Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-50

1083 Az országgyűlés 50. ülése 1952. évi május hó 29-én, csütörtökön. 1084 házasságon kívül éljen együtt azzal az élettársával, akit szeretett, becsült, és akivel mindenképpen házasságot akart volna kötni. A törvényjavaslat most átfqgóan, a szocialista erkölcs szellemében rendezi ia házasság felbontásának kérdését is. Szem előtt tartja azt, hogy a házasság a család alapja, s hogy a házasság és a család megszilárdítása államunknak döntő fontosságú feladata. A célja tehát nem az, hogy lazítsa a házassági kötelékeket, ellenkezőleg a házasság intézményét egészségesebbé, szilárdabbá teszi azáltal, hogy az olyan házasság felbontását, amelynek fenntartása nem felel meg a szocialista erkölcs követelményeinek, minden körülményes szabályozástól mentesen, de csak kellő alaposságú bírói eljárás lefolytatása és az okok kivizsgálása után teszi lehetővé. Komoly és alapos ok kell ahhoz, hogy a bíróság az előkészítő eljárás után, amelyben alapos lehetősége nyílik mindazoknak a bajoknak megismerésére, amelyek miatt valamelyik fél a házasság felbontását kéri és amely alatt a bíróságnak módja van nevelőmunkát kifejtenie, a pert lefolytassa és a házasságot, ha szükségesnek látja, ezekután fel is bontsa. Tartozik a bíróság* a komoly és alapos ok elbírálásánál a kiskorú gyermekek érdekeit is figyelembe venni, hogy legdrágább kincsünknek, •A gyermeknek ne menjen rovására a házasság felbontása. Ez is megmutatja, milyen súlyt helyez a törvény jövőnkre, a gyermekekre. A bíróság a bontásnál nem vizsgál és nem állapít meg vétkességet. Vizsgálatának tárgya csupán az, hogy van-e olyan komoly ok, amely a házasságot végképpen feldúlta. A javaslat tehát biztosítja, hogy az ilyen döntő, komoly okból feldúlt házasságot meg lehessen szüntetni, és a volt házastársak mindketten új és bofdog családi életet alapíthassanak. Ez a rendelkezés megmutatja, hogy szocialista jogunk milyen harmonikusan összeegyezteti a társadalmi és az egyéni érdeket. Kimondja továbbá a javaslat, hqgy a házastársaknak a házasélet ügyeiben egyenlő jogaik és kötelességeik vannak. Hűséggel tartoznak egymásnak és egymást támogatni kötelesek. Megszűnik tehát a kizsákmányolók jogának az az alapelve, hogy a házasságban az úr, a parancsoló, a férj. A feleségnek a javaslat lehetővé teszi, hogy házasságában is megtarthassa leánykori * nevét, ami szintén az egyenlőséget domborítja ki. A házasság alatt szerzett vagyon tekintetében a férjet és a feleséget egyenlő jogok illetik meg. A javaslat a házastársak között valódi vagyonközösséget* teremt. A teljes egyenlőség jellemzi a házastársak viszonyát az őket gyermekeik irányában megillető jogok és kötelességek tekintetében. A javaslat, amikor a szülői felügyeletről beszél, kifejezésre juttatja, hogy a szülőknek nemcsak jogaik, hanem kötelességeik is vannak gyermekeik iránt, s jogaik egyben kötelességek is. A szülői felügyelet mindkét szülőt együttesen illeti meg, s azt a gyermek érdekeinek megfelelően tartoznak is gyakorolni. A szülők kötelessége, 'hogy a gyermeket gondozzák, neveljék, testi és szellemi fejlődésében elősegítsék. Arra kell törekedniök, hogy a gyermek egészséges, művelt, erkölcsös, a néphez hű, hazáját szerető, a szocializmus építésében hasznos munkával közreműködő emberré váljék. Viszont a gyermek is köteles szülői iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni, fáradozásaik ered ményességét tőle telhetően elősegíteni. A javaslat fqglalkozik az Örökbefogadási jog intézményének kérdésével is, amelynek az a célja, hogy az olyan gyermekek, akiknek szülei elhaltak, vagy valamilyen okból nem tudják gyermekeiket nevelni, szerető örökbefogadó szülők családjában nevelkedhessenek, másrészt az, hogy gyermektelen házaspárok részére is lehetővé váljék gyermekek szerető felnevelése és ezáltal csiládí életük bennsőségének növelése. Ennek megfelelően csupán kiskorú személyt lehet örökbefogadni. A múltban az örökbefogadásnak igen sokszor nem valódi családi kapcsolat létesítése volt a célja, hanem öröklés, vagyonszerzés, sőt igen sok esetben ingyenes munkaerő szerzése és kizsákmányolása. A kulákok éppen abból a célból kötöttek örökbefogadási szerződést, hogy ingyenes munkaerőhöz jussanak, a [gyermeket kizsákmányolták, agyondolgoztatták. Ennek a javaslat most végetvet. Következetesen érvényesíti a javaslat a gyermekek és az ifjúság védelmét, jövőnk zálogának szocialista szellemben való nevelését. Beszéltem már arról, hogy a szülők kötelességeit, amelyek egyben jogok is, milyen részletesen szabja meg a javaslat. Természetes, hogy az olyan szülő, aki gyermeke iránti kötelességének nem tesz eleget és ezzel gyermeke testi vagy szellemi fejlődését hátráltatja, nem méltó arra, hogy gyermeke felett szülői felügyeletet gyakoroljon. Ezért helyes az a rendelkezés, hogy meg) kell szüntetni annak a szülőnek a szülői felügyeletét, aki a felügyelettel a gyermek sérelmére súlyosan visszaél, elhanyagolja költességeit, a gyermek javát, testi jólétét, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti. A szülő köteles tehát gyermekét eltartani. Ez az eltartás a tanítás és nevelés költségeire is kiterjed. A szülők kötelesek megosztani kiskorú gyermekükkel mindazt, ami közös eltartásukra rendelkezésükre áll. Ugyanakkor az a gyermek is, aki szüleinek háztartásában él, keresetéből • köteles hozzájárulni a háztartás költségeihez. Ugyanilyen kölcsönösség van a mostohaszülő és mostohagyermek tartási kötelezettségének szabályozásában is. A mostohaszülő köteles a háztartásában élő kiskorú mostohagyermekét eltartani, de a mostohagyermeknek is el kell tartania tartásra szoruló mostohaszülőjét, ha az hosszú ideig gondozta, gondoskodott az Ő eltartásáról. Itt kell szólnom arról is, hogy a javaslat a házasságon kívül született gyermekekről is megfelelően gondoskodik. A tartás és a szülői felügyelet szabályozása egyaránt kiterjed a házasságból és a házasságon kívül született gyerme• kékre; közöttük a jqgokban különbség nincs. Mindnyájan jól tudjuk, mi volt a sorsuk a a kapitalista .társadalomban a házasságon kívül született gyermekeknek. Születésük körülményei egész életükben végigkísérték őket. Már magából a születési anyakönyvi kivonatból megállapítható volt házasságonkívüli származásuk, és emiatt lépten-nyomon megvetésben és súlyos hátrányokban volt részük. A felszabadulás után jogszabályaink biztosították azt, hogy a házasságon kívül született 83*