Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-9
369 Az országgyűlés 9. ülése 1954. évi június hó 18-án, pénteken. 370 százalékkal volt magasabb a ruházati cikkek eladása, a múlt év januárinál, áprilisban már 77.4 százalékkal volt magasabb, mint múlt év áprilisában. Különösen gyorsan növekedett a ruházati cikkek eladása falun. Jelentősen megnövekedett a forgalom az egyéb iparcikkekből is. 1954 első felében edényárukból 50.5 százalékkal, tűzhelyekből 79.8 százalékkal, motorkerékpárokból 32.5 százalékkal, kerékpárokból 47.1 százalékkal került több a forgalomba, mint a múlt év első felében. Különösen megnőtt a lakosság igénye a nagyértékü fogyasztási cikkek iránt. Például ez év áprilisában több, mint háromszorannyi varrógépet, 2.5-szer annyi rádiót adott el a kereskedelem, mint a múltév áprilisában. Tisztelt Országgyűlés! Az új szakasz gazdaságpolitikája kedvező feltételeket teremt a város és a falu közötti piaci és termelési kapcsolatok kiszélesítésére, s ennek révén a munkás-paraszt szövetség gazdasági alapjainak megszilárdítására. A város és a falu közötti árucsere fejlesztésének feladata abban nyilvánul meg, hogy a parasztság szükségleteit minden vonatkozásban kielégítsük, tehát nemcsak a mindennapos fogyasztási szükségleteit, hanem termelési szükségleteit is. A falura juttatott több fogyasztási cikk, több termelési rendeltetésű áru növeli dolgozó parasztságunk termelési kedvét, fellendíti a mezőgazdasági árutermelést, ezen keresztül megélénkül a város és a falu közötti árucsere, megjavul a városi lakosság s ezen belül elsősorban az ipari munkásság ellátása élelmiszerekkel. Különösen fontos az új szakasz gazdaságpolitikájának végrehajtásában a falusi lakosság termelési szükségleteinek kielégítése, a mezőgazdasági termelést szolgáló cikkek és az építőanyagok forgalmának növelése. Ez év első négy hónapjában több mint háromszorannyi nitrogénműtrágya, közel kétszerannyi foszforműtrágya, háromszorannyi káliműtrágya, négyszerannyi rézgálic és kétszerannyi növényvédőszer került a falusi lakossághoz, mint 1953 első négy hónapjában. Nagy mértékben megnőtt a kereslet a mezőgazdasági kisgépek iránt is. Az igények kielégítése érdekében az 1954. év elejétől május 20-ig már több mint 8600 fogatosekét, 5000 lókapát, közel 1000 vetőgépet és 2400 füllesztőt. továbbá 4000 házipermetezőt értékesített a kereskedelem, mint a múlt év áprilisában. Ezenkívül nagy mennyiségben kerültek forgalomba a falusi lakosság részéről olyan keresett mezőgazdasági szerszámok, mint ásó, lapát, kapa, villa, kasza, sarló, szeg, patkósarok, szekéralkatrészek, drót, lánc stb. Megnövekedett a lakosság építkezési kedve is. Az év elejétől ezideig 62 millió téglát értékesített a kereskedelem, ami kétszobás házakra átszámítva 4000 ház énítésére elegendő. Ez év elejétől fűrészeltáruból a múltév hasonló időszakához viszonyítva hatszoros mennyiség került forgalomba. Az áruellátás növekvő követelményei még fokozottabb mértékben teszik szükségessé a kereskedelem és az ipar kaocsolatának megjavítását. Sok esetben az ipari üzemek nem vállalják, vasv elhanvagoliák a nehezebben gyártható .vaffv több munkát igénylő cikkek termelését. Például a Szombathelyi Cipőgyár az ipari kiállításon bemutatott modellek közül a munkaigényesebbeket nem hajlandó gyártani, hanem saját maga által kiválasztott cipőket készít. A kereskedelem az 1954. évre új ruhamodelleket rendelt, azonban annak ellenére, hogy mind a műszaki, mind a technikai előfeltételek biztosítottak, az ipar a kevésbbé % gazdaságos anyaghányadra való tekintettel nem teljesíti a rendeléseket. Nem mutatkozik javulás az utóbbi időben egyes iparcikkek minősége terén sem. A minőség romlása csak kisebb részben adódik a nyersanyag hibájából, nagyobbrészt gyártási hiba. Például a Csongrád megyei téglagyárban készített tégla a nem megfelelő kiégetés miatt 70 százalékban megrepedezik. A Hatvani Cukorgyár által szállított mész 15—25 százalék követ tartalmaz, s ennek következtében oltáshoz, permetezéshez hasznavehetetlen. Jelentősen növekedett a közétkeztetés forgalma is. Ez év áprilisában 25.7 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év áprilisában, ezen belül 32 százalékkal növekedett a vendéglátóipar forgalma. A dolgozók mindinkább igénybe veszik a vendéglátóipar szolgáltatásait. A múlt év júniusától ez év áprilisáig az előfizetéses étkezésben kiszolgált adagok száma 27 százalékkal növekedett. A vásárlók igényeinek emelkedését, az életszínvonal növekedését jellemzi, hogy a múlt év nyarától ez év áprilisáig a vendéglátóiparban a cukrászsütemény-fogyasztás havi 3.7 millió darabról 5.3 millióra emelkedett. A megnövekedett és egyre fokozódó igényeket a vendéglátóipar központi cukrászüzemek létesítése mellett a sajátkészítésű termékek termelésének fokozásával elégíti ki. A vendéglátóipar hálózata és a kiszolgálás színvonala azonban még igen sok kívánnivalót hagy maga után. Hibát követett el a minisztérium akkor, amikor a hagyományokkal rendelkező, régi, nagyhírű vendéglátóipari egységek megszüntetése ellen nem lépett fel kellő időben, kellő eréllyel. így például a balatonkörnyéki híres vendéglők és egyes régi cukrászdák helyreállítása még nem történt meg. Az utóbbi időben ezen a téren már némi javulás történt, ez azonban még mindig nem kielégítő és dolgozó népünk joggal megköveteli ilyenirányú igényeinek kielégítését. Az üzemélelmezés az elmúlt időszakban ugyancsak jelentősen fejlődött. Az üzemi és a hivatali dolgozók az üzemélelmezési egységek százaiban nagyrészt már kultúrált körülmények között étkezhetnek. Az üzemi konvhákban az éttermi felszolgálást az elmúlt másfél év alatt 840 üzemegységben vezették be. Ugyanez alatt az idő alatt az üzemi büffék száma több. mint háromszorosára emelkedett. Az üzemélelmezés minőségének javulását, színvonalának emelkedését bizonyítia a választék szerint étkezők számának emelkedése. A párt- és kormányprogramm előtt ez a rendszer még úgyszólván ismeretlen volt. ma már havonta mintegy 20.000 adagot szolgáltatnak ki. Az elért eredmények mellett azonban a lakosság rohamosan emelkedő igényeinek kielégítése nem megfelelő. A közétkeztetés munkáiénak megjavítása érdekében az eddiginél nagyobb gondot kell £on ,ítani a tisztaságra, a fogyasztók gondosabb, figyelmesebb, gvorsabb kiszolgálásra. Egyes helyeken joggal kifogásolják a fogyasztók, hogy a
