Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-47
959 Az országgyűlés 47. ülése Í951.évt december hó 21-én, pénteken. 960 Megállapíthatjuk, hagy mezőgazdaságunk a most véget érő 'költségvetési évben jelentős eredményeket ért el. Elsősorban is a mezőgazdaság szocialista szektorának komoly fejlődéséről számolhatunk be. Termelőszövetkezeteink száma közel 5000-re emelkedett, szántóterületük pedig meghaladja az 1.5 millió kat. holdat, amely egész szántóterületünk majdnem 16%-a. Állami gazdaságainknak is mind területe, mind állatállománya, gépparkja nagy mértékben emelkedett. A szocialista szektor teszi 'ki már szántóföldi területünknek mintegy egynegyed részét. Gépállomásaink gépállománya 47%-kai nőtt, és így sokkal fokozottabb mértékben tudta, a mezőgazdaság termelékenységét növelni. E-z megmutatkozott a minisztertanács kétéves növénytermelésifejlesztési tervéről hozott határozatában előirányzott terv túlteljesítésében. Búza-átlagtermésünk előirányzatát 106%-ra, az árpáét 112%-ra, a kukorica átlagtermés-tervét 133%-ra és a cukorrépa átlagtermés-előirányzatát j az eddigi adatok szerint 136% -ra teljesítettük, tehát jelentősen túlszárnyaltuk tervünket ez évben. A magasabb terméseredmények eléréséhez nagy mértékben hozzájárult az is, hogy majdnem 5500 vagon nemesített gabonavetőmag került kiosztásra, csereakció keretében. Az új, eddig maiunk nem termelt növények ! meghonosításában is jelentős eredményeket ért el mezőgazdaságunk. Ezek közül, mint legjelentősebbet, a gyapotot emelem ki. A gyapot vetésterülete 10.000 katasztrális holdról .a most lejáró költség- j vetési évben 50.000 katasztrális holdra emelkedett. Fejlett agrotechnikai eljárásokat is -sikerrel tkezdtünk alkalmazni mezőgazdaságunkban. A füves vetésforgó bevezetésének megkezdése, a kukorica és napraforgó négyzetvetése, a pótbeporzás, az előhántós eke használata, a másodvetésű növények területének egy év alatt több, mint háromszorosára való növelése, a burgonya nyári vetésének bevezetése, mind azt igazolják, hogy mezőgazdaságunk a Szovjetunió példamutatása alapján helyes úton halad. Az eredmények eléréséhez a Szovjetunió felbecsülhetetlen támogatása teremtette meg az előfeltételeket. A Szovjetunió kimeríthetetlen tapasztalata, melyet a magyar parasztküldöttek és a szovjet küldöttek hoztak, hatalmas lendületet adott mezőgazdaságunk szocialista fejlődéséhez. Az elmúlt költségvetési évben a földművelésügyi minisztérium a Magyar Dolgozók Pártja irányításával továbbfejlesztette a mezőgazdasági szakoktatás rendszerét is. Az 195l-es költségvetési évben az egyetemen 4 új kar és 10 új tanszék létesült. A Mezőgazdasági Akadémia mellett 200 fővel egyéves termelőszövetkezeti elnökképző iskola ike- j rült megszervezésre, továbbá 3 új mezőgazdasági technikum alakult, és a termelésben résztvevő dolgozók részére a szakmai továbbképzés levelező oktatás keretében lehetővé vált. Állattenyésztésünk is jelentősen fejlődött, amihez természetesen hozzájárult jó takarni ánytermésünk is. A mezőgazdaságban elért eredmények nem csupán a termelés növekedésében mutatkoznak i meg, hanem dolgozó parasztságunk öntudatában, megváltozott gondolkodásában, a termeléshez való viszonyában és a dolgozók állama iránti kötelezettségének teljesítésében. Ezt bizonyítja többek között a ter meny begyűjtés eddigi jó eredménye. Mezőgazdaságunk fejlődésével párhuzamosan jelentkeztek a növekedés nehézségei is. Ezeket a földművelésügyi minisztérium nem tudta mindig sikeresen leküzdeni. Ezek a hiányosságok elsősorban a munkafegyelem lazaságában .mutatkoztak. meg. Az ezen a téren jelentkező hiányosságok csökkentették gépállomásaink, állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink termelékenységét és élenjáró szerepét. A rendelkezésre álló gépierő nem teljes kihasználása is döntő mértékben a munkai egyelem hiányosságaiból fakad. A tavalyi rossz takarmánytermés mellett a tenyésztő munka alacsony színvonala az állatszaporulat nem kielégítő növekedését eredményezte. Mind a mezőgazdaság szocialista szektorában, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál nem volt kielégítő a tervfegyelem, amely a termelés tervszerű be nem tartásában mutatkozott meg. E hiányosságok ellenére megállapítható, hogy mezőgazdaságunk fejlődésében és egyben a földművelésügyi minisztérium munkájában is örvendetes és komoly mértékű fejlődés ment végbe. Az 1952. évi állami költségvetés keretéből a földművelésügyi minisztérium költségvetésére beállított több mint 810 millió forint olyan gazdasági alapot jelent, amely már eleve biztosíték mezőgazdaságunk még gyorsabb továbbfejlődésére. Ez a költségvetési keret több mint 400 millió forinttal, azaz több mint 100%;-kal nagyobb az 1951. évi költségvetési keretnél, ami hatalmas segítség mezőgazdaságunk számára. A Szovjetunió példája alapján a földművelésügyi minisztérium^ a gépállomások kiadásait és bevételeit is a költségvetésben irányozza elő. Ez az új forma lehetővé teszi gépállomásainkon a munka megjavítását és ezen keresztül a talajmunkák korszerű, helyes és időben történő elvégzését. Ez tovább fokozza a termelőszövetkezeteinknek adott segítséget, s így hozzájárul mezőgazdaságunk szo| cialista fejlesztéséhez. Termelőszövetkezeteink nagyarányú növekedése, valamint a meglévő termelőszövetkezetek megerősítése érdekében a jövő költségvetési évben a tárca erre a céka a tavalyi összegnek tízszeresét irányozza elő. Bár termelőszövetkezeteink közül mind többen vannak olyanok, melyek anyagi támogatás nélkül is igen jelentős eredményeket érnek el, mind a terméseredmények növelésében, mind a saját erejükből végzett építkezések terén, de ez még nem kielégítő. Az ilyen irányú kezdeményezéseket fel keli karolni és népszerűsíteni, hogy mezőgazdaságunknak ezen a területén minél nagyobb legyen a szocialista akkumuláció. ^ Ipari növényeinket a szerződéses termeltetés keretében szervezett növényvédelemmel igyekszünk megvédeni a növényi kártevők ellen, de emellett az egész növényvédelmet tervszerűbbé kell tennünk. Ez annál is inkább szükséges, mert déli és nyugati .
