Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-53

1157 Àz országgyűlés 53. ülése 1952. ben teljesítsék adó- és nyereségbefizetési kötele­zettségüket. A tanácsi költségvetésekben előirányzott vál- , lalati nyereség ma már meghaladja az egymil­liárd forintot és még igen nagyok azok a tarta­lékok, melyek a helyi nyersanyag- és munkaerő­forrásokra támaszkodó tanácsi vállalatoknál fel­tárhatók. Ezeknek a tartalékoknak a mozgósítá­sával tanácsaink nemcsak saját feladataikra te­remtenek további pénzügyi alapot, hanem hozzá­járulnak a helyi igények mindjobb kielégítésé­hez, a helyi árualapok további kibővítéséhez is. A lakosságtól befolyó adóbevételek nagy része a helyi tanácsok költségvetésében jelentke­zik. A bevételi terv maradéktalan teljesítése szűk- y séges ahhoz, hogy a feladatok elvégzésének pénz­ügyi fedezete időben rendelkezésre álljon. Taná­csainknak jól meg, kell jegyezniük, hogy könnyen és jól megy a munka ott, ahol a tanács az állami fegyelmet betartja és betartatja, elmélyíti a dol­gozó tömegekkel kapcsolatát, ahol az állandó bi­zottságok rendszeres munkát végeznek és a fo­gadó-órákat lelkiismejretesen megtartják, ahol a község, a város népe ellenőrzi a tanács munká­ját és ezen keresztül kiveszi részét az államigaz­gatás munkájából. Az 1953. évi költségvetés bevételeinek realitá­sát alátámasztja népünk növekvő öntuda'ta, a szo­cialista építés nagy ügye iránti odaadása. Ez egyebek között kifejezésre jut a költségvetés olyan előirányzataiban, melyek a lakosság önkéntes hozzájárulásaira épülnek. A III. Békekölcsön jegyzésének hatalmas sikere, továbbá az egyéni takarékosság másik, még csak most kibontakozni kezdő formája, a takarékbetét, 2,1 milliárd forint­nál is nagyobb bevétel előirányzását tette lehe- ' tővé. így válik az egyéni takarékosság is egyre nagyobb mértékben a szocialista akkumuláció forrásává hazánkban. Az elmondottakból követ­kezik, hogy a költségvetés bevételi oldala szilárd alapokra épül, realitását a dolgozó nép millióinak mindennapos áldozatos munkája támasztja alá, a bevételek arányaiban pedig népgazdaságunk .szocialista alapjai jutnak kifejezésre. Tisztelt .Országgyűlés! Költségvetésünk a dolgozó nép költségvetése. Kiadásai között nincs egyetlen forint sem, mely közvetlenül vagy köz­vetve ne a dolgozók javára, társadalmunk egyre növekvő anyagi és. kulturális szükségleteinek ki­elégítésére szolgálna. Nincs az országban olyan család, amely ne tapasztalná egyéni életében is ál­lamunk egyik vagy másik költségvetési juttatásán keresztül megnyilvánuló gondoskodását. A költségvetés lehetővé teszi városaink, új j ipari gócpontjaink nagyarányú fejlesztését, többek között azt, hogy 1953-ban 50 százalékkal több lakást építsünk, mint 1952-ben. De nemcsak vá­rosaink, hanem a legkisebb falu is érezni fogja költségvetésünk gondoskodását.-Hadd emeljek ki egy példát a sok közül. A Csongrád megyei Dóc község, melynek lakosai a felszabadulás előtt.'a legsanyarúbb körülmények között, vályogviskók- • ban tengődtek, 1952-ben új. iskolát és tanácsházat kapott és bekapcsolták a községet a telefonháló­zatba. 1953-ban gyors ütemben folytatódik a köz­ség fejlesztése, űj makadám bekötőút épül, mely összeköttetést teremt a szomszédos községekkel évi december hóJS-án, kedden. 1158 s ezen keresztül Szegeddel. Tatarozzák a község külterületi részén levő két tanyai iskolát, új ön­tözőberendezés létesül a község határában, mely biztosítja a termelőcsoportok földjének öntözését. Tucatjával épülnek új, egészséges lakóházak, parkosítják a tanácsház előtti teret stb. . Ez az egyetlen kiragadott példa is sokatmon­dóan mutatja, hogyan gondoskodik államunk né­pünk jólétéről, hogyan teszik a költségvetésből juttatott összegek szebbé, derűsebbé dolgozóink életét. Merőben más hatással van a dolgozók éle­tére a kapitalista országok költségvetése. A dol­gozó tömegek évről évre a legnagyobb aggoda­lommal tekintenek a tőkés államokban a költség­vetés parlamenti tárgyalása elé, mert tapaszta­latból tudják, hogy az újabb nélkülözéseket hoz számukra, hiszen a kapitalista költségvetés a ki­zsákmányolás egyik fontos eszköze. Szemlélte­tően mutatja ezt a tőkés országok államháztartá­sának alakulása,- ahol a fékevesztett fegyverkezés költségeinek előteremtésére évről évre növelik a dolgozókat sújtó adóterheket, a szociális és kul­turális célokra előirányzott, amúgyis garasos ősz­szegeket pedig megnyirbálják. Az Egyesült Államok jövő évi költségvetési előirányzatának 74 százalékát, még az erősen szépített hivatalos adatok szerint is, fegyverke­zésre fordítják. így a szociális és kulturális ki­adásokra az összes kiadások alig 2.8 százaléka jut. Az 1953. évi belga költségvetésben 10 száza­lékkal csökkentették a 'mezőgazdaságra és köz­munkákra fordított kiadásokat és 15 százalékkal a társadalombiztosítási juttatásokat. Hollandiáiban az 1953. évi költségvetés 10 százalékkal csökkenti a közegészségügyi és társadalombiztosítási ki­adásokat és több mint 30 százalékkal a háborús károk helyreállítására szolgáló előirányzatokat. A kapitalista országok költségvetésének kö­zös vonása, hogy erőteljesen emelik a dolgozókra nehezedő adókat. Még a volt Labour-párti pénz­ügyminiszter, Gaitskell is kénytelen volt kijelen­teni a közelmúltban, hogy a költségvetés siralmas gesztus, mely a szegény so rsúaktól elvesz és oda­adja azt a jómódúaknak. Amerikai -közgazdászok számításai szerint 1952-ben az átlagos amerikai dolgozó tulajdon­képpen csak május 19-én kezdett önmagának ke­resni. A január l-e és május 19-e között szerzett minden jövedelmét az adók emésztették fel. A ka­pitalista kormányok éppen ezért nem számíthat­nak a dolgozó tömegek támogatására a költség­vetés végrehajtásánál, ellenkezőleg a dolgozó tömegek fokozódó elkeseredéssel és gyűlölettel szállnak szembe kormányaik népellenes törekvé r seivel. Mi viszont sziklaszilárdsággal építhetünk és építünk is dolgozó népünk lelkes, tevékeny támo­gatására, alkotó kezdeményezésére, munkalendüle­tére: Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, haladó értelmiségünk, melyet nagy pártunk tö­mör egységbe kovácsolt és vezet, hatalmas, le­győzhetetlen erő, mely Rákosi elvtárs bölcs út­mutatásait követve, a Szovjetunió testvéri segíti ségére támaszkodva, keresztülviszi terveink meg­valósítását, költségvetésünk teljesítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom