Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-50
1071 Az országgyűlés 60. ulêse 1962.. évi., május hó 29-ên, csütörtökön. 1072 dzsungeljének sűrűjébe tévedtek. Á magyar irodalomnak úgyszólván örök témája volt ez a múltban. A »ha per, hát legyen per« motívuma ezer változatban tér vissza klasszikusaink írásaiban. A törvénycsavarás mesterei, a jogi lesipuskások Jókai, Mikszáth, Móricz Zsigmond — hogy csak a legismertebbeket említsem — regényeinek örök alakjai, aminthogy a régi magyar életnek is elválaszthatatlan része volt az úgynevezett jogi csalafintaság és ez a csalafintaság a legtöbb esetben nagyon is tragikus következményekkel járt azokra a szerencsétlenekre, akiket hálójába ejtett. A bírói eljárás új, demokratikus szabályozásával el kell tűnnie a ( bürokrácia e rémének az igazságszolgáltatásból. Az előttünk fekvő törvényjavaslat nagy érdeme, hogy következetesen érvényt szerez ennek a követelménynek, messzemenően, gondoskodik arról, hogy a bírói eljárás a jö-, vőben ne váljak a felek számára alakiságok akadályversenyévé, mint volt a múltban. Fontos rendelkezés ebből a szempontból a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amelyben a bíróságnak nemcsak jogává, hanem kötelességévé is teszik a felek megfelélő felvilágosítását. A törvényjavaslat előírja, hogy a bíróságok a peres feleket megfelelő tájékoztatással lássák el és gondoskodjanak mindazoknak az intézkedéseknek megtételéről, amelyek az anyagi igazság kiderítéséhez szükségesek. A bírói eljárás közvetlenebbé és demokratikusáéba tételét szolgálja a törvényjavaslatnak iaz a rendelkezése is, amely lehetővé teszi, hogy a peres fél mindazt, amit az ügy szempontjából fontosnak tart, személyesen adhassa elő a bíróság előtt, tehát nem kell jogvédelemről gondoskodnia, ha ezt nem tartja szükségesnek. Továbbá a perbeli képviselet kiterjesztésére vonatkozó rendelkezés, amely a fél hozzátartozóján, azután pertársán, ügyvédjén kívül lehetőséget ad arra, hogy a perben meghatalmazottként járjon el az alkalmazott vállalatával kapcsolatban keletkezett perekben a szakszervezet saját tagjainak pereiben, a szövetkezetnek az ügyintézésben való részvétellel megbízott tagja a szövetkezet pereiben. Még valamire szeretnék rámutatni, ami szerintem a bírói eljárás elbürokratizálódásának elejét veszi. Azt hiszem, mindannyian örömmel üdvözöljük az új perrendtartási törvénynek azt a rendelkezését, amely végre megszünteti az illetékességi közkedvelt labdajátékot, amivel a múltban az igazságszolgáltatás bürokratái annyit szórakoztak, és ami bosszúságot, költségét, utánjárást okozott a peres if eleknek. Az új per rendtartási tör-', vény etekintetben úgy »rendelkezik, hogyha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy ; az ügy mas- bíróság vagy hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perben más bíróság illetékes és ez a bíróság előtt lévő iratokból megállapítható, az elnök elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz vagy hatósághoz való áttételét és a felperest erről értesíti. Az eddigi gyakorlat — mint ismeretes — az volt, hogy az illeték! elenség megállapításával a keresetet elutasították és a feleket újabb költségnek, újabb utánajárásnak telték ki. Az új rendelkezéssel befellegzett az illetékességi huza-vonának, I költségszaporításnak és időpocsékolásnak. . | A bíráskodási eljárások bürokratikus vadhajtásainak lenyesegetése olyan erénye a törvényjavaslatnak, amit nem lehet eléggé dicsérni. Ez a törekvés kifejezésre jut a törvényjavaslatnak nemcsak szellemében és betűiben, hanem stílusában és megfogalmazásában is. A régi jogászi csalafintaságok és törvénycsavarások nagy cinkostársa ' volt a hírhedt jogászi nyelvj amelynek köirmönfontsága élesen szembeszegült a normális emberi észjárás szabályaival. A paragrafusok nyelve nem világosságot, hanem nyirkos homályt árasztott, valósággal nyaktörő vállalkozás volt egy ilyen »klasszikus« jogásznyelven fogalmazott könyv, vagy akta mondataiban elmélyedni. Ez a stílus éltetője és serkentője volt a régi polgári eljárás terén uralkodó bonyolult szabályoknak, amelyek hovatovább teljes öncélúságba merevedtek, és nem az ügyek sikeres és gyors intézését szolgálták, hanem gátlóivá váltak a peres eljárások sima lebonyolításának. A mi törvényhozásunk szellemétől ez a jogászi nyelv idegen, mint ahogyan a bíráskodás demokratizálására irányuló törekvés nem is fér össze a körmönfont jogászi nyelvvel. Az előttünk fekvő törvényjavaslat világos, közérthető nyelven fogalmazza meg rendelkezéseit, olyan nyelven, amely - megfelel törvényalkotásunk demokratikus szellemének és célkitűzéseinek. Ez a nyelv hozzájárul a bíráskodási eljárások egyszerűsítéséhez, életközelségéhez, a tömegek részvételének hatályossá tételéhez. Az új polgári perrendtartásnak azonban nemcsak abban kell megtalálnia az összhangot népünk megújult, a szónak legmélyebb Jelentésében felszabadult életével, hogy felszámolja a régi megcsontosodott bürokratizmus mariadványait és érvényt szerez a tömegek közvetlen részvételének a, bíráskodásban, hanem abban is, hogy-hatályosabbá teszi a dolgozó ember személyiségének védelmét, > hogy e téren is érvényt szerez a »legfőbb érték az ember« alapvető elvének. E tekintetben figyelmet érdemelnek az előttünk fekvő törvényjavaslatnak a házasság és a gyermek fokozott védelmét szolgáló rendelkezései. Az eddigi gyakorlathoz • képest számottevő haladást jelent a tőrvényjavaslat'2..paragrafusában lefektetett rendelkezés, amely szerint kiskorút illető . tartási követelés érvényesítése iránt a gyámhatóság, az anyakönyvvezető, valamint az anya- és csecsemővédelmi szervek is indíthatnak a kiskorú érdekében keresetet. Ez azt jelenti, hogy az illetékes állami és társadalmi szervek fokozott hatékonysággal képviselhetik az arra rászoruló kiskorú érdekeit, és a házasságon kívül született vagy az elhagyott gyermek sorsáról az eddig túlbürokratizált gyakorlat helyett nyomban megfelelő gondoskodás történik. A házasság intézményének fokozott védelmére irányuló dicséretes törekvés érvényesülését én a házassági bontópereknél alkalmazott új eljárásban látom, amiiről a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy körültekintő, sokoldalú és megváltozott életünk, fejlődésünk körülményeinek megfelelő szabályozást teremt e kérdésben. A részletekre itt nem kívánok kitérni, mert hiszen ezt a kérdést az új családjogi törvényjavaslat fogja szabályozni, amely az előttünk
