Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-6
199 Az országgyűlés 6. ülése 1954. zott központosítása, az egyes szervek közötti párhuzamos ügyintézés, az érdemi munkát akadályozó öncélú, bürokratikus tevékenység. A feladatkörök jórészének decentralizálásával, az irányítás és a végrehajtás közé iktatott felesleges és párhuzamos szervek megszüntetésével, a funkcionalizmus kiküszöbölésével, a formális és bürokratikus tevékenység felszámolásával, az államigazgatás munkájának egyszerűsítésével el kell érnünk, hogy az államapparátus közelebb kerüljön a dolgozókhoz, munkája minőségileg megjavuljon és feladatait jobban, gyorsabban végezze el. Ezáltal az államapparátus munkáját olcsóbbá tehetjük, igazgatási kiadásainkat jelentős mérték ben csökkenthetjük. Az igazgatási kiadások jelentékeny rés/el, teszi ki az igazgatási munkakörben foglalkoztatottak bérköltsége is. Ezen a területen korántsem sikerült a takarékosságot kielégítően érvényesíteni és korántsem kielégítő az Országos Létszám bizottság munkája sem. Sokhelyütt helytelen az arány az irányítói és az irányítottak között. így például a Csongrád megyei Zöldség- és Gyümölcsforgalmi Trösztnél egy igazgató, egy főosztályvezető és hét osztályvezető, tehát kilenc vezető irányítja a 22 ügy filéző munkáját. Van olyan osztály is, ahol csak r osztályvezető van, de az osztályon nincs, akit ; irányítson. A minisztériumok, iparigazgatóságok és vál- j lalatok vezetői nem kezelik a létszámtakarékos- j ságot súlyának megfelelően, nem tárják fel a meglévő tartalékokat és gyakran igényelnek indokolatlanul újabb létszámot. így például a MÁV ; az őszi csúcsforgalomra tekintettel 1953-ban 300 ! fő új státushelyet kapott. A feladatok csökké- J nése ellenére 1954 első negyedében a MÁV újabb ; 248 fő igénnyel jelentkezett. Nem érvényesül még kellőképpen a takaré- • kosság a beruházásoknál sem. Erre pedig az ûj i szakaszban különösen nagy figyelmet kell szén- j telni, mert a szűkebb beruházási keretek mellett | a gazdaságos felhasználás sokszorosan fontossá | vált. A beruházási költségek jelentős részét teszik | ki az építési költségek. Építőiparunk amúgy is ! drágán termel, emellett gyakori, hogy egyes építőipari vállalatok olyan költségeket számítanál. fel, amelyek el nem végzett munkára vonatkoz- j nak. Ennek ellenére a beruházó szervek nem ellenőrzik kielégítően a kivitelező vállalat munka- ' ját és számlázását, amit mutat az a tény, hogy 1953-ban a Beruházási Bank mintegy 400 millió forint olyan indokolatlan felszámítás kifizetését tagadta meg, amelyet a beruházó már elismert. Maguk a beruházók nem vizsgálják meg kellő : gonddal a kivitelező vállalatok költségvetésit egy-egy beruházási feladatnál. Elfeledkeznek ar j ról, hogy a beruházó elsőrendű kötelessége harcolni a beruházásoknál a takarékosságért a felesleges kiadások ellen, mert a beruházásoknál mi takarított minden forint fokozza népgazdaságunk célkitűzéseinek gyorsabb és szélesebbkörű megvalósítását. Ahhoz, hogy a takarékosságot az eddigieknél sokkal eredményesebben alkalmazhassuk, a pénzügyminisztérium és a bankok dolgozóinak fokozévi június hó 15-én, kedden. 201 iiiok kell aktivitásukat és a forinttal történő ellenőrzés eszközét a termelékenység emelésééi-, az önköltség csökkentéséért, a szigorú takarékosságnak minden területén való érvényesítéséért folyó harc éles fegyverévé kell fejleszteniük. Eb ben a munkában tevékenyen ki kell venniök a részüket a. minisztériumok, az iparigazgatóságok és a vállalatok pénzügyi szerveinek és a főkönyvelőség dolgozóinak is, akik elsősorban felelősek területükön a gazdaságosság fokozott érvényesítéséért, a forgóeszközökkel való takarékos gaz dálkodásért, a szocialista tulajdon védelmét biztosító rendért és fegyelmért. Szólni kívánok még néhány szót az egyén; takarékosságról. Az egyéni takarékosság a múlt év júniusa óta igen szépen fejlődött, ami a takarékbetétállomány állandó emelkedésében jut kifejezésre, örvendetes, hogy a takrékosság egyre inkább gyökeret ver a falun is. A bácsmegye; Vaskút községnek az ország valamennyi községéhez »Ahány ház, annyi betétkönyv« jelszóval intézett versenyfelhívásához eddig több mint 200(. község csatlakozott. A szépen fejlődő városi be létek mellett a falusi betétek az utóbbi tíz hónap alatt megkétszereződtek, ami nemcsak a lakosság jólétének emelkedését, hanem államunk, kormányunk iránti bizalmának fokozódását is jejzi. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetése a szocializmus építése új szakaszának első költségvetése. Kiadás előirányzatai szolgálatában állnak a nagy célkitűzésnek, amely a szocializmus alapjainak építését szorosan összekapcsolja a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelésével. Ahhoz, hogy e célokat megvalósíthassuk, költségvetésünk bevételeit úgy kell előirányoznunk, hogy takaréko: beosztással egyrészt előrehaladásunk kulcskérdését képező mezőgazdaságfejlesztési feladatain kat megoldjuk, másrészt az életszínvonal emel kedését biztosító egyre több árucikket adjunk dolgozó népünknek. E kettős feladat sikeres megvalósítása leg fontosabb része a kormány programmjának, annak a kormányprogrammnak, amely a munkásosztály hatalmára, a munkás-paraszt szövetségn támaszkodik és széles nemzeti összefogásban egyesíti a nemzet minden alkotóerejét. A kormányprogramm eddigi sikeres végrehajtása azáltal vált lehetővé, hogy ezt a pro grammot egész dolgozó népünk magáénak vallotta és vállalta végrehajtását. Ezért minden eddiginél határozottabban lehet és kell támaszkodnunk népünkre, népünk közös erőfeszítésére. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és a néphez hű értelmiségünk oly hatalmas erő, mely legbiztosabb alapja a III. pártkongresszus irányelveit megvalósító kormányprogrammnak, annak a kormányprogrammnak, mely a nép szolgálatában viszi előbbre népünket a szocializmus építésének útján, a békéért harcoló százmilliók oldalán, népünk boldog életéért és hazánk felvirágoztatásáért. (Hosszantartó, nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére. Javaslom, hogy az országgyűlés legközelebbi ülését holnap, június 16-án, szerdán délelőtt 10
