Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-47

963 Az országgyűlés 47. ülése 195i. tőink előállítottaik olyan hibrid kukorica vetőmagot, amelyből 1953-ban már összes kukorica-vetésterületünk felét fogjuk bevetni, ami holdanként legalább kétmázsás terméstöbbletet jelent. Nemesítőink munkájának kiemelkedő eredménye még a béta takarmányrépa kinemesítése, ami a hazai és külföldi fajtáknál' 20 százalékkal több száranyagot és holdanként 5—600 métermázsás gyökértermést hoz, ez pedig állattenyésztésünk megjavítása szempontjából nagy jelentőséggel bír. A jó takarmányt érmés elősegítette, hogy állattenyésztésünk túlhaladta a háború előtti színvonalát. Ezen a területen még mindig nagy a lemaradás, és lia ezt nem számoljuk fel, akikor az egész fejlődésünket gátolja. A minisztérium komoly erőfeszítéseket tesz állatállományunk minőségének gyors megjavítására. Az 1952. évi költségvetés 12.5 millió forinttal többet fordít minőségi apaállatok beszerzésére, mint az 1951. évi. Ezzel a háborúelőttinek kétszeresére emeljük fel apaállataink számát. A járványok leküzdésére kiterjesztjük a védőoltások rendszerét, és a jövő évi költségvetésben nagyobb összeget irányzunk elő a mesterséges megtermékenyítés fejlesztésére is. Nép élelmezésünk szempontjából különös gondot kell fordítanunk szarvasmarha- és sertéstenyésztésünk fokozására. A szarvasmarhatenyésztésnél a tejtermelés, a tejhozam növekedése a fő-.kérdés. Ennek feltétele a helyes takarmányozás, ,az egyedi takarmányozás bevezetése és a legalább napi háromszori fejés, ,a mesterséges borjúnevelés alkalmazása. Népünk hús- és zsírellátása elsőrendű kérdés, mert gyorsan fejlődő iparunkat, növekvő városi lakosságunk igényeit kell kielégíteni. Ezért igen fontos feladat, hogy sertésállományunkat; gyorsan emeljük. A szaporább, jobb takarmányértékesítő hússertés tenyésztését kell fokozottan beállítanunk. A növénytermelés, .az állattenyésztés, egész mezőgazdaságunk szükségszerű továbbfejlődésének döntő feltétele a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben dolgozók szakismereteinek továbbfejlesztése. Ebből kiindulva a költségvetés biztosítja., hogy a felsőoktatásban részesülő hallgatóik számát az előző évhez viszonyítva 47.1%-kai emeljük. Az 1952. évi költségvetésben közel 80 millió forintot irányzunk elő szakoktatásra, szakkáderképzésre. A mezőgazdasági akadémia mellett egyéves termelőszövetkezeti elnökképző iskolát szervezett meg a minisztérium, amely napról-napra szélesedő termelőszövetkezeti mozgalmunk számára képez megfelelő elméleti és gyakorlati tudású vezetőket. T. Országgyűlés! Szövetkezeti nagyüzemi gazdaságaink ebben az évben jelentős eredményeket, fejlődést értek el.' Ma már köztudomású, hogy meglévő termelőszövetkezeteink területe az ország szántóterületének 15.4% -át teszi ki. A további növekedés, a már meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében a jövő esztendőben rnég jelentősebb támogatásban kell részesítenünk termelőszövetkezeteinket. Népünk ellenségei acsarkodó gyűlölettel és keserű szájízzel kénytelenek tudomásul venni, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk mindinkább kiszélesedik, hogy dolgozó parasztságunk mind szélesebb rétegei felismerték, hogy ffelevi december hó 21-én, pénteken. 964 í emelkedésüknek és boldogulásuknak egyedüli útja a társas, nagyüzemi gazdálkodás. Elmondhatjuk, hogy az elért eredmény és a megtett út igazolja Rákosi elvtárs szavait: »A termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon letette a vizsgát, megállta a helyét, mély gyökeret eresztett. Kivirult, új életre kelt a régi elnyomott parasztság.« Kormányzatunknak éppen ezért minden anyagi és erkölcsi erejével továbbra is támogatnia kell dolgozó parasztságunkat a szövetkezésben. Ennek ; eredményei már megmutatkoztak. Megszilárdultak | gazdaságaink, megnőtt a szövetkezeti vagyon,, a szövetkezeti tagság jövedelmének legfőbb biztosíj téka. Termelőszövetkezeteink ezévi terméseredméi nyei mindenütt újból igazolták a szövetkezeti gazdálkodás, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni kisüzemi gazdálkodással szemben. Kimagasló eredmények jöttek létre, különösen ott, ahol már megszűntek a kis parcellák, ahol már tagosított táblákon folyik a termelés. Az ilyen termelőszövetkezetek .olyan terméseredményeket és termésátlagokat értek el, amilyeneket országunkban nemcsak a kisparaszti gazdaságok, hanem a .régi kapitalista nagybirtokosok sem voltak képesek elérni. A nagykörűi Petőfi termelőszövetkezet például holdanként 16 mázsás átlagtermést ért el búzából, ugyanakkor a környák egyénileg dolgozó parasztjai csak 7—11 mázsás eredményt értek el. A tótkomlós! Viharsarok (termelőszövetkezet a kukorica! négyzetes vetésével és pótbeporzásával holdanként 55—60 métermázsás kukoricatermést ért el a környéki egyénileg dolgozó parasztok 20 métermázsás termésével szemben. Termelőszövetkezeteink az új növényfajták meghonosítása terén is kiváló eredményeket - értek el. Hazánkban három, évvel ezelőtt még ismeretlen volt a gyapot. Ma már sok termelőszövetkezetben eredményesen foglalkoznak e fontos ipari növény termelésével. A bucsai termelőszövetkezet holdanként 8 métermázsás gyapottermést ért el. A rizstermelés szintén az újonnan meghonosított növénykultúrák közé tartozik. A felszabadulás előtt csak egészen jelentéktelen területen folyt hazánkban rizstermelés. Jelenleg csak Szolnok megyében, több mint, 19.000 katasztrális holdon termelünk rizst. A rizstermelésnek hazánkban már kiváló szakemberei és mesterei vannak. A kunhegyesi »Lenin« termelőszövetkezet ebben az évben 39 métermázsás holdanként! termést ért el. Amikor a tények igazolják, hogy termelőszövetkezeteink terméseredményei mindenütt nagyobbak voltak az egyéni gazdákónál, határozottan meg kell mondanunk, hogy ezen a térén korántsem használtuk ki a lehetőségeket. A jó eredmények elsősorban ott jöttek létre, ahol bátran alkalmazták a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának fejlett agrotechnikai módszereit, ahol alkalmazták a kolhozok gazdag tapasztalatait. Termelőszövetkezeteinknek nem szabad megfeledkezniök arról, hogy az egyénileg dolgozó parasztok fokozódó érdeklődéssel, éles szemmel figyelik szövetkezeteink fejlődését, jövedelemnövekedését, gazdasági eredményeit. A minisztériumnak,, a termelőszövetkezeteknek és a (gépállomásoknak a jövőben többet kell törődniök az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságával is. Erősíteni kell elsősorban a termelőszövetkezet és a gépállomás kapcsolatát az egyénileg