Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-49

1027 Az országgyűlés 49. ülése 1952. évi május hó 28-án, szerdán, 1028 den munkatársa számára e bizonyítékok beszerzése tekintetében. Ezzel a lehetőséggel élniölk kell. Szem előtt kell azonban tartamok, hogy a bizonyítékok valódiságát gondosan ellenőrizniök kell. A valódiságnak ez az ellenőrzése feltétlenül ki kell, hogy terjedjen arra is, vájjon a megállapított és bizonyítékkal alátámasztott tény nincsen-e helytelenül (kiragadva összefüggéseiből. Az Állami Ellenőrző Központ munkájára ma különös mértékben áll az, amit Lenim annakidején a Szovjetunió központi állami ellenőrző apparátusának, a Munkás-Paraszt Inspekciónak munkájáról mondott: »Ahhoz, hogy elérhesse .a szükséges színvonalat, a következő szabályt kell

1 betartania: Kétszer mérd ki, egyszer vágd le!« Ezek azok ,a főhibák, amelyekejt az Állami Ellenőrző Központnak munkájából a legközelebbi jövőben ki kell küszöbölnie. Természetesen ezek a harci feladatok nem homályosíthatják el, hogy egyéb téren is sok még a javítani való az Állami Ellenőrző Központ munkájában. Tovább kell haladnia azon- az úton, hogy a lényeges kérdéseket el tudja választani a lényegtteleotül, és hogy megállapításait jellemzően és tömören tudja a gazdasági vezetők elé tárni. Fokoznia kell az ellenőrzés szakszerűségét, tovább kell javítani kapcsolatát a dolgozók széles tömegeivel. Még következetesebben kell alkalmazni a a mulasztásokért való felelősség felvetését. Még jobban meg kell. rövidítenie az ellenőrzés és az ellenőrzési anyag feldolgozásának időtartamát. Mindezeket meg kell valósítania ahhoz, hogy valóban imiwtaszerű és nagytekintélyű intézménnyé váljék. Feltétlenül ilyenné" kell válnia, mert csak ebben az esetben tudja teljes mértékben szolgálni azokat a nagy célokat, amelyeket a most tárgyalt törvényjavaslat eléje tűz. A központi állami ellenőrzés állami és gazdasági életünk egyik döntő fontosságú funkciója. Nagy jelentőségét azok a célkitűzések mutatják, amelyek megvalósításáért folytatott harcot a törvényjavaslat az Állami Ellenőrző Központ kötelességévé teszi. A központi állami ellenőrzésnek harcolnia kell az állami és népi fegyelem megszilárdításáért, védelmeznie kell a dolgozók társadalmi tulajdonát, elő kell mozdítania a népgazdasági tervek végrehajtását szolgáló takarékos gazdálkodást, segítenie kell az ügyek érdemi és gyors elintézését akadályozó bürokratikus módszerek kiküszöbölését, küzdenie kell az egyszemélyi felelős vezetés és az egyéni felelősség érvényesítéséért. Ezeknek a nagy célkitűzéseknek szolgálatába kell állítani az Állami Ellenőrző Központ egész működését. A törvényjavaslat ilyen módon meghatározta azt az irányvonalat, amelyet a központi állami ellenőrzésnek követnie kell. Ahhoz azonban, hogy ezit az irányvonalat a gyakorlatban meg is valósíthassa, káderekre, emberiekre van szüksége. Sztálin elvtárs a,zt tanítja, hogy a helyesen kitűzött vonal megvalósításához olyan, emberekre van szükség, akik megértik ezt a vonalat és »...magukévá teszik mint saját vonalukat, akik át tudják vinni az életre, akik meg tudják valósítani a gyakorlatban és felelősséget tudnak vállalni érte, védelmezni tudják, küzdeni tudnak érte«. Amikor arról beszélünk, hogy az Állami Ellenőrző Központnak milyen célokért kell harcolnia és ezek érdekében milyen feladatokat kell megvalósítania, nem lenne helyes, ha nem beszélnénk az Állami Ellenőrző Központ ellenőreiről. is. Beszélnünk kell arról, hogy melyek azok a követelmények, amelyeket az ellenőrökkel szemben kell támasztanunk. Alapvető követelményként kell felállítani, hogy az Állami Ellenőrző Központban csak a párt politikáját magukévá tevő és szakmailag jól felkészült dolgozók végezhetnek ellenőrző munkát. Természetesen ezt a két alapvető követelményt nem lehet egymástól elválasztani. Jó ered- • rnényt, megbízható, alapos, értékes ellenőrzést csakis attól az ellenőrtől lehet várni, aki mindkét követelménynek egyaránt megfelel. Az ellenőr legyen a néphez hű, Öntudatos és áldozatkész dolgozó, akinek egész munkáját át kell hogy hassa a szocializmus építésének nagy ügyéért ' való lelkesedés. Az ellenőröknek állandóan tanulmányozniok kell a marxizmus-leninizmus klasszikusainak, a párt és állami életünk vezetőinek tanításait, mert csakis így

: érthetik meg azokat a feladatokat, amelyek népgazdaságunk tervszerű fejlesztése során előttünk állnak. Az ellenőröknek tudniok .kell, hogy a dolgozó nép érdekében, az egész nép ügyéért . harcolnak, a milliók ügyét védeni pedig fokozott felelősséget jelent. Azt jelenti, hogy az ellenőrnek nem szabad megbékülnie sem a magy, sem a kicsiny hiányosságokkal, amelyeket munkája közben tapasztal. Ezért alapvető követelmény minden ellenőrrel szemben, hogy harcos legyen, kérlelhetetlen a hibákkal és fogyatékosságokkal és a mulasztásokat elkövető személyekkel szemben. Kíméletlenül harcolnia kell minden még meglévő lazaság, felelőtlenség, pazarlás és a korrupció ellen. Az ellenőrnek egész magatartásában példamutatónak kell lennie. Becsületesnek és igazságszeretőnek kell lennie. Hogyan is követelhetné az ellenőr másoktól az állami és népi fegyelem szigorú betartását, ha ő maga — akármilyen kicsinységekben is — azt megszegi? Az az ellenőr. aki visszaélne azzal a tekintéllyel, amelyet számára egymagában már az a körülmény is biztosít, hogy olyan nagyfontosságú szervnek a kiküldötte, mint amilyen az Állami Ellenőrző Központ, ha bármilyen csekély személyi előnyöket is igyekeznék magának biztosítani — nem léphetne fel többé kellő súllyal azok ellen, akik különbséget tesznek »magánérdekeik« és a közösség érdeke között, akik .magánérdekeiket a közösségi érdek elé helyezik, akik visszaélnek a beléjük helyezett bizalommal. Az ellenőr csak úgy 'harcolhat a szocialista erkölcs minden követelménye betartásáért, ha nemcsak másokkal, hanem elsősorban önmagával szemben igényes. Az ellenőrnek a jó gazda szemével kell folytatnia munkáját és nem ellenségesen, hanem féltő szeretettel kell kezelnie a vállalatok és intézmények ügyeit. Ennek a mi szocialista népgazdaságunk, vállalatai és dolgozói iránt érzett szeretet-