Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-53
1157 Àz országgyűlés 53. ülése 1952. ben teljesítsék adó- és nyereségbefizetési kötelezettségüket. A tanácsi költségvetésekben előirányzott vál- , lalati nyereség ma már meghaladja az egymilliárd forintot és még igen nagyok azok a tartalékok, melyek a helyi nyersanyag- és munkaerőforrásokra támaszkodó tanácsi vállalatoknál feltárhatók. Ezeknek a tartalékoknak a mozgósításával tanácsaink nemcsak saját feladataikra teremtenek további pénzügyi alapot, hanem hozzájárulnak a helyi igények mindjobb kielégítéséhez, a helyi árualapok további kibővítéséhez is. A lakosságtól befolyó adóbevételek nagy része a helyi tanácsok költségvetésében jelentkezik. A bevételi terv maradéktalan teljesítése szűk- y séges ahhoz, hogy a feladatok elvégzésének pénzügyi fedezete időben rendelkezésre álljon. Tanácsainknak jól meg, kell jegyezniük, hogy könnyen és jól megy a munka ott, ahol a tanács az állami fegyelmet betartja és betartatja, elmélyíti a dolgozó tömegekkel kapcsolatát, ahol az állandó bizottságok rendszeres munkát végeznek és a fogadó-órákat lelkiismejretesen megtartják, ahol a község, a város népe ellenőrzi a tanács munkáját és ezen keresztül kiveszi részét az államigazgatás munkájából. Az 1953. évi költségvetés bevételeinek realitását alátámasztja népünk növekvő öntuda'ta, a szocialista építés nagy ügye iránti odaadása. Ez egyebek között kifejezésre jut a költségvetés olyan előirányzataiban, melyek a lakosság önkéntes hozzájárulásaira épülnek. A III. Békekölcsön jegyzésének hatalmas sikere, továbbá az egyéni takarékosság másik, még csak most kibontakozni kezdő formája, a takarékbetét, 2,1 milliárd forintnál is nagyobb bevétel előirányzását tette lehe- ' tővé. így válik az egyéni takarékosság is egyre nagyobb mértékben a szocialista akkumuláció forrásává hazánkban. Az elmondottakból következik, hogy a költségvetés bevételi oldala szilárd alapokra épül, realitását a dolgozó nép millióinak mindennapos áldozatos munkája támasztja alá, a bevételek arányaiban pedig népgazdaságunk .szocialista alapjai jutnak kifejezésre. Tisztelt .Országgyűlés! Költségvetésünk a dolgozó nép költségvetése. Kiadásai között nincs egyetlen forint sem, mely közvetlenül vagy közvetve ne a dolgozók javára, társadalmunk egyre növekvő anyagi és. kulturális szükségleteinek kielégítésére szolgálna. Nincs az országban olyan család, amely ne tapasztalná egyéni életében is államunk egyik vagy másik költségvetési juttatásán keresztül megnyilvánuló gondoskodását. A költségvetés lehetővé teszi városaink, új j ipari gócpontjaink nagyarányú fejlesztését, többek között azt, hogy 1953-ban 50 százalékkal több lakást építsünk, mint 1952-ben. De nemcsak városaink, hanem a legkisebb falu is érezni fogja költségvetésünk gondoskodását.-Hadd emeljek ki egy példát a sok közül. A Csongrád megyei Dóc község, melynek lakosai a felszabadulás előtt.'a legsanyarúbb körülmények között, vályogviskók- • ban tengődtek, 1952-ben új. iskolát és tanácsházat kapott és bekapcsolták a községet a telefonhálózatba. 1953-ban gyors ütemben folytatódik a község fejlesztése, űj makadám bekötőút épül, mely összeköttetést teremt a szomszédos községekkel évi december hóJS-án, kedden. 1158 s ezen keresztül Szegeddel. Tatarozzák a község külterületi részén levő két tanyai iskolát, új öntözőberendezés létesül a község határában, mely biztosítja a termelőcsoportok földjének öntözését. Tucatjával épülnek új, egészséges lakóházak, parkosítják a tanácsház előtti teret stb. . Ez az egyetlen kiragadott példa is sokatmondóan mutatja, hogyan gondoskodik államunk népünk jólétéről, hogyan teszik a költségvetésből juttatott összegek szebbé, derűsebbé dolgozóink életét. Merőben más hatással van a dolgozók életére a kapitalista országok költségvetése. A dolgozó tömegek évről évre a legnagyobb aggodalommal tekintenek a tőkés államokban a költségvetés parlamenti tárgyalása elé, mert tapasztalatból tudják, hogy az újabb nélkülözéseket hoz számukra, hiszen a kapitalista költségvetés a kizsákmányolás egyik fontos eszköze. Szemléltetően mutatja ezt a tőkés országok államháztartásának alakulása,- ahol a fékevesztett fegyverkezés költségeinek előteremtésére évről évre növelik a dolgozókat sújtó adóterheket, a szociális és kulturális célokra előirányzott, amúgyis garasos őszszegeket pedig megnyirbálják. Az Egyesült Államok jövő évi költségvetési előirányzatának 74 százalékát, még az erősen szépített hivatalos adatok szerint is, fegyverkezésre fordítják. így a szociális és kulturális kiadásokra az összes kiadások alig 2.8 százaléka jut. Az 1953. évi belga költségvetésben 10 százalékkal csökkentették a 'mezőgazdaságra és közmunkákra fordított kiadásokat és 15 százalékkal a társadalombiztosítási juttatásokat. Hollandiáiban az 1953. évi költségvetés 10 százalékkal csökkenti a közegészségügyi és társadalombiztosítási kiadásokat és több mint 30 százalékkal a háborús károk helyreállítására szolgáló előirányzatokat. A kapitalista országok költségvetésének közös vonása, hogy erőteljesen emelik a dolgozókra nehezedő adókat. Még a volt Labour-párti pénzügyminiszter, Gaitskell is kénytelen volt kijelenteni a közelmúltban, hogy a költségvetés siralmas gesztus, mely a szegény so rsúaktól elvesz és odaadja azt a jómódúaknak. Amerikai -közgazdászok számításai szerint 1952-ben az átlagos amerikai dolgozó tulajdonképpen csak május 19-én kezdett önmagának keresni. A január l-e és május 19-e között szerzett minden jövedelmét az adók emésztették fel. A kapitalista kormányok éppen ezért nem számíthatnak a dolgozó tömegek támogatására a költségvetés végrehajtásánál, ellenkezőleg a dolgozó tömegek fokozódó elkeseredéssel és gyűlölettel szállnak szembe kormányaik népellenes törekvé r seivel. Mi viszont sziklaszilárdsággal építhetünk és építünk is dolgozó népünk lelkes, tevékeny támogatására, alkotó kezdeményezésére, munkalendületére: Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, haladó értelmiségünk, melyet nagy pártunk tömör egységbe kovácsolt és vezet, hatalmas, legyőzhetetlen erő, mely Rákosi elvtárs bölcs útmutatásait követve, a Szovjetunió testvéri segíti ségére támaszkodva, keresztülviszi terveink megvalósítását, költségvetésünk teljesítését.