Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-46
917 Az országgyűlés 46. ütése 195Í. évi december hó 20-án, csütörtökön. 918 amelyek egyes exportcikkek minősége és csomagolása terén még mindig fennállnak. Exportcikkeink egyik legjobb propagandája külföldön nr'nden esetben az, ha kiváló minőségűek és szakszerű kivitelben történik csomagolásuk. Az ezen a téren meglévő felületességet és laza ellenőrzést az elkövetkező időkben fel kell váltani a követelmények legszigorúbb betartásának és számonkérésének kül kereskedelmünk felelős vezetői részéről. Tovább kell erősíteni és mélyíteni külkereskedelmi szerveinknek az exportra dolgozó iparvállalatokkal való kapcsolatát. Csak így érhetjük el, hogy az ipar egyes területein még mindi? fennálló hiányosságokat minél előbb kiküszöbölhessük. Külkereskedelmi szerveink egyik fontos feladata, hogy az ipar felé és általában gazdasági életünk többi ágazatai felé állandóan és kellő időben vessék fel a termeléssel és szállítással kapcsolatos külkereskedelmi jellegű problémákat és feladatokat. Tudatosítani kell széles körben a dolgozókkal, hogy a Szovjetunió és a többi baráti országok által támasztott minőségi követelmények fejlesztőleg hatnak iparunk technikájára és lehetővé te-, szik, hogy a jövőben jobb minőségű áru jusson olcsóbban a hazai szükséglet kielégítésére is. Tovább kell fejlesztenünk külkereskedelmi hálózatunkat, elsősorban a baráti országok felé, de azon túl a világgazdaság más területei felé is. Biztosítani kell, hogy a költségvetésben a külkereskedelmi képviseleteink bővítésére elő : r5nyzott összegeket minél teljesebben kihasználjuk. Fokozni kell propagandánkat elsősorban azok felé az országok felé, amelyekkel a külkereskedelmi kapcsolatokat a közelmúltban vettük fel, vagy még ezután kerül arra sor. Igyekeznünk kell kiépíteni s szélesíteni kereskedelmünket azokkal a közel- és középkeleti országokkal, amelyek nemzeti függetlenségükért harcolnak az imperialista elnyomók ellen. T. Országgyűlés! A kormány által benyújtott 1952. évi külkereskedelmi költségvetés alkalmas arra, hogy annak megvalósításával külkereskedelmi tervünket teljesítsük és jelentős téglával járuljunk hozzá országunkban a szocializmus felépítéséhez. A lenini-sztálini elvek alkalmazásával elérhetjük, hogy külkereskedelmünk a további időkben is szervesen kiegészítse és elősegítse népgazdaságunk rohamos fejlesztését, a szocializmus mielőbbi megvalósítását. Országunkban a szocializmus építése szilárd bázisokon nyugsz'k, olyan sz : lárd bázisokon, mint a marxizmus-lenini'/mus elveit megvalósító hatalmas pártunk, a munkásosztály vezetésével egyre erősödő népi demokratikus államunk és a munkásság és parasztság egyre erősödő szövetsége. Ezek a tényezők biztosítják azt is, hogy külkereskedelmünk az elébe tűzött komoly feladatokat valóban meg is fogja oldani. Ezért a költségvetést a Magyar Dolgozok Pártja és a magam nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Minthogy a tárcához több hozzászóló nincs és módosító indítványt nem jelentett be senki, kérdem az Országgyűlést, hogy a külkereskedelmi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadja? (Igen.) Kimondom a határozatot. Az országgyűlés a (külkereskedelmi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. (Taps.) Napirend szerint következik a közlekedés- és postaügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Az Országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához Rácz Kálmán és Gém Ferenc képviselők jelentkeztek szólásra. Gáspár Sándor előadó képviselőtársunké a szó. GÁSPÁR SÁNDOR előadó: T. Országgyűlés! Hazánk szocialista építésének tervszerű fejlesztése mind nagyobb feladatokat ró közlekedési hálózatunkra. Ezeknek a fokozódó feladatoknak, nagyobb mennyiségű áru- és nyersanyagnak mozgatása indokolja a tárca pénzügyi feladatainak növekedését. A költségvetés számadatain keresztül csak közvetve tárulnak elénk mindazok a célkitűzések, amelyeket felemelt ötéves tervünk a közlekedési ágazat elé állít. A tárca 1952-es évi előirányzata 136,292.000 forint szükségletet foglal magában, szemben az 1951. évi 132,241.000 forinttal. Az emelkedés tehát 4,051.000 forintot mutat. Hogy a költségvetési előirányzat magasabb az 1951. évinél, az pártunk és kormányzatunk december hó 1-i határozatának eredménye, amely az előttünk álló nagy feladatok megvalósításában újabb segélynyújtást jelent dolgozóink számára. A dolgozók bérének felemelése, valamint az ellenség spekulációs törekvéseit meghiúsító árrendezés és ezzel kapcsolatosan a jegyrendszer iricgszűnésériek következménye a kiadási előirányzatok összehasonlításaként mutatkozó 4,051.000 forintos többlet. A beterjesztet költségvetés a tárca feladatainak jellegét tükrözi vissza. A kiadási előirányzat 83%-a gazdasági jellegű, míg 17%-a a kulturális és szociális feladatokra esik. A tárca gazdasági jellegű feladatai közül ki kell emelnem a vízügyi fenntartási feladatokat, amelyek megoldásáról ezidőszerint a költségvetésből kell gondoskodni. A kiadási előirányzat jelentős hányadát, 45.5 millió forintot kíván fordítani a közlekedés- és postaügyi tárca a vízgazdálkodással kapcsolatos fenntartási munkálatokra. Vízügyi terveink az 1951. évihez képest 24%-os fejlesztést mutatnak. Népgazdaságunk egészséges fejlődése érdekében vált szükségessé, hogy különböző vízgazdálkodási feladatok a szaktárcák irányítása alá kerüljenek. Tudjuk jól, hogy hazánk vízügyi kérdéseit a Fasiszta rendszerben mennyire elhanyagolták és ez mennyi bajt és szenvedést zúdított dolgozó népünkre. A feladatok szakosításával kormányzatunk még az eddigieknél is hathatósabb módon sietett a mulasztások kiküszöbölésére, de egyben gondoskodott az irányítás egységéről és a végrehajtás összhangjáról is. Mindez világosan mutatja, milyen politikát folytat kormányzatunk a vízgazdálkodás területén. Népgazdaságunk fejlődése maga után vonja a vízi-közlekedési ágazat megfelelő fejlesztését is. A hajózás van hívatva azokat a szállításokat és az ezzel összefüggő műveleteket végrehajtani, amelyeket iparunk és mezőgazdaságunk fejlődése a viziforgalomtól megkíván. A Szovjetunió tanítása, a szovjet elvtársak példaadása és ütmuta-
