Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-46
885 Az országgyűlés 46. ülése 1951. évi december hó 20 án, csütörtökön. 886 iskolai ösztöndíjaiknak a tavalyihoz képest háromszorosára való emelése, egy egész sor új, főleg műszaki egyetemi kar létesítése, a levelező-oktatás bevezetése, a termelési gyakorlatok, a gyár- és üzemi látogatások megszervezése és még sok más. teljesítmény tanúskodik arról, hogy inépi demokráciáink milyen gondját viseli ta fiatalság fokozott szakképesítésének. Megemlíthetném az 1952. évi •költségvetés szinte ugrásszerű emelkedését, de különösen felihívom a figyelmet a minőségi fejlődés nagy jelentőségére. Az a körülmény, hogy a tanszemélyzet létszáma globálisan 40%-kai emelkedik, azt jelenti, hogy az egy tanszemélyzetre eső hallgatók száma 24%-kai csökken, ami nagy mértékben elősegíti az egyes hallgatókkal való egyéni foglalkozás lehetőségét. T. Országgyűlés! Befejezésül szeretnék egy a? magyar tudomány szempontjából fontos kérdést 1 külön is kiemelni. Tudományos beruházásaink között a Budapesti Természettudományi Kar építkezéseire az 1952. évre 6 millió forint szerepel. Igen oagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy ezek iaz építkezések mielőbb létrejöjjenek, hiszen ettől a kibővítéstől függ, hogy fizikusaink, vegyészeink és*termé-, szettudományi szakos tanáraink korszerű kiképzést kaphassanak, és ezeken a területeken a tudományos kutatómunka is az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődjék. Ezért javaslatot teszek a Természettudományi Kar építkezéseire előirányzott 6 milliós öszszegnek száz százalékkal, 12 millióra való fel-: emelésére, ami lehetővé teszi, hogy az építkezés a tervezettnél lényegesen gyorsabban valósuljon meg. (Taps.) Az 1952-es költségvetés és különösen felsőoktatásunk felemelt ötéves terve bizonyítékai annak, hogy az a nép, amely a szocializmust építi, kultu-' ralis téren is olyan teljesítményekre és "fejlődésre képes, amelyet kapitalista országiban sohasem lehetne megvalósítani. Révai elvtársnak igaza van, amikor azt mondja: »... ötéves tervünk nemcsak: az iparosítás terve, nemcsak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének a terve, nemcsak az életszínvonal emeléséneik terve, hanem egyben a szaktudás és az általános műveltség nagyarányú emelésének terve is.« A magyar egyetemi és főiskolai tanárok a felszabadulás óta, de különösen a fordu-: lat éve óta állandóan érzik, hogy azokért a feladatokért és célkitűzésekért, amelyeket pártunk és kormányunk elébük kitűz, érdemes dolgozni, mert tudatában vannak annak, hogy az igazi tudósnak és az igazi tanárnak nincsen szebb feladata és hivatása, mint a dolgozó népet szolgálni és a közösség építő munkáját elősegíteni. A magyar egyetemi és főiskolai tanárok egy nek érzik magukat a szocializmust építő magyar dolgozó néppel és mindent meg fognak tenni, hogy megállják helyüket azon a munkaterületen, ahová őket a párt és a dolgozó nép bizalma helyezte. A magyar egyetemi és főiskolai tanárok azt is tudják, hogy azok az eredmények, amelyeket munkájukban elérnek, az a sok új szakember, aki kezűik alól kikerül, és aki segít népgazdasági tervünket megvalósítani, nemcsak kulturális és gazdasági jelentőségű, hanem egyúttaP jelenti a 800 milliós béketábor megerősítését is, Az az állandó segítség, amelyet az egész ma-. gyár nép és ezen belül az egész magyar tudomány és a magyar oktatás ügye a felszabadító Szovjetuniótól és személy szerint Sztálin elvtárstól kap, megkönnyíti feladataink megoldását, ugyanúgy, mint ahogy tanáraink tisztában vannak annak a segítségnek és irányításnak a jelentőségével, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja és személy szerint Rákosi elvtárs részéről kapnak. Mindnyájunk nevében beszélek, amikor azt mondom 1 , hagy hálánkat nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is fogjuk kifejezni, ügy akarunk dolgozni, hogy méltók legyünk arra a bizalomra, amely a fiatalok oktatását és nevelését a mi kezünkbe tette le. A költségvetést! pártom és a magam nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? KISS GERGELY jegyző: Tóth Lajosné! TÓTH LAJOSNÉ: T. Országgyűlés! A közoktatásügyi minisztérium 1952. évi költségvetése részletesen kidolgozott felemelt ötéves tervünk követelményeit tükrözi. A közoktatásügyi tárca : 1952. évi költségvetésének előirányzata az 1951. évivel szemben 53.3 százalékos emelkedést jelent. Még jelentősebb ez az emelkedés, ha arra gondolunk, hogy az óvodai, általános- és középiskolai kiadások a helyi tanácsok költségvetésében szerepelnek. Ez a lényegesen megnövekedett költségvetés anyagi alapot nyújt azokhoz a felad átokhoz, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa jelölt meg a közoktatásügy területére. Szeptemberben kezdődött a felemelt ötéves terv első iskolai éve, az 1951/52-es tanév. A tanév munkája az óvodáktól az egyetemekig tervszerűen folyik. Az egyes iskolák is elkészítették évi munkatervüket és annak megfelelően- végzik oktató és nevelő munkájukat. Az óvodákban jelentősen emelkedett és folyamatosan emelkedik a férőhelyek száma. Ez elősegíti a minisztertanács határozatának végrehajtását a nők termelőmunkába állításával kapcsolatban. A termelőszövetkezetek mellett, ahol napközi otthon,, óvoda még nem működik, nyári idénynapközi otthonok felállításával történik gondoskodás ar.TÓl, hogy a szülők zavartalanul végezhessék mezőgazda sági mu n ká jukat. Az 1951/52-es tanévre általános iskoláinkba 1,213.251 tanuló iratkozott be. Ez azt jelenti, hogy a tanköteles korú gyermekek .közel száz százalékát beíratták. Önmagában azonban a beiratkozás megtörténtével» még nem elégedhetünk meg. Szükséges, hogy a beiratkozott tanulók folyamatosan járjanak is &z iskolába, hogy (gyermekeink ne csak az általános iskola alsóbb osztályait végezzék el, hanem elvégezzék az általános iskolának mind a nyolc osztályát. A minisztérium irányításával helyi tanácsaink ós iskoláink a lemorzsolódás ellen következetes harcot folytatnak. Egyre több' helyen értik meg, hogy a lemorzsolódás megszüntetése nemcsak az iskolák, hanem az egész társadalom feladata. Általában igen jó eredménnyel jár az úttörő-mozgalom segítsége az általános iskolai lemorzsolódás elleni harcban. Míg nálunk az iskolai munkát egyre jobban megbecsülik és minden társadalmi erőt összpontosítunk a mulasztás megakadályozására, ennek következtében általános iskolai tanulóink létszáma és. tanulmányi színvonala egyre emelkedik, addig a