Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-7

217 Az országgyűlés 7. ülése 1954 1953-ban 800 milliót, 1954-ben pedig mintegy másfélmilliárd forintot tesz ki. 1953-ban a munkavédelmi beruházásokat 60 millió forinttal, a dolgozó anyák munkakörülményeinek megjavítására, bölcsődék és óvodák céljaira fordítandó beruházási keretet 100 millió forinttal emeltük. A lakóházak tatarozására 1953 második felében 100 millió forintot irányzott elő kormányunk, amiből, sajnos, csak 60 millió forintot tudtunk felhasználni. Előzetes számítások szerint 1953 első félévéhez képest 1954 első felében a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére mintegy 20 százalékkal emelkedett. A lakosság életszínvonalának növelése érdekében hozott intézkedések eredményeképpen jelentősen növekedett a városi és a falusi dolgozók vásárlóereje, emelkedett az áruforgalom. Népünk vásárlóerejét növeli a piaci árak csökkenése is. Ez év áprilisában a piaci árak 25 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint múlt év áprilisában, ezen belül a burgonya átlagára 70 százalékkal, a tojás 18.7 százalékkal, a vaj ára 20.3 százalékkal volt alacsonyabb. A vásárlóerő növekedése következtében jelentősen megváltozott áruforgalmunk összetétele is. 1954 első felében kiskereskedelmi áruforgalmunk a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva 23.8 százalékkal növekszik. Ugyanakkor a ruházati cikkek forgalma 56 százalékkal, a kultúrcikkek forgalma 29 százalékkal több. Ennek megfelelően 1954 első felében 8,2 millió négyzetméter pamutszövettel, 660 ezer férfiinggel, 180 ezer férfiöltönnyel, 600 ezer pár gyermekcipővel több kerül forgalomba, mint a múlt év első felében. Dolgozó parasztságunk növekvő munkakedve kifejezésre jutott abban is, hogy a termelési célokat szolgáló áruk iránt nagyon komolyan megnőtt a kereslet. E növekvő igények kielégítésére 1954-ben 14 000 ekét, 2000 vetőgépet, 13 000 boronát, 11 000 lókapát, 6000 répavágót és számos más kisgépet, szerszámot, háromszorannyi műtrágyát, kétszerannyi rézgálicot hozott és hoz a belkereskedelem forgalomba, mint a múlt évben. Nagy mértékben megnőtt az építkezési kedv is. Ez év első négy hónapjában már két és félszerannyi téglát vásárolt a lakosság, mint az elmúlt egész év alatt. Pártunk új politikája és a kormány Programm végrehajtása lényegesen megjavította dolgozó parasztságunk gazdasági helyzetét. Csökkentek a mezőgazdasági termelésre nehezedő terhek; a beadási kötelezettség csökkentése, az adómérséklés és más intézkedések 1953-ban közel 2 milliárd forinttal növelték a dolgozó parasztság jövedelmét. Külön gondot fordított pártunk és kormányunk a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésére, ezzel is segítve a termelőszövetkezeti parasztok nagyszerű erőfeszítését, hogy rövid időn belül elérjék és túlhaladják a középparasztok átlagos életszínvonalát. Pártunknak és kormányunknak a dolgozó parasztságot támogató politikája nagy mértékben növelte a parasztság munkakedvét és megszilárdította a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, népi demokratikus államunk alapját. Megnőtt a termelőszövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési érdekeltsége, és évi június hó 16-án, szerdán. 218 ennek eredményeként ez évben úgyszólván minden talpalatnyi földet megműveltek. Szerepük van ebben a megalakult termelési bizottságoknak is, amelyekben sok ezer dolgozó paraszt lelkesen dolgozik a mezőgazdaság fejlesztéséért. A tavaszi szántás-vetési munkákat nehezebb körülmények között gyorsabban és jobb minőségben végezték el, mint az elmúlt évben. Az ország szántóterületének közel 30 százalékát istállótrágyázták, ez félmillió kataszteri holddal több, mint az elmúlt év istállótrágyázott területe. Jelentős fejlődésnek indult a műtrágyázás is. A kenyérgabona vetésterületének kereken egyharmadát fej trágyázták. Jelentős eredmények vannak a rizstermelés területén is, amelynek vetésterülete a tavalyihoz képest 55.6 százalékkal emelkedett. Nagyon nagy az érdeklődés a tenyészállatok iránt is. Jelentősen fejlődött zöldségtermelésünk is, amelyet elősegített, hogy közel százezer melegágyi ablakkeretet juttattunk a dolgozó parasztságnak és a termelőszövetkezeteknek. A zöldségtermelés fejlődésének következménye, hogy nagyobb a felhozatal és a városi dolgozók jobbminőségű zöldséghez juthatnak. Mindezek csak kezdeti eredményeknek tekinthetők, de mégis arra mutatnak, hogy a párt és a kormány határozatai a mezőgazdasági termelés fejlesztésére széles visszhangra, megfelelő fogadtatásra találtak az egész parasztság körében. Dolgozó parasztságunk ezeket az eredményeket nem utolsó sorban azért érhette el, mert hősiesen dolgozó munkásosztályunk, pártunk és kormányunk vezetésével hathatós segítséget nyújt a dolgozó parasztságnak, a magyar falunak. Pártunk és kormányunk az elmúlt esztendőben nagyobb gondot fordított népünk kulturális igényeinek kielégítésére is. Gazdagabbá, otthonosabbá válnak a falusi kultúrotthonok. Rohamosan emelkedik az állami könyvtárhálózatban az olvasók száma és különösen növekedett a könyvforgalom. 1953 végére csaknem 50 százalékkal emelkedett a könyvtárakba beiratkozott olvasók és több mint 70 százalékkal a kölcsönzött könyvek száma. Az elmúlt év júniusa óta a budapesti és a vidéki könyvtárakban, csak az állami könyvtárakat számítva, 4.5 millióval több könyvet kölcsönöztek, mint az előző esztendőben. A színházak és az opera látogatóinak száma a fővárosban éppúgy, mint vidéken, a kormányProgramm óta erőteljesen növekszik. Az emelkedést mutatja, hogy 1954 első negyedévét öszszehasonlítva a múlt év hasonló időszakával, bár a zord téli időjárás következtében számos előadás elmaradt, a látogatók száma a budapesti színházakban mégis 8.8 százalékkal, a vidéki színházakban 10.4 százalékkal és a faluszínházak előadásait látogatók száma 13.9 százalékkal nőtt meg. A filmszínházak látogatottsága terén is erőteljes fejlődés tapasztalható. Ha ez év első negyedévét összehasonlítjuk a múlt év azonos időszakával, azt látjuk, hogy 16.2 millióról 23.3 millióra emelkedett a filmszínházak látogatóinak száma. Ez azt jelenti, hogy Budapesten 46 százalékkal, a falvakban pedig 58 százalékkal emelke-