Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

345 Az országgyűlés 9. ülése 1954. megállapítását. Mindez nemcsak bizonytalanná teszi a munkát, hanem növeli a begyűjtés költsé­geit is. A begyűjtési minisztérium feladata, hogy ezeken a hibákon a következő időkben javítson. Maga az a körülmény, hogy a többéves begyűj­tési rendszer mellett most már nem kell évről évre a tervet lebontani, legfeljebb területi válto­zások esetén kell a szükséges helyesbítéseket el­végezni, módot ad a munkamódszerek, az egyéni és szervezeti hibák kijavítására. Termelőszövetkezeteink és dolgozó paraszt­ságunk körében már az elmúlt évek során is ko­moly eredményeket mutatott a begyűjtési ver­seny. Ez a versenymozgalom lendületében és tö­megében a kongresszus alatt tovább nőtt, egyre fokozódott. A verseny kiértékelése alig néhány nappal ezelőtt történt meg. Június 13-án a győz­tes megyék, járások, városok és községek ünne­pélyes keretek között vették át a vándorzászló­kat, díszokleveleket és az ezekkel járó pénzjutal­makat. A begyűjtési versenyeknek külön értéket adott az a tény, hogy a számok csalhatatlan tük­rében bebizonyítást nyert: termelőszövetkezeti parasztságunk az év első öt hónapjában viszony­lag sokkal több sertést adott be, mint az egyéni­leg dolgozó parasztok. A versenymozgalomban, a felajánlásokban és a teljesítésekben végig élen járt és ezzel is bizonyította: termelőszövetkeze­teinket nem kell félteni, további erősödésüknek, virágzásuknak minden feltétele megvan. A be­gyűjtési apparátus feladata, hogy tovább támo­gassa és irányítsa a jó úton haladó és egyre szé­lesebb körben kibontakozó begyűjtési versenye­ket. Begyűjtési szerveinknek komoly erőpróbája lesz az előttünk álló gabonacsata megszervezése. A cséplés megindulásával a begyűjtés egyik leg­nehezebb, legfelelősségteljesebb szakasza követ­kezik. Most kell biztosítani dolgozó népünk egészévi kenyerét. A gabonacsata sikere a cséplési ellenőrzés jó megszervezésétől, a begyűjtő vállalatok felké­szülésétől és elsősorban a kötelezettségek megfe­lelő tudatosításától függ. Egykor jobbágy sorsban sínylődő parasztságunk kaszájával véres harco­kat vívott elnyomóival szemben. Most felszaba­dult parasztságunk valósággá vált álmának, a szabadságnak és békének megvédéséért harcol a gabonacsatában. Bízom abban, hogy parasztsá­gunk, helyzetét jól értékelve, teljes erővel hozzá fog járulni a begyűjtés sikeréhez. Még szélesebb tömegmozgalommá kell fej­lesztenünk a begyűjtési versenyt. A költségvetés a verseny jutalmazására ebben az évben 5 mil­lió forintot irányzott elő. Vigyázzunk arra, hogy ezt az anyagi lehetőséget helyesen használjuk fel. Vigyázzunk, hogy parasztságunknak egészséges versenyszellemét bürokratikus intézkedésekkel ne akadályozzuk. Csupán körlevelekkel, dobszó­val, hangoshíradóval nem lehet versenyt szer­vezni. Ehhez elsősorban szívós és kitartó nevelo­munka kell, amelyhez a tanácsoknak is segítsé­get kell nyujtaniok. Parasztságunk zöme egyre inkább érzi a dol­gozó nép államának segítségét. Eddigi eredmé­nyeinket azonban tovább kell tudatosítani. Min­denegyes szövetkezeit tagnak és dolgozó paraszt­éul június hó 18-án, pénteken. 346 nak tisztán kell látnia: mit nyújtott és milyen lehetőséget jelent számára népi demokráciánk támogatása. Sokszor túlságosan természetesen fogadjuk az eredményeket. Magától értetődőnek találjuk, hogy a faluban ég a villany, kitűnően felszerelt iskolákban folyik a tanítás, új utak, hidak épül­nek, egyre inkább, javul a közlekedés. Mindezek az eredmények a felszabadulással, a Szovjetunió segítségével váltak lehetővé. Éreznie kell termelő­szövetkezeti tagságunknak a kollektív gazdálko­dás előnyeit, sorsának döntő fordulatát. Látnia kell p&rasztságunknak, hogy . a párt hogyan győzte le a belső ellenségeit, hogyan védte meg a parasztság földjét és a szocializmus egyéb vív­mányait. Mindenegyes dolgozó paraszttal külön­külön meg kell értetni, hogy államunk csak úgy tud részére és gyermekei részére mind többet nyújtani, ha az álammal szemben fennálló köte­lezettségét ő is hiánytalanul teljesíti. A begyűjtési tárca költségvetésében a válla­latok pénzgazdálkodása cím alatt 120 millió fo­rint az előirányzat. Ez az összeg elsősorban ár­kiegyenlítésre, igazgatói alapra, és forgóalap fel­töltésre szolgál. Ebben a legnagyobb tétellel az árkiegyenlítés szerepel. Ebből kell fedezni a sza­badpiacra kerülő áruk állami felvásárlási ára és az eladási ár közötti különbözetet. Ez az összeg végeredményképpen termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztságunk bevételeit nö­veli és hozzájárul életszínvonala emeléséhez. Ebben az évben egyszerűbbé válik a ter­ményfelvásárlás is. Eddig a felvásárlást részben a földművesszövetkezetek, részben a termény­forgalmi vállalatok végezték. Ezentúl minden terményt a termény forgalmi vállalatok vásárol­nak fel. Itt is igyekezni kell az egészséges, büro­kráciamentes adminisztráció kialakítására. Be­adását teljesítő parasztságunk idejét csak a leg­szükségesebb mértékben vegyük igénybe. Ne vá­rakoztassuk őket, ne vonjuk el munkaerejüket és fogatukat feleslegesen a betakarítás és a nö­vényápolás halaszthatatlan munkájától. Az év folyamán bevezetett készpénzfizetési rendszer máris sokat egyszerűsített»a beadás el­számolásán. A parasztság beadott terményeinek árát azonnal kézhez kapja. Nem kell a felvásárló telepről gyakran távoleső postahivatalt az utal­vány beváltása miatt felkeresnie. Nyilván még számos lehetősége van annak, hogy a beadás ad­minisztrációját egyszerűbbé tegyük, ami a be­adás költségeit is csökkenti, de ugyanakkor a parasztság és a termelés érdekeit is szolgálja. Még egy igen fontos szempontra szeretném felhívni a begyűjtési apparátus figyelmét. Hoz­zászólásom elején rámutattam arra, hogy több­éves begyűjtési rendszerünk mennyire számol a gazdálkodás természetével, mennyire eleget tett parasztságunk kívánságainak. Termelőszövetke­zeteinknek és parasztságunknak is módja van azonban ahhoz, hogy termelését úgy szervezze, hogy azzal saját hozamainak növelése mellett a begyűjtés munkáját és az ország jobb ellátását is segítse. Parasztságunknak úgyszólván évszázados szokása, hogy sertéseit a tél derekára hizlalja meg. Ennek a szokásnak persze megvan a magya­rázata. Télen a betakarítás és a növényápolás 26*

Next

/
Oldalképek
Tartalom