Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-9
353 Az országgyűlés 9. ülése 1954. KÁDAS ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés elé terjesztett költségvetés világosan mutatja, hogy a mi célunk a szocializmus alapjainak lerakása, népünk életszínvonalának emelése — és ami ettől elválaszthatatlan: a béke biztosítása. Hazánk felvirágoztatásához, a dolgozók jólétének emeléséhez békére van szükségünk. A béke fenntartását és megszilárdítását szolgálja országunk egész külpolitikája. A béke védelméből, népünk alapvető érdekeiből indult ki a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa, amikor hangsúlyozta, hogy a reális szükségleteknek és a népgazdaság teherbírókcpességénk megfelelően erősíteni kell honvédelmünket. A honvédelem erősítése minden országban, ahol a nép jutott hatalomra, állandó feladat mindaddig, amíg imperializmus van a világon. Erre figyelmeztetnek bennünket az imperialistáknak újabb háború kirobbantására irányuló törekvései. Tény, hogy a Szovjetunió és a szocialista tábor állandó erősödésének és következetes harcának eredményeként bizonyos enyhülés jött létre a nemzetközi feszültségben. Ez ragyogó bizonyítéka a Szovjetunió vezette béketábor helyes politikájának és ere.ie soha eddig nem látott megnövekedésének. Ugyanakkor azonban látnunk kell azt is, amire a Központi Vezetőség kongresszusi beszámolója felhívta figyelmünket, hogy az amerikai imperialisták a béke és haladás erőinek előnyomulására a háborús hisztéria újabb felszításával, a javuló nemzetközi légkör újabb megmérgezésével igyekeznek válaszolni. Az imoerialisták nem adták fel légi világuralmi céljaikat. Számtalan tény bizonyítja ezt. Genfben a távolkeleti kérdések békés megoldásának meghiúsításán mesterkednek, és változatlanul tovább erőltetik az európai hadsereg létrehozását, Nyugat-Németország felfegyverzését. Ujabb katonai szövetséges megteremtésén fáradoznak, mindent elkövetnek a régiek, többi között a balkáni blokk, megszilárdítása érdekében és fokozzák a fegyverkezési versenyt. Az imperialista államok költségvetésének alapvető és kiemelkedő tételei változatlanul a katonai kiadások. Az amerikai kongresszus elé terjesztett 1954—55. évi költségvetési javaslatban a közvetlen katonai kiadások 44 milliárd 860 millió dollárral szerepelnek, tehát ^az összes költségvetési kiadásoknak csaknem 70 százalékát teszik ki. Ehhez természetesen még hozzá kell számítanunk azt is, mint az már szokásos a kapitalista államok költségvetéseiben, hogy a polgári célokra előirányzott tételek között is jelentős katonai kiadások szerepelnek. Ilyenek például a stratégiai utak, repülőterek, a különböző egyéb katonai objektumok építésére, a haditermelés fejlesztésére, az atomfegyver fejlesztésére, valamint a más kapitalista országok — idézőjelben mondva — «-segélyezésére-«, azaz felfegyverkezésére fordított összegek. A katonai kiadások növelése következtében állandóan csökkennek a szociális szükségletekre és egyéb polgári célokra fordított amúgyis elenyészően csekély kiadások. A szociális és kulturális célokra fordított összeg 1954—55-ben az 1939—40-es évhez viszonyítva tizenegyed részére csökken. A népoktatásra szolgáló kiadások évi június hó 18-án, pénteken. 854 a költségvetésnek mindössze 0,2 százalékát teszik ki. Egészségvédelmi célokra csupán 281 millió dollárt irányoztak elő, miközben a lakosság — hivatalos amerikai vezetőemberek nyilatkozata a többi között a volt SS-tábornokok, magas járakölt orvosi ellátásra. Hasonló a helyzet a többi imperialista országban is. Nyugat-Németországban, ahol hivatalosan még nincs is hadsereg, az 1954—55. évi költségvetésben a katonai jellegű nyilt kiadások 9,5 milliárd márkát, a költségvetés összegének 38 százalékát teszik ki. A tényleges összeg természetesen itt is jóval nagyobb. Csupán a belügyminisztérium költségvetésének terhére körülbelül 40 kaszárnya és egyéb katonai objektum építését irányozták elő. A »-szociális juttatások« hangzatos cím alatt szereplő tétel nagy részét szintén fegyverkezésre fordítják, ebből fizetik ki a többi között a volt SS-tábornokok magas járadékait is. Ez a néhány adat is szemléltetően bizonyítja, hogy az imperialista országok költségvetései az új háború előkészítésének költségvetései. Ebből is csak azt a következtetést vonhatjuk le: fokozott éberséggel kell őrködni szeretett hazánk függetlenségén, népünk szabadsága és békéje felett. A mi költségvetésünk a béke költségvetése. Az előirányzott kiadások a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelését, a békés szocialista építést szolgálják. A magyar nép alapvető érdekeit szolgálják a hadseregre fordított kiadások is, mert a honvédelem erősítése éppúgy, mint eddig, a jövőben is a dolgozó nép szabadságának és hazánk függetlenségének egyik alapvető kérdése volt és marad. Dolgozó népünk történelme rendkívül gazdag a függetlenségért és szabadságért vívott hősi küzdelmekben. E küzdelmek során népünk mindig arra törekedett, hogy igaz ügyének védelmében megteremtse saját önálló hadseregét. Ezek a forradalmi hadseregek a nép támogatásával olyan ragyogó győzelmeket járattak, amelyekre joggal büszke minden magyar hazafi; de ezek a hadseregek nem voltak hosszú életűek. Szabadságharcaink a külső túlerő vagy a belső árulás miatt sorra elbuktak; velük bukott a magyar függetlenség is. Tíz esztendővel ezelőtt a dicső Szovjet Hadj sereg meghozta számunkra a szabadságot, orszá| gunk évszázados elnyomatás után visszanyerte I függetlenségét. Ez a függetlenség, amint erre Rá; kosi elvtárs a kongresszuson rámutatott, más, \ hasonlíthatatlanul magasabbrendű, mint valaha ; is volt. Ennek megfelelően más, forradalmi elői deinél magasabbrendű hadseregünk is. Magasabbrendű a mi függetlenségünk, mert egységes szabad munkásosztályra, munkás-paraszt szövetségre, egységes népre támaszkodik. Magasabbrendű a mi hadseregünk, mert a felszabadított munkások és dolgozó parasztok hadserege, a szabad, egységes magyar nép hadserege. A hadsereg ereje mindig a néppel való elszakíthatatlan kapcsolatban volt, van és lesz is. Ezt az erőt meghatványozta, hogy a mi hadseregünknek szabad nép a szülőanyja, hogy tábornokai, tisztjei és harcosai olyan nép fiai, amely