Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-26

7 Ax országgyűlés 26. ülése 1950. évi május hó 8'án, hétfőn. 8 történt megválasztása folytán az Elnöki Tanács titkári tisztsége megüresedett. A bejelentést az országgyűlés tudomásul vette. Bejelentem, hogy az 1945. évi VIII. tv. 77. §-ának rendelkezése értelmében a nógrádi választókerületben, Papp Gyula helyett Kazári Gyula, a vasmegyei választókerületben Kovács Ferenc helyett Hegedűs András, az országos lajstromon Rudas László helyett Fehér Lajos, Schiffer Pál helyett Bata István pótképviselőket hívtam be. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette. Következik az Alkotmány 19. §-ának és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa ügyrendjének 4. §-a (2) bekezdése alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, titkárának és egy tagjának megválasztása. Bejelentem a t. Országgyűlésnek, hogy Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes úrtól, a Magyar Függetlenségi Népfront elnökétől a következő levél érkezett. Kérem a jegyző képviselőtársamat, olvassa fel a levelet. CZETT JÓZSEF jegyző (olvassa): »Az Országgyűlés t. Elnökének, Budapest. — A Magyar Függetlenségi Népfront Elnöksége, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Rónai Sándort, titkárának Szabó Piroskát és a megüresedett elnöki tanácsi tagságra Házi Árpádot javasolja. — Tisztelettel Rákosi Mátyás s. k., a Magyar Függetlenségi Népfront elnöke.« ELNÖK: Kérdem a t. Országgyűlést, elfogadja-e a Magyar Függetlenségi Népfront elnökségének írásban beadott javaslatát, Rónai Sándornak az Elnöki Tanács elnökéül való megválasztására? (Igen) — Hosszantartó, lelkes taps.) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés Rónai Sándort az Elnöki Tanács elnökévé egyhangúlag megválasztotta. Kérdem az Országgyűlést, hogy Szabó Piroskát az Elnöki Tanács titkárává, Házi Árpádot az Elnöki Tanács tagjává megválasztja-e? (Igen! •— Hosszantartó, nagy taps.) Az Országgyűlés Szabó Piroskát az Elnöki Tanács titkárává, Házi Árpádot az Elnöki Tanács tagjává egyhangúlag megválasztotta. Bejelentem, hogy Szabó Piroska képviselőtársunktól levél érkezett hozzám. Kérem a jegyző képviselőtársamat, olvassa fel a levelet. CZETT JÓZSEF jegyző (olvassa): »T. Országgyűlés! A Népköztársasági Elnöki Tanácsának titkárává történt megválasztásom folytán az Országgyűlés jegyzői tisztségéről lemondok. — Budapest, 1950 május 8-án. Szabó Piroska s. k.«. ELNÖK: Az Országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. T. Országgyűlés! Javaslom, hogy a megüresedett jegyzői tisztségre Sárfi Rózsi képviselőtársunkat válassza meg az Országgyűlés. Elfofadja-e az Országgyűlés javaslatomat? (Igen! — lénk taps!) Kimondom a határozatot, hogy az Országgyűlés Sárfi Rózsi képviselőtársunkat jegyzővé megválasztotta. Kádár János belügyminiszter úr kíván szólni. KADAR JÁNOS miniszter: T. Országgyűlés! Benyújtom a helyi tanácsokról szóló törvényjavaslatot. Kérem a törvényjavaslat kinyomatását, szétosztását és előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából az illetékes bizottság elé utalását. ELNÖK: Ries István igazságügyminiszter úr kíván szólni. RIES ISTVÁN miniszter: T. Országgyűlés! Benyújtom a büntetőtörvénykönyv általános részéről szóló törvényjavaslatot. Kérem a javaslat kinyomatását, szétosztását és az illetékes bizottság elé utalását. ELNÖK: Az Országgyűlés a benyújtott két törvényjavaslat kinyomatását és szétosztását elrendeli. A törvényjavaslatoknak bizottság elé utalása iránt később teszek javaslatot. T. Országgyűlés! A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Alkotmányunk 20. §-ának (5) bekezdése és 21. §-ának (2) bekezdése alapján az Országgyűlésnek beszámol. Szabó Piroska, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára kíván szólni. SZABÓ PIROSKA, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára: T. Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949:XX. törvény 21. §-ának (2) bekezdése szerint a Népköztársaság Elnöki Tanácsa köteles működéséről az Országgyűlésnek beszámolni. Ezért a Tanács tevékenységéről, melyet az Országgyűlés 1949. évi december hó 22-én berekesztett ülésszaka s az 1950. évi május hó 8-án újból megnyitott ülésszak közötti időben fejtett ki, mint a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, a következőkben számolok be: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a néphatalom állandóságát, az Országgyűlés folyamatosságát biztosítja s ha az Országgyűlés nem ülésezik — Alkotmányunk értelmében — az Országgyűlés jogkörét gyakorolja. Ennek a jogkörnek s

a gyakorlása elsősorban jogszabályalkotásban, törvényerejű rendeletek kibocsátásában nyilvánult meg. A Tanács a két ülésszak közötti időben tíz ülést tartott és tizenkilenc törvényerejű rendeletet alkotott. Ezek közül a Tanács tizennyolcat a Magyar Közlönyben való közzététel útján kihirdetett. Nem hirdette ki a Kopenhágában 1948. évi szeptember hó 15-én kelt »Európai Rádióműsorszóró Egyezmény«, valamint a hozzácsatolt Kopenhágai Terv és Zárójegyzőkönyv-ről szóló törvényerejű rendeletet. Ezt a törvényerejű rendeletet csak akkor hirdeti ki, ha a külügyminiszter a megerősítő záradékkal ellátott egyezménypéldányt külképviseletünk útján Dánia kormányánál Kopenhágában letétbe helyezte és erről az Elnöki Tanácsot értesítette. Az Alkotmánytörvény 20. §-ának (5) bekezdése szerint a két ülésszak közötti időben alkotott törvényerejű rendeleteket az Országgyűlés legközelebbi ülésen be kell mutatni. Ezek részletes felsorolását mellőzöm, mert kinyomtatott példányait az Országgyűlés t, tagjai kézhezvették. Mégis szükségesnek tartom, hogy néhány törvényerejű rendelettel — azok jelentőségüknél fogva — külön foglalkozzam. Az egyes ipari és közlekedési "Vállalatok állami tulajdonba vételéről szóló törvényerejű rendelet lehetővé tette, hogy a Magyar Népköztársaság saját kezébe összpontosítsa azokat a termelőés szállítóeszközöket, amelyek — szükséghez ke-