Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-47
989 Àz országgyűlés 47. ülése 1951. évi december hó 2 1-èn, pénteken. 9Ö0 elkészült új gépeket néhol hosszú időn át nem helyezik üzembe, így például az elmúlt negyedévben 70 csúcseszterga, 120 köszörűgép, transzformátorok, bányagépek és más fontos új berendezések állottak teljesen kihasználatlanul. Legyen ezért a termelőeszközök teljes kihasználása jelszó a termelés minden vezetője és munkása számára. További jelentős rejtett tartalékok szabadíthatók fel a termelés egyenletes ütemének, egyenletes fejlődésének megszervezésével. Az üzemek nem kis részét az jellemzi, hogy a hónap elején a termelés alacsony, elmaradnak a tervtől, a hónap végén pedig költséget, túlórát, anyagot nem kímélve rohammunkát szerveznek, hogy a késést behozzák, a termelési tervet teljesítsék. Az ilyen helyeken a hónap befejeztével azután újból megpihennek, és a hónap első hetében a termelés színvonala jóval alacsonyabb, mint a megelőző hónap végén. Október első 10 napjában például a Rákosj Mátyás Művekben 1700 kerékpár készült el, az utolsó 10 napban pedig 7000, de november első 10 napjában megint kevesebb, mint 2300. Nem csoda, hogy a harmadik negyedévben a tervezett önköltségcsökkentés helyett az önköltség a\ kerékpárgyártásnál' 2.5%-kai emelkedett. A rohammunkának ezt a rendszerét sürgősen fel kell számolni, és el kell érni, hogy a termelés necsak évről évre, hónapról hónapra, hanem hétről hétre, napról napra, sőt óráról órára egyenletesen emelkedjék és a gyártás egyenletes üteme a termelés jelentős rejtett tartalékait szabadítsa fel. Mindez magában is bizonyítja, hogy az önköltség csökkentése terén jelentős rejtett tartalékok állanak kihasználatlanul; azt jelenti, hogy az Önköltség csökkentésének tervei reálisak, sőt túlteljesíthetők. Ilymódon egyre nagyobb összegeket kell felszabadítanunk a termelés emelését szolgáló beruházások, a közlekedés megjavításának, a szociális és kulturális intézmények fejlesztésének célj aira. A vita során számos 'avaslat hangzott el az említett célokra fordított összegek emelésére vonatkozóan. Ezek a javaslatok mind megfelelnek a termelés és az életszínvonal emelésére irányuló törekvéseinknek, akár az új szerszámgépekre, a bányászati és mezőgazdasági munka további gépesítésére, akár a budapesti közlekedés megjavítására, a bányászlakásokra, vagy az új diákotthonok létesítésére, az iskolák, óvodák és napköziotthonok fejlesztésére gondolunk. Azok a tartalékok, amelyek az önköltségcsökkentés terén fennállanak, lehetővé teszik az elhangzott javaslatok megvalósítását anélkül, hogy csökkentenénk a költségvetés 285 milliós feleslegét. Ezért javasolom a t. Országgyűlésnek. hogy emelje fel az állami vállalatok nyereségének rovatán előirányzott 5330 milliót 170 millió forinttal 5.5 milliárdra, és ez szolgáljon fedezetül az elhangzott javaslatok megvalósítására. (Taps.) Biztos vagyok benne, hogy az érintett területek vezetői egyöntetűen az előirányzott vállalati nyereségek emelése mellett fognak szavazni, vállalataik pedig munkájuk megjavításával teljesítik a felemelt előirányzatot is. Az állami bevétel további s fontos tételét képezik a lakosság adói. Magyarországon a lakosság által befizetett adót minden állampolgár sokszorosan kapja vissza abban, amit számára az ötéves terv nyújt. Ennek tudatában számos község lakossága nemcsak azzal tűnik ki, hogy az adót teljes egészében befizette, hanem azzal is, hogy kötelezettségének önként, határidő előtt tett eleget. Ezen a téren azonban még bőven van tennivaló, mert az állampolgári fegyelem az adófizetés terén még sokhelyütt laza. Sokan természetesnek veszik azt, hogy éveken át nem fizetnek adót, és rendkívül csodálkoznak, amikor az állam szervei kemény kézzel gondoskodnak az adó behajtásáról. Ilyenkor többnyire kiderül, hogy á' hátralékosoknak bőven van miből adót fizetni, és nem a képességben, hanem a jószándékban volt a hiány. T. Országgyűlés! A pénzügyminisztérium ebben az évben fontos feladatokat oldott meg. Mindenekelőtt biztosította az idei év költségvetésének végrehajtását és az évközben közel 4 milliárddal megnőtt kiadások fedezetét. Jelentős a fejlődés a bankszervezet terén. A Nemzeti Bank hálózatának kiszélesítése révén a bank szervei közelebb kerültek a vállalatokhoz, Megerősödtek a tanácsok pénzügyi osztályai, és eredményes munkát végeznek a pénzügyőrség tagjai. Megindult a takarékbetéti hálózat széleskörű kiépítése is annak érdekében, hogy a dolgozók minden üzemben, minden faluban kényelmesen, utánjárás nélkül helyezhessék el takarékbetétre megtakarított forintjaikat. Egyre következetesebben érvényesülnek a vállalati pénzgazdálkodásban a szocialista pénzügyi rendszer törvényszerűségei. A kommunizmust építő szocialista Szovjetunió tapasztalatai ezen a téren is felbecsülhetetlen segítséget, útmutatást _ nyújtanak számunkra. A jövő év alapvető pénzügyi feladata röviden egy mondatban foglalható össze: a forint ellenŐrző szerepének további megszilárdítása az állami és gazdasági élet minden területén. Ez azt jefienti, hogy a pénzügyi szerveknek fokozott mértékben kell eilenőrizniök az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítését, az adók befizetését. Biztosítani kell a takarékos gazdálkodást az állami kiadásoknál, a létszámok terén, és különös gonddal kell megszervezni a takarékosságot a beruházásoknál. Az állami vállalatok nyereségbefizetésének alakulásán keresztül kell vizsgálni az ^ önköltség csökkentésére irányuló tervek végrehajtását. Tovább kell fejleszteni a béralapok ellenőrzésének rendszerét, és ezen keresztül kell ellenőrizni a termelékenység és a bérek alakulását, A hitelt fokozott mértékben kell annak ellenőrzésére felhasználni, hogy a vállalatok helyesen gazdálkodnak-e a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközökkel. A forinton keresztül való ellenőrzést hatalmas szervező erővé kell tennünk népgazdaságunkban, olyan erővé, amelynek döntő szerepe van a rejtett tartalékok mozgósításában; az önköltség csökkentésében, az állam javaival való fokozott takarékosságban. Az állami vállalatok és szervek gazdaságos működésének, megtakarításainak kell jelenteniök ezen szervek jó-munkájának egyik próbakövét.
