Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-49

Í043 Az országgyűlés 49. ülése 1952. évi május hó 28-án, szerdán. 1044 elvtárs szavaival élve: lányomnak szólok, me­nyem is értsen belőle — ott is meg lehet szüntetni a hasonló hibákat, ahol nem volt ellenőrzés. A tömegeknek minél nagyobb aktivizálása ér­dekében az is szükséges, hogy a dolgozók köz­vetlenül érezzék azt, hogy az ellenőrzés értük van, az ő érdeküket szolgálja. Mindenekelőtt biz­tosaknak kell lenniök abban, hogy semmiféle hát­rány nem érheti őket azért, mert felfedték a hibákat, mert a törvény kezére juttatták a mu­lasztókat. A törvénynek a legteljesebb védelmet Kell nyújtania mindenki szamara, aki valamilyen hiá­nyosságra, íogyatekossagra leihívta az ellenőr­zés ügyeimet. Meg ken akadályozni, Hogy meg­torlást aiKaimaznassanak a megbírált vagy lei­jeién tett vezetők azokkal szemben, akik mulasz­tásaikat naplenyre nozzák. Maradéktalanul ér­vényt keli szerezni a törvényjavaslat 28. §-ában foglaltaknak, amely szerint büntettet követ el, aki valamely dolgozóval szemben munkaviszonya körében vagy egyébként hátrányos intézkedést tesz azért, mert a dolgozó tapasztalaidat, àz AüJK-nak tájékoztatást adott, vagy az Állami El­lenőrző Központ figyelmét kozeraeKet sértő niDara, fogyatékosságra vagy szabálytalanságra ieinivta. Szükség van erre a rendelkezésre, mert még mindig vannak vezetők, akik nemcsak olyan ér­telemben annak szemben az enenorzessei, nogy nem javítják ki a leltárt hiüákat, vagy csak lát­szatintézkedéseket tesznek, iianem oüaig mennek, hogy megtorlást alkalmaznak a liiányosságok lei­vetoivel, mulasztásaik bírálóival szemben. Kutatni kezdenek valamely, a múltban elkövetett iiibajuk után, vagy előszednek regen ismert, de a bírá­lat előtt sohasem bolygatott ügyeket es ezek alap­ján indítanak eljárást a bejelentők ellen, nogy Dosszút álljanak a bírálatért. Ilyen eset történt többek között az Eger es Környéke Kiskereske­delmi Vállalatnál, anol az egyik dolgozónak »er­kölcsi magatartását« csak akkor találta tűrhetet­lennek a vállalat igazgatója, amikor ez az általa elkövetett szabálytalanságok es mulasztások fel­derítésében az AEK-nak segítséget nyújtott, holott kifogásolt múltját már evek ota ismerte. A dolgozók, akik egyre nagyobb számban hívják fel a figyelmet a népgazdaság érdekeit veszélyeztető cselekményekre, a termelést gátló körülményekre s a dolgozók közvetlen érdekeit semmibevevő szervekre, joggal elvárják az Ál­lami Ellenőrző Központtól, hogy minél szélesebb körben terjesszék ki ellenőrzéseit — bejelentés nélkül ís — azokra a kérdésekre, amelyek a dol­gozók közvetlen érdekeit érintik, de amelyek végső fokon szoros összefüggésben vannak a ter­meléssel, kihatással vannak a tervteljesítésre. Ilyen kérdések a bérezés, a szociális juttatások, a munkafeltételek biztosítása az egészségvédelem, a balesetelhárítás. Az Állami Ellenőrző Központ tudatában van ennek a feladatának. Legutóbb az egészség­védelmi rendelkezések betartása, a balesetelhárí­tás érdekében tett intézkedések terén végzett széleskörű ellenőrzést. Hogy mennyire szükséges volt ez az ellen­őrzés, azt bizonyítják azok a megállapítások, amelyek sok esetben a megelőzés elhanyagolá­sát, a balesetelhárító berendezések hiányát tár­tak fel. Ez az ellenőrzés rávilágított arra, riogy egyes üzemekben bürokratikusán és lélektelenül kezelik ezt a dolgozókra nézve létfontosságú kér­Egyik igen fontos feltétele annak, hogy az AEK meg jobban elnyerje és meg is tartsa a dolgozok bizalmát, hogy ellenőrzéseinek meg­állapításait mindenkor intézkedések is kövessék A dolgozók figyelemmel kísérik, hogy azok a vezető szervek, amelyekkel a hiányosságokat kö­zöltek, megtettek-e mindent a hibák kijavítására es a mulasztók felelősségrevonására. A felelősség kérdésének felvetése, a bűnösök és mulasztók felelösségrevonása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a dolgozók és az ellenőr­.zes kapcsolata még szorosabbá, még élőbbé vál­jék. Az állami ellenőrzés tartozik a maga önkén­tes segédcsapatának, a dolgozók tömegeinek az­zal, hogy nem hagyja futni a tolvajokat, a hami­sítókat, a mulasztókat. Meg kell keresni a hibák elkövetőjét, a károk .okozóját és felelősségre kell vonni, bárki legyen is az, bármilyen állást tölt­sön is be. Az Aliami Ellenőrző Központnak tovább kell haladnia azon a helyes úton, amelyen elindult, és amelynek irányát a most tárgyalt törvény­javaslat pontosan és félreérthetetlenül kijelöl számára. Ha ezen az úton jár, el tudja mélyí­teni, meg tudja erősíteni kapcsolatát a tömegek­kel, előmozdítja, hogy mind nagyobb számú dol­gozó^ vegyen részt államapparátusunk munkájá­ban és annak ellenőrzésében, a vezető szervek mun­kájának megjavításában és ezzel hozzájárul a népi demokratikus országunk egész állami életét jellemző demokratizmus fejlesztéséhez. Ha az Állami Ellenőrző Központ ezen az úton jár, be fogja tölteni hivatását az állami és népi fegyelem megszilárdításában, a társadalmi tulajdon védelmében, a szocializmust építő ötéves tervünk teljesítésének elősegítésében. Mivel ez a törvényjavaslat ezt a célt r egít megvalósítani, á törvényjavaslatot örömmel el­fogadom. (Élénk taps.) ELNÖK: A törvényjavaslathoz több hozzá­szóló nincs; ezért a vitát bezárom és a tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. , Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, elfogadja-e általánosságban és részleteiben a központi állami ellenőrzésről szóló ; törvényjavaslatot? (Igen!) Kimondom a határo­zatot, hogy az országgyűlés a központi állami ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben elfogadta. (Taps.) T. Országgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslom, hogy legközelebbi ülésün­ket holnap, május 29-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk, és annak napirendjére tűzzük ki a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat, továbbá a házasságról, a családról és a gyám­ságról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elfogadja a t. Országgyűlés a napirendi ja­vaslatot? (Igen.) Az országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadta. Az ülést bezárom. (13.02.) 4-524757 Athenaeum (F. v. Soproni Béla) 80 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom