Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-45

V 859 Az országgyűlés 45. ülése 1951. nők arányszáma, október végére ez a szám 48%-ra emelkedett. A női munkaerők igen jól beváltnak, udvariasak, s a kereskedelem dolgozói is szívesen fogadják új női munkatársailkat. Női mintaüzleteinkben biztosítják a női munkaerők szakmai oktatását. Női mintaüzem; a Magyar Diva tes amok, Állami Áruház, Sztálinvárosi Élelmezési Vállalat, Női Ruha Nagykereskedelmi Vállalat ésa XI. kerületi KÖZÉRT Vállalat. De a női munkaerők 'nemcsak mint beosztottak, hanem mint irányító munkakörben dolgozók is jó munkát végeznek. A kereskedelmi vállalatokban is vannak már női vállalatvezetők, osztályvezetők és nagyszámú női árudavezetok. Folyamatosain adtunk át a nőj munkaerők bevonása következtében ipari területre olyan munkaerőket, akik' ipari szakképzettséggel rendelkeznék, de már nagyszámú fiatal munkaerő is ment át a kereskedelemből az iparba. A kereskedelemiben is fejlődésnek indult a munkaverseny és a munka módszerátadási mozgalom. Míg 1951 első negyedében 43.325 dolgozó.állt versenyben, addig a harmadik negyedévben már 54.376. Üjítások és észszerűsítések szép számban vannak, amelyek értékes megtakarításokat jelentenek népi államunknak. A Gazda-mozgalom a kereskedelem területén is többszázezer forint megtakarítást hozott. A hulladékbőrből készült iskolatáskák, aktatáskák több mint 200.000 forint értékű nyersanyagot jelentettek és takarítottak meg a népgazdaságnak. Az ÄTEX vállalatnál hulladékanyagból itöbbezer forint értékű bélés árut készítettek. Nagymértékben akadályozza a. verseny fejlődését a kellő nyilvánosság hiánya. Ez gátolja a tapasztalatcsere- és a munkamódszerátadási mozgalmat. Fel kell számolnunk a kereskedelemben lévő formális felajánlásokat, amelyek eléggé "jellemzőek a kereskedelem területén. Csak ezáltal adhatunk nagyobb lendületet a versenymozgalomnak. T. Országgyűlés! Felsorolt eredményeink mellett rá kell mutatnunk azokra a hiányosságokra, amelyek nagymértékben gátolják kereskedelmünk egészségesebb fejlődését. Kereskedelmünk irányítása még túlságosam összpontosított. Sok az a feladat, amelyet a minisztérium még maga végez, különösen Budapesten intézkedik még olyan ügyekben is, amelyek az alsóbb szervek feladatkörébe tartoznának. Ezen^ kívül kettős, párhuzamos intézkedésekkel gátolják a közép- és alsóbb szervek önállóságának kialakulását. A minisztérium gyakran átnyúl a tanácsok felett, közvetlenül intézkedik a vállalatok felé és ezzel csökkenti mind a tanácsok, mind a vállalatvezetők egyéni felelősségét. De maguk a tanácsok is ahelyett, hogy elvi irányító munkát végeznének, az operatív feladatok" tömegével vannak ellátva. A kereskedelmi osztályok munkája is még sokban kifogásolható. Nem elég önállóak és határozottak. Gyakori a fluktuáció. A végrehajtó bizottságok, lebecsülve a kereskedelem jelentőségét, nem mindenütt gondoskodtak megfelelő káderekről. A végrehajtóbizottságoknak most az a feladatuk, hogy a kereskedelmi osztályokat megbízható, jó szakmai káderekkel erősítsék meg. Kereskedelmi központi szervezeteink működése sem kifogástalan. Létre kell hoznii olyan középszerveket, amelyek átveszik a minisztériumok és a taORSZAGGYÜLÉSI ÉRTESÍTŐ • évi december hó 19-én, szerdán. 860 nácsok operatív feladatait. A vállalatokat és az ezzel kapcsolatos feladatokat le kell adni az alsóbb szerveknek, amelyek a vállalatoknak ugyancsak elvi irányítói lesznek. Létre kell hoznunk továbbá azt a középszervet — legyen az tröszt vagy hivatal — amely az operatív feladatokat végzi. 1952-ben erre kell törekednünk. A dolgozó tömegek nincsenek kellőképpen bevonva a kereskedelem ellenőrzésébe, és így sem bírálatukkal, sem kezdeményezésükkel nem tudtuk még azokat a hiányosságokat felszámolná, amelyek dolgozóinkból gyakori elégedetlenséget váltanak ki. A kereskedelmi dolgozók egy kis része nem áll mindenkor hivatása magaslatán. A piackutatás sem megfelelő, a dolgozók igényeit nem mecfelelő módon továbbítják az ipar felé, és nem tudják befolyásolni az ipart olymódon,, hogy annak termékei kielégíthetnék dolgozóink állandóan fokozódó igényét. Nem sikerült még hosszú időn keresztül felszámolni a konfekcióipar, a cipőipar terén mutatkozó hiányokat. Feladatunk minőségi áruval kielégíteni dolgozóink igényeit, és ezen a téren a kereskedelmi dolgozóknak, a vállalatvezetőknek egyéni felelősségét erőteljesen hangsúlyoznunk kell. Bár a kereskedelmi dolgozók magatartása a jegyrendszer megszüntetésével nagymértékben javult, azon. kell igyekeznünk, hogy az eddigi állapot, például a gyakran türelmetlen bánásmód, az udvariatlan kiszolgálás mielőbb megszűnjék kereskedelmi hálózatunkban. A KÖZÉRT vállalatainak kell különösen ezen a területen sokat javítaniok. Szélesítenünk kell a tömegekkel való kapcsolatainkat. Sokszorozzuk meg a társadalmi ellenőri hálózatot, hogy a tömegek bírálata, amely már eddig is nagy segítséget nyújtott, nagyobb mértékben érvényesülhessen. A társadalmi ellenőri háózat eddig elért eredményeivel bebizonyította, hogy felvilágosítással és az ellenség leleplezésével jó segítőtársa a kereskedelemnek. Egy VII. kerületi társadalmi ellenőr leplezte le a Kertész Sándor-féle 'bűn-szövetkezetet. A feketézők lakásán itöbbszáz gramm aranyat és százezer forint értékű textilt találtak, amit a dolgozók elől vontak el. Fokozott mértékben van szükség ezentúl is a felvilágosításra. Ügyelnünk kell minden ellenséges megmozdulásra, amelyre a reakció részéről számíthatunk. A párt és a kormány határozata hatalmas csapás az ellenségre, az üzérkedőkre, a feketézőkre, de a reakció sem alszik, kisebbíteni igyekszik eredményeinket. Elképzelhető, hogy a közellátás frontján támadni fog, csak keresi a rést, amely esetleg helytelen munkánkból ered, hogy azt kiszélesíthesse. Feladatunk a párt és a kormány határozatát végrehajtani és megakadályozni az ellenséget abban, hogy zavart okozhasson. T. Országgyűlés! A tanácsok nem értékelik kellőképpen az állandó bizottságok munkáját. Nem látják még annak nagy jelentőségét, hogy az állandó bizottságok sok tapasztalattal, gyakorlattal rendelkező tagjai javaslataikkal nagy mértékben vihetik előbbre az apparátus munkáját, és ezen keresztül közellátásunkat is megjavíthatják. A Sztahánov-mozgalom a kereskedelemben még alig ismert. Nincsenek kidolgozva a sztahanovista szintek. Az ezen a téren mutatkozó hiányosságainkat igyekszünk felszámolni azzal, hogy 1952-ben kidolgozzuk »a kereskedelem kiváló dolgozója« cím elnyerésének feltételeit.