Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

393 Az országgyűlés 9. ülése 1954. tás ügyét«. Hadd mondjuk meg azoknak, akik ezt a nézetet vallják, ugyancsak Rákosi elvtárs szavaival: »-Erről természetesen szó sincs. Továbbra is teljes mértékben időszerű a magasabbfokú oktatás fejlesztése, de a jelen helyzetben nem a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly!« Tisztelt Országgyűlés! Néhány szemponttal kívántam aláhúzni azt, hogy az oktatásügyi minisztérium költségvetésében előirányzott összegek milyen módon segítik elő a kormányprogramra és a párthatározat, valamint a III. kongresszus által a közoktatás elé kitűzött feladatok megvalósítását. A költségvetés nyújtotta lehetőségek felhasználása, amint az elmondott példák is mutatják, jelentős lépéssel viszi elő pedagógusainkat az eléjük kitűzött feladatok megvalósítása felé. Meg vagyok győződve arról, hogy a magyar pedagógusok mindent el fognak követni a kormányprogramm és a III. kongresszus által megadott új irányelvek megvalósítására népi demokráciánk fejlődésének jelenlegi szakaszában, s közoktatásunk még jelenfősebb eredményekkel fogja gazdagítani eddigi sikereinket. A költségvetést örömmel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? KÁLLAI ISTVÁN jegyző: Sebes István képviselőtársunk. SEBES ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az 1954. évi állami költségvetés visszatükrözi azokat a nagy feladatokat, amelyeket pártunk politikai irányvonalának megfelelően kormányunk maga elé tűzött. Az új szakasz célkitűzéseit figyelembevéve biztosítja a pénzügyi forrásokat a népgazdaság fejlődése számára, a dolgozók anyagi, kulturális és szociális szükségleteinek jobb kielégítésére. Költségvetésünk a magyar nép javát szolgáló intézkedések összefoglalása. Végrehajtása nagy feladatot és kötelezettséget ró a minisztériumok és vállalatok vezetőire, különösen pedig a helyes gazdálkodás és a takarékosság legfőbb őrére, a pénzügyminisztériumra. A költségvetési bevételek zöme — 70 százaléka — ez évben is a vállalatok befizetéséből ered, amely forgalmiadó és nyereségbefizetés formájában folyik be. Ennek a bevételi tételnek teljesítése komoly erőfeszítéseket kíván vállalataink és gazdásági szerveink vezetőitől. Dolgozóink munkalendületét, lelkesedését, aktív, eleven kezdeményezését olyan irányban kell megszervezniük, hogy vállalataink teljes termelési lehetőségeit, a gazdaságosság számos tartalékát az eddiginél alaposabban kiaknázzák. Mint ismeretes, minisztériumaink és vállalataink jórésze ez ideig nem fordított kellő gondot arra, hogy necsak mennyiségileg teljesítsék a tervet, hanem a gazdaságosság követelményeit is betartsák. A pénzügyminisztérium nem élt kellőképpen a pénzügyi ellenőrzés számos eszközével, amelyek pedig rendelkezésére álltak, és nem harcolt következetesen a vállalatok gazdaságosabb működéséért. Az állammal szembeni "kötelességek késedelmes teljesítése esetén a? évi június hó 18-án, pénteken. 394 •eredményromlás okait nem derítette fel teljes alapossággal, s így nem is tudott kielégítő segítséget nyújtani a hibát megszüntető határozott intézkedések megtételéhez. Egyet kell érteni Olt elvtársnak pártunk III. kongresszusán tett kijelentésével, hogy »elérkezett a legfőbb ideje annak, hogy a pénzügytérium és a pénzügyi szervek a forinton keresztül történő aktív ellenőrzést az eddiginél következetesebben alkalmazzák és tevékenyebben lépjenek fel a felelőtlen gazdálkodással szemben«. Bizonyos kezdeti jelei mutatkoznak annak, hogy a pénzügyminisztérium vezetői gyorsabban és eredményesebben avatkoznak be olyan esetekben, amikor a költségek emelkedését észlelik. Az utóbbi időben az illetékes minisztériumok vezetőivel már behatóan megtárgyalják azokat az intézkedéseket, amelyekkel útját lehet állni a kedvezőtlen fejlődésnek. A pénzügyminisztériumnak kell elsősorban megértetnie a minisztériumokkal, hogy a költségvetésben előirányzott minden forint, amelyet népgazdaságunk fejlesztésére, közoktatásra, egészségvédelemre, szociális intézkedésekre fordítunk, dolgozó népünk életszínvonala további emelését szolgálja, s e nagy célkitűzések megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a termelés, a forgalom és az igazgatár» költségeinek csökkentése és a bevételek fokozása lehetőségének mélyreható feltárása. Minél magasabb színvonalat érnek el a pénzügyminisztérium ellenőrzései és minél inkább megtanulják dolgozóik, hogy a beszámolók és jelentések számai mögött meglássák a vállalatok és intézmények tényleges működését, annál hatékonyabb lesz bírálatuk. Komoly segítséget nyújthatnak á

1 vállalatoknak és intézményeknek azáltal is, ha közvetítik az önköltségcsökkentésben és a takarékosságban kimagasló eredményeket elért vállalatok és szervek tapasztalatait és javaslatot tesznek az alkalmazható legjobb módszerekre. Komoly szerep jut a pénzügyi ellenőrzés rendszerében a bankoknak, amelyeknek irányi! tását a pénzügyminisztérium látja el. A Magyai j Nemzeti Bank a béralapellenőrzésen keresztül ! állandóan figyelemmel kíséri a megszabott léí• számkeretek betartását. Ezen a téren komoly lazulás következett be vállalatainknál. Termelési ' tervüket egyes vállalatok a megtervezett létszá! mok indokolatlan emelésével igyekeztek teljesíteni, ami a munkatermelékenység emelkedését fékezi és az önköltséget növeli. A minisztertanácsnak a bérfegyelem megszilárdítása tárgyában hozott határozata után az egyes felügyeleti szervek már alaposabban felülbírálták a béralaptúllépéseket és ennek nyomán felelősségre vontak több, a béralaptúllépésben vétkes személyt. A Magyar Nemzeti Banknak a jövőben még hatékonyabban kell ellenőriznie, hogy a felügyeleti szervek a túllépések okát minden esetben kivizsgálják, megszüntetése iránt | intézkedjenek, s a mulasztókkal szemben felelősségrevonást alkalmazzanak. Jelntős feladatot lát el a Magyar Nemzeti | Bank a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítása terén. A minisztériumok és a vállalaI tok sok esetben görcsösen ragaszkodnak beszer.»9*