Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-53

1141 Az országgyűlés 53. ülése 1952. évi december hó 16-án, kedden. H42 gépipari, valamint a könnyűipari minisztérium vállalata i a harmadik negyedévben jelentősen túllépték az erre a céVa előirányzott Összeget. A »különféle költségek« között sok esetben indokolatlan, nem egyszer fényűző jellegű kiadásokat számolnak el. Minisztériumainknak, vállalatainknak az eddiginél sokkal fokozottabb mértékben kell figyelműiket a »különféle költségefc«-nél elérhető megtakarításokra fordítaniok, a pénzügyi szerveknek pedig helyes normák kidolgozásával és érvényesítésével kell megakadályozniuk a takarékosságot sértő túlkiadásokat. . Az önköltségcsökkentés területén csak akkoi érhetünk el jelentős eredményeket, ha vállalataink vezetői, a termelési terv teljesítésével egyenrangú kérdésként kezelik iaz önköltségi terv végrehajtását. Szaburov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusán rávilágított arra, hogy a »termelés önköltségének csökkentése mutatja a legvilágosabban az ipar munkájának minőségét, az ipar sikereit a termelés technikájának megjavítása, a munka termelékenységének emelése és az önálló gazdaságos elszámolás megszilárdítása terén«. Ezeket a szavakat természetesen nemcsak iparvállalataink vezetőinek kell megszívlelniük. Az önköltségcsökkentés fontossága még fokozottabban jelentkezik állami .gazdaságainknál, közlekedési, begyűjtési és kereskedelmi vállalatainknál, amelyeknek vezetői az eddiginél sokkal nagyobb fiigyeimet kell, hogy fordítsanak a termelés gazdasági és pénzügyi kérdéseiben a jövedelmezőség fokozására. Állami vállalataink befizetése mellett jelentős à fejlődés a szövetkezetektől származó bevételeknél. Az 1952. évi 502 millió forintos előirányzattal szemben.az 1953-ra tervezett 936 millió forintos arióbe vétel'mezőgazdasági termelőszövetkezeteink,- kisipari szövetkezeteink gyors fejlődését és a föl'dműves szövet kezetek forgalmának várható emelkedését mutatja.. A lakosságtól származó adóbevételek 1952. évi 10 százalékos aránya 1953-ra 8 százalékra csökken.' Az e cimen előirányzott bevételek 'legnagyobb összegű tétele a lakosság adóbefizetése, amelynek hozama nagyjából az 1952. évi szinten mozog. Az adóbevétel jelentős része a helyi tanácsok költségvetésében jelentkezik. Az állampolgári fegyelem az adófizetés területén is elmélyü't. Dolgozó parasztságunk teljesíti az állammal szemben fennálló kötelezettségeit s ezzel is bizonyítja, hogy szereti a nép államát és magáénak vallja annak célkitűzéseit. így például n Csongrád megyei Ambrózifalva községben a dolgozó parasztság 95 százaléka november végéig kifizette évi adóját. Az év végéig a község valamenynyi lakosa rendezi adótartozását. A jó eredmény elérésében nagy része van Gyurkó Jánosnak, a községi pénzügyi állandó bizottság elnökének, aki minden adózót személyesen ismer és a bizottság tagjaival fáradhatatlanul dolgozik'azon, hogy minden adózó eleget tegyen állampolgári kötelezettségének Nagymértékben javult a pénzügyi fegyelem ott, ahol a tanács és a pénzügyi állandó bizottsági tagok maguk is példamutató magatartást tanúsítottak, így például Komlódfótfalu, Egerszeg, Kishuta, Magyarszombat községek, amelyek december l-ig adófizetési kötelezettségüknek 100 százalékban eleget tettek. ' Az állampolgári fegyelem megszilárdulásához hozz áj árult az, hogy pénzügyi szerveink az adó mértékét az elmúlt évekhez viszonyítva jobban igazították az egyéni jövedelmekhez. De ezen a területen van még bőven tennivaló. Miné] nagyobb körültekintéssel fogják pénzügyi szerveink a fizetés munkáját elvégezni, dolgozó parasztságunk annál jobban fogja támogatni és elősegíteni a bévé te M tervek sikeres teljesítését. Ugyanakkor fel kell számolni azt a megengedhetetlen türelmet és elnézést, amely sok esetben a notórius nemfizetőkkel szemben tapasztalható, akik szeretnék kivenni és ki is veszik részüket a népi demokíácia vívmányaiból anélkül, hogy "állampolgári kötelességüknek megfelelően á közös terhekből rájuk eső részt is vállalnák. így' Vésztő községben többszáz olyan adózó van, aki évi adójára decern Der 1 ig semmit sem fizetett. Az ilyen jelenségekkel szemben a legszigorúbban kell fellépni. Tanácsainknak az eddiginél sokkal nagyobb f!gyeimet kell fordítaniok az adóbevételek időben való beszedésére, mert ez egyik előfeltétele annak, hogy a kiadások teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezetet biztosítsák, és érvényt szerezzenek ja mindenkire .kötelező állampolgári pénzügyi fegyelemnek. Az adóbevételek biztosítása megköveteli, hogy •i végrehajtó bizottságok, ellenőrizzék az adók he lyes kivetését, az állandó bizottságok útján, gondoskodjanak arról, hogy a kivetés az egyes adófir-rtck jövedelmi viszonyainak alapos felmérésével történjék! A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a tanácsok segítik, és ellenőrzik a pénzügyi osztályok eziráuyú munkáját, ahol gondoskodnak arról hogy az adófizetés pontos határidőben való teljesítésére vonatkozó felvilágosító munka széles körben érvényesüljön, ott eredményes a munka, az adóbevétel kényszerintézkedések nélkül időben befolyik és szilárd alapot nyújt a költségvetés kiadási oldalának teljesítéséhez. Ahol azonban hagyják a hátralékokat felgyűlni, ahol a felvilágosító munka helyett adminisztratív eszközöket alkalmaznak, ott zavarok keletkeznek az adóbevételi terv teljesítésénél és ezáltal a tanácsok pénzügyi gazdálkodásában is. A lakosságtól származó bevételeknél van előirányozva a harmadik békekölcsön bevétele. A harmadik békekölcsön jegyzésének eredménye dolgozó Mépünk, elsősorban munkásosztályunk nagyszerű tanúságtétele volt, ötéves tervünk, a szocialista építés és a béke ügye mellett. Az 1.3 milliárd forintra megtervezett kölcsönt 481 millióval, vagyis 37 százalékkal túljegyezték. Az első szocialista államkölcsönünk, az 1949. évi Tervkölcsön kibocsátása óta elért nagy haladás lemérhető abból, hogy a III. Békekölcsön hozama kereken egymilliárd forinttal múlja felül a tervkölcsönét. Az új kölcsön az eddiginél nagyobb mértékben felszínre hozta a lakosság megtakarításában rejlő akkumulációs forrásokat és komoly hozzájárulást jelent ötéves tervünk nagy alkotásainak megvalósításához. A költségvetés bevételei között szerepel a lakosság megtakarításainak az a része, amely az Országos Takarékpénztárnál tartósan jelentkezik. Bár a betétállomány egy év alatt több, mint 27 százalékkal nőtt, az egyéni takarékosság területén elért eredményék még nem kielégítőek. Az Országos Takarékpénztár felvilágosító munkájával még nem tudta elérni, hogy a lakosság széles rétegei megértsék a takarékosság jelentőségét.- Dolgozóink igé-