Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-49
1007 Az országgyűlés 49. ülése 1952. évi május hó 28-án, szerdán. 1008 város épül Sztálinvárosban. Nyilvánvaló, hogy ilyen hatalmasra nőtt feladatok, az egész magyar kohó- és gépipar operatív irányítása nem volt továbbvihető egy minisztériumból, és szükségessé vált a középgépipari minisztériumi létrehozása. Ezzel a kohó- és gépipari minisztérium olyan szervezetté alakul át, amely közelebbről tud foglalkozni a nehézipar döntő ági aval, a kohó- és gépgyártással, amely alapját képezi az életnívó rendszeres emelkedésének, a könnyűipar továbbfejlesztésének, a mezőgazdaság gépesítésének. A különválasztás helyességét már az eddig szerzett tapasztalatok is bebizonyították. Országunkat átformáló ötéves tervünk megvalósításához hatalmas beruházásokra van szükség. Ez a körülmény építőiparunkat igen nagy feladat elé állítja. Ez az iparág az elmúlt évek során, igen nagy fejlődésen ment keresztül. A régebbi, nagyrészt kisipari módszerekkel dolgozó, erősen széttagolt, kisüzemi rendszerű építőipar gépesített, nagyipari módszerrel dolgozó hatalmas iparrá fejlődött, amelynek termelése többszörösen meghaladta a háborúelőttit és csak egyetlen év alatt, 1951-ben másfélszeresére emelkedett az 1950. évinek. Ezzel a hatalmas fejlődéssel kellett lépést tartania az építőanyagiparnak is. 1952. évi tervünk ez elé az ipar elé fokozott követelményeket állított. Az 1948. évihez viszonyítva a tégla- és cementgyártást három- és félszeresére, öntött- és húzottüvegtermelésünket 30 százalékkal kell növelni, porcellánszigetelő-gyártásunknak pedig 468 százalékkal kell meghaladnia a háborúelőtti színvonalat. > A Horthy-Magyarországon nem folyt előregyártott elemekkel való építkezés. Az 1949-es -év óta az előregyártás nálunk is egyre gyorsuló ütemben megindult, és tervünket az ezévi előírások szerint sokszorosára kell emelni. így előregyártott gerendában az 1950. évi gyártás háromszorosát, az 1949-es. évi kezdeti gyártásnak pedig huszonnégy szeresét kell elérnünk. Kőtermelésünknek is 123 százalékkal kell meghaladnia az 1948. évi színvonalat. Az említett fokozott tervelőírások megvalósításának előmozdítására tizenöt nagyjelentőségű beruházás van folyamatban, köztük a hejőcsabai és a váci cementgyár, a vályi agyaggyár, mészhomoktéglagyár, épületelemgyár, stb. Az építőanyagiparnak ez a gyorsütemű fejlődése már csak igen nagy nehézséggel lenne megvalósítható az eddigi szervezeti keretek között. Eddig az építőanyaggyártás nagyobbrészt az elsősorban magasépítési feladatokkal foglalkozó építésügyi minisztériumhoz, a kőbányaipar a közlekedésügyi minisztériumhoz, az üvegipar pedig a könnyűipari minisztérium keretébe tartozott. Az építőipar ilyen nagyfokú széttagoltsága nehézségeket okozott, és elkerülhetetlen szükségszerűség / volt az építőanyagiparnak egy új, az építőanyagipari minisztérium keretében való összpontosítása. Az élelmiszeripar irányítása, valamint a begyűjtés eddig az élelmezési minisztérium feladata volt. Az új beadási törvény végrehajtásának megszervezése és lebonyolítása teljesen leköt egy minisztériumot, egy államigazgatási ágazatot, és, így ez a feladat nem látható el megosztva egy másik feladattal, az élelmiszeripar irányításával. Élelmiszeriparunk az elmúlt évek során szintén jelentős fejlődést ért el és fog elérni a jövőben is, szintén lépést tartott iparunk általános fejlődéséval. Ez az ipar a múltban nagy mértékben idényjellegű volt, a mi körülményeink között azonban ez a jelleg nagy mértékben csökkenőben van. Ennek az iparágnak gyorsütemű fejlődését mutatja, hogy 1952. évi terve az 1949. évi termelést több mint kétszeresen haladja meg. A cukor termelése 213 százalékra, a szeszé 272 százalékra, a tejé 190 százalékra, a szappané 230 százalékra emel kedik az 1949. évi termeléshez viszonyítva. Az 1952. év első negyedében az. élelmiszeripar egymilliárddal . nagyobb termelési értéket állított elő, mint az előző év azonos negyedévében. Uj gyártási ágak keletkeztek, a mélyhűtött készételek egész sora, a gyümölcslevek és édesipari készítmények választéka nagy mértékben emelkedett. Ezen túlmenően az ipar közvetlen feladatokat kapott mezőgazdaságunk szerződéses termelése területén is. Mindezeknek a feladatoknak a megoldását csak egy erre a célra létesített 'szervezet, az élelmiszeripari minisztérium tudja ellátni. Mezőgazdaságunk szocialista fejlődésének egyre gyorsiuló üteme mégkövetelte a régebbi földművelésügyi minisztérium kettéválasztását, annál is inkább, mert ez a minisztérium már korábban is igen nagy területet fogott át; az egész, mezőgazdaság irányítása mellett még a hatalmas termelőüzemi hálózatot, az állami gazdaságok, erdőgazdaságok, gépállomások irányítását és a termelőszövetkezetek segítését is ellátta. Az állami gazdaságok összes területe 1950. január 1-től 1952. április 30-ig 550.000 kat. holddal, szántóterületük 388.000 kat. holddal nőtt. Az állami gazdaságokban a dolgozók 1952. első negyedévi átlagos létszáma 1950. első negyedéhez viszonyítva 144 százalékkal emelkedett. Az állatok száma 1950. március 31-től 1952. április 30-ig — számosállatban kifejezve — 88.000-ről 231 ezerre emelkedett. Az állami gazdaságok traktorállománya 1952. április 30-án 2509 volt. Az állami erdők területe is 250.000 kat. holddal nőtt 1951. folyamán. Az állami mező- és erdőgazdaságoknak ez a gyorsütemű fejlődése hatalmas jelentőségű a mezőgazdaság szocialista építése terén. Az állami gazdaságoknak ez a nagy és fontos szerepe tette szükségessé külön minisztérium, az állami gazdaságok és erdők minisztériumának létesítését. A helyiipar köréhez tartozó tanácsi vállalatokra és a kisiparra, elsősorban a kisipari termelőszövetkezetekre jelentős szerep vár á lakos-ság közszükségleti cikkekkel való ellátásában. A helyiiparhoz tartozó vállalatoknak kell megoldaniok többek között olyan problémát, mint a nők tokozott munkábaállításának elősegítését olyan vállalatok létrehozásával, amelyek leveszik a nők válláról a háztartási munka nagy részét, például ruhamosó-, varró-, takarítóvállalatok. A helyiiparhoz tartozó, vállalatoknak továbbá olyan cikkek gyártásával kell foglalkozniuk, amelyeik a lakosság szempontjából igén fontosak, de nagyüzemi előállításuk nem lenne célravezető. ' 77*
