Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

359 Az országgyűlés 9. ülése 1954 körülmények között képes teljesíteni a dolgozó nép parancsát, képes megvédeni építőmunkánk békéjét. Gyümölcsöző ez a befektetés azért is, mert néphadseregünk hazánk számára hazáját és népét szerető, a szocializmus ügyéhez hű, a nehézségektől soha vissza nem riadó ifjúságot nevel. Az előterjesztett költségvetést a magyar ifjúság nevében örömmel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? ZENT

AI JÓZSEF jegyző: Ladányi Ferenc képviselőtársunk. LADÁNYI FERENC: Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés megtárgyalásának minden eddigi hozzászólója hangsúlyozta azt, hogy államgazdálkodásunk idei költségvetése minden célkitűzésével az új kormányprogramm elveinek és pártunk III. kongresszusa határozatainak teljes mértékű alátámasztását szolgálja és megteremti azokat az anyagi előfeltételeket, amelyek e nagyszerű célok elérését minden körülmények között biztosítják. Ennek megismétlésével és elismerésével szeretnék beszélni azokról az eredményekről és feladatokról, amelyek a tömegkulturális munka és a művészetek területén 1953 folyamán, főleg pedig az új kormányprogramm utáni időszakban jelentkeztek, s szeretném felvázolni lehetőségeinket, amelyek az 1954. évi költségvetés alapján tárulnak elénk. Az új kormányprogramm nyomán a népművelési minisztériumra a következő feladatok hárultak : Biztosítani a kultúra széleskörű demokratizálását, nevelő szerepének az eddiginél fokozottabb szemmeltartásával. A kulturális munka összes eszközeivel támogatni kormányunk programmját, főleg a mezőgazdasági termelés fejlesztésének célkitűzéseit. Kiépíteni a helyes állami kulturális irányítást, tartalmában és módszereiben egyaránt. Fokozott mértékben megoldani a minisztérium és a megyék káderproblémáit, a művészeti kádernevelés tartalmi kérdéseit; és megoldani a minisztériumnak és a minisztérium munkaterületének szociális, gazdasági és szervezés-technikai kérdéseit és ezzel biztosítani, hogy az állam által bőkezűen rendelkezésükre bocsátott pénzösszegekből minél több kulturális igényt tudjanak kielégíteni. Ezek a célkitűzések a tömegkulturális munka területén a következő módon valósultak és valósulnak meg. A tömegkulturális élet döntő fontosságú központjai a kultúrotthonok. Létesítési ütemtervüket csökkentette a minisztérium azzal a céllal, hogy a rendelkezésre álló hitelkeretet tartalmi munkájuk megjavítására fordíthassák. A minőségi fejlesztés érdekében az e célra szánt költségvetési keret 1953-hoz viszonyítva 11 milliárd 800 millió forinttal több. Az elhanyagolt állapotban lévő kultúrotthonok felújítására 3,5 millió, hiányos felszerelésük kiegészítésére pedig 2 millió forint az előirányzat. A tavalyi 600,000-rel szemben az idén egymillió forint használható fel szakköri felszerelésekre. évi június hó 18-án, pénteken. 860 Mindezek azt a célt szolgálják, hogy kultúrotthonaink elsősorban dolgozó parasztságunk számára második otthonná váljanak, ahol barátságosabb, kulturáltabb környezetben kielégülhetnek művelődési és szórakozási igényeik, ahol eszmei-politikai nevelésük biztosítva van, s a bennük rejlő művészi alkotóerő nehézségek nélkül kibontakozhatik. Egyre több helyen tapasztalható, hogy a népművészeti-kulturális hagyományok szervesen beépülnek a kultúrotthonok életébe, vagy, hogy a kultúrotthon falai közt kiváló mezőgazdasági szakkörök alakulnak, amelyek működésükkel elősegítik a mezőgazdasági határozat gyorsabb és jobb végrehajtását. Az előző évinek csaknem kétszerese az az összeg, melyet a helyi tanácsok költségvetésében népművelési célokra fordítunk. Jelentős összeg biztosítja a kultúrcsoportok támogatását jobb műsoranyaggal, hangszerekkel, táncruhákkal, és nem utolsó sorban fejlődésük helyes irányát elősegítő szakemberekkel. Mindezek a pénzösszegek azt célozzák, hogy népünk necsak a kultúra élvezője, hanem tevékeny részvevője is lehessen. Az állami könyvtárhálózatban 1953 második felében az eredeti előirányzathoz képest hárommillióval többet fordítottunk új könyvek beszerzésére. Javult a szépirodalmi könyvek aránya, főleg az ifjúsági irodalom vonalán. 1953 végére csaknem 50 százalékkal emelkedett az olvasók és több mint 70 százalékkal a kölcsönzött könyvek száma. Ez azt jelenti, hogy ugrásszerűen emelkedett a könyvtárak iránti érdeklődés. Számottévő fejlődés tapasztalható az ismeretterjesztő munkában. A »-Kérdezz — felelek«estek, a mezőgazdasági határozatot népszerűsítő tíz- és tízezer ismeretterjesztő előadás, a természettudományos, történelmi és irodalmi előadások, a nemzetközi kérdésekről folytatott beszélgetések, a diafilmvetítések és kiállítások nemcsak számukban növekedtek, hanem színvonalukban is, különösen amióta a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat keretében tömörült tudósaink, művészeink, íróink és pedagógusaink egyre jobban kibontakozó aktivitással végzik ilyenfajta munkájukat városokban, üzemekben és falvakban egyaránt. Ennek köszönhető, hogy állandóan növekszik az érdeklődők és részvevők száma. Könyvtárainkat még szélesebb értelemben kell fejleszteni az ismeretterjesztés élő központjaivá; még jobban az olvasók igényeinek megfelelően kell kiegészítenünk, főleg a szépirodalom területén, különös tekintettel az ifjúságra; az értelmiség legjobbjait be kell vonni az ismeretterjesztő munkába; hogy múzeumainkat, magasszintű tudományos kutatásokon épülő kiállításokkal, dolgozóink világnézeti nevelésének igazi iskoláivá tegyük. Az elmúlt esztendő alatt a népművelési minisztérium irányító munkája feltétlenül javult ezen a területen. Több elvi és gyakorlati segítséget adott a tömegkulturális munkához. De a még meglévő hiányosságok kiküszöbölésére végre kell hajtani a következőket. Biztosítani kell a tömegkulturális munka egybehangolását országos, megyei, járási és községi szinten egyaránt. Fokozni kell a tanácsok