénzügyőrségnek továbbra is arra kell törekednie, hogy gyakorlati munkájában feltét­lenül a törvényesség keretei között működve, még inkább őre lehessen a maga területén a gazdasági rendnek, leleplezője a népvagyon el­herdálóinak, és üldözője a gazdasági kárte­vőknek. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetésünkben kitűzött feladatok megvalósításának előfeltétele az állampolgári kötelezettségek teljesítése min­évi június hó 18-án, pénteken. 398 den tekintetben, így különösen az adófizetés terén is. A falu népe számtalan formában tapasztal­hatta, hogy kormányunk milyen gondosan törő­dik gazdasági, szociális és kulturális szükségletei­vel és a jövőben ezek kielégítésére még hatha­tósabb intézkedéseket kíván tenni, amiről ez évi költségvetésünk is tanúskodik. A közös ügy si­keréhez minden állampolgárnak a maga erejéhez mérten, a rá kivetett kötelezettség arányában hozzá kell járulnia. Dolgozó parasztságunk jövedelme, a pártunk politikájának megfelelően tett intézkedések nyo­mán, emelkedőben van, ennek jele a falusi áru­forgalom jelentős növekedése és számos más kö­rülmény. Azokban a községekben, járásokban és megyékben, ahol az adóügyi szervek munkája megjavult és a tanácsok a törvények betartását a kötelezettségüket nem teljesítőkkel szemben megkövetelték, az adóbevételi terv teljesítésében komoly sikereket mutatnak fel. A vasvári, a csurgói, a marcali és a fonyódi járás június ele­jén már teljesítette második negyedévi adóbevé­teli tervét. Nem szabad tűrni, hogy egyesek fe­lelőtlenül elhárítsák maguktól az állam iránti kötelezettségeiket és csak az eredményeket akar­ják élvezni, amelyek mások erőfeszítései és szol­galma nyomán születtek meg. Ezzel megkárosít­ják azokat a becsületes parasztokat és állampol­gárokat, akik hazájuk felvirágoztatását és meg­erősítését szívükön viselik, s híven teljesítik, amit tőlük államunk kér. Költségvetésünkben a lakosság adói a bevé­teleknek mindössze 8 százalékát teszik ki. Az 1953. évi költségvetés e címen 4 milliárd 220 mil­lió forintot irányzott elő. Ez évben kisebb összeg, 3 milliárd 690 millió forint az adó, ami a mező­gazdasági lakosságnak nyújtott adókedvezmé­nyek következménye, s visszatükrözi pártunk és kormányunk politikáját, a dolgozó parasztság anyagi helyzetének megjavítására való törek­vését. A tőkés országokban a költségvetési bevéte­lek zöme adókból ered, ezek súlya döntően a «munkásosztályra, a dolgozó paraeetságra és a többi dolgozóra nehezedik. A költségvetés ott a tőkések kezében a nép kirablásának eszköze. Az Egyesült Államokban jelenleg a munkások és parasztok jövedelmének 32 százalékát az egyenes és közvetett adók útján az állami költségvetés szívja fel. A tőkés állam ezekből az eszközökből tartja fenn hadseregét, hatalmas bürokratikus állami és rendőri apparátusát s ezekből finan­szírozza fegyverkezését, háborús előkészületeit. Az Atlanti Szövetség országai költségvetésé­nek mintegy 60 százalékát tették ki 1953-ban a katonai kiadások. Az Egyesült Államok 1954. évi költségvetésének 70 százaléka katonai cé­lokra van előirányozva. Ugyanakkor egészség­védelemre és népművelésre csak filléreket köl­tenek. Az Egyesült Államok 1954. évi költségve­téséből a közoktatásra csak 0,3 százalékot fordí­tanak, egészségügyre és társadalombiztosításra pedig 2,35 százalékot. A mi költségvetésünk számai arról beszél­nek, hogy nálunk az ember a legnagyobb érték és ennek jegyében népünk kulturális szükségie-

Next

/
Oldalképek
Tartalom