Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-45

V 859 Az országgyűlés 45. ülése 1951. nők arányszáma, október végére ez a szám 48%-ra emelkedett. A női munkaerők igen jól beváltnak, udvariasak, s a kereskedelem dolgozói is szívesen fogadják új női munkatársailkat. Női mintaüzleteinkben biztosítják a női munka­erők szakmai oktatását. Női mintaüzem; a Magyar Diva tes amok, Állami Áruház, Sztálinvárosi Élel­mezési Vállalat, Női Ruha Nagykereskedelmi Vál­lalat ésa XI. kerületi KÖZÉRT Vállalat. De a női munkaerők 'nemcsak mint beosztottak, hanem mint irányító munkakörben dolgozók is jó munkát vé­geznek. A kereskedelmi vállalatokban is vannak már női vállalatvezetők, osztályvezetők és nagy­számú női árudavezetok. Folyamatosain adtunk át a nőj munkaerők be­vonása következtében ipari területre olyan munka­erőket, akik' ipari szakképzettséggel rendelkeznék, de már nagyszámú fiatal munkaerő is ment át a kereskedelemből az iparba. A kereskedelemiben is fejlődésnek indult a munkaverseny és a munka ­módszerátadási mozgalom. Míg 1951 első negye­dében 43.325 dolgozó.állt versenyben, addig a har­madik negyedévben már 54.376. Üjítások és ész­szerűsítések szép számban vannak, amelyek érté­kes megtakarításokat jelentenek népi államunknak. A Gazda-mozgalom a kereskedelem területén is többszázezer forint megtakarítást hozott. A hul­ladékbőrből készült iskolatáskák, aktatáskák több mint 200.000 forint értékű nyersanyagot jelentet­tek és takarítottak meg a népgazdaságnak. Az ÄTEX vállalatnál hulladékanyagból itöbbezer fo­rint értékű bélés árut készítettek. Nagymértékben akadályozza a. verseny fejlődé­sét a kellő nyilvánosság hiánya. Ez gátolja a ta­pasztalatcsere- és a munkamódszerátadási mozgal­mat. Fel kell számolnunk a kereskedelemben lévő formális felajánlásokat, amelyek eléggé "jellemzőek a kereskedelem területén. Csak ezáltal adhatunk nagyobb lendületet a versenymozgalomnak. T. Országgyűlés! Felsorolt eredményeink mel­lett rá kell mutatnunk azokra a hiányosságokra, amelyek nagymértékben gátolják kereskedelmünk egészségesebb fejlődését. Kereskedelmünk irányítása még túlságosam összpontosított. Sok az a feladat, amelyet a mi­nisztérium még maga végez, különösen Budapes­ten intézkedik még olyan ügyekben is, amelyek az alsóbb szervek feladatkörébe tartoznának. Ezen^ kívül kettős, párhuzamos intézkedésekkel gátolják a közép- és alsóbb szervek önállóságának kialaku­lását. A minisztérium gyakran átnyúl a tanácsok felett, közvetlenül intézkedik a vállalatok felé és ezzel csökkenti mind a tanácsok, mind a vállalat­vezetők egyéni felelősségét. De maguk a tanácsok is ahelyett, hogy elvi irányító munkát végeznének, az operatív feladatok" tömegével vannak ellátva. A kereskedelmi osztályok munkája is még sok­ban kifogásolható. Nem elég önállóak és határozot­tak. Gyakori a fluktuáció. A végrehajtó bizottsá­gok, lebecsülve a kereskedelem jelentőségét, nem mindenütt gondoskodtak megfelelő káderekről. A végrehajtóbizottságoknak most az a feladatuk, hogy a kereskedelmi osztályokat megbízható, jó szakmai káderekkel erősítsék meg. Kereskedelmi központi szervezeteink működése sem kifogástalan. Létre kell hoznii olyan középszer­veket, amelyek átveszik a minisztériumok és a ta­ORSZAGGYÜLÉSI ÉRTESÍTŐ • évi december hó 19-én, szerdán. 860 nácsok operatív feladatait. A vállalatokat és az ez­zel kapcsolatos feladatokat le kell adni az alsóbb szerveknek, amelyek a vállalatoknak ugyancsak elvi irányítói lesznek. Létre kell hoznunk továbbá azt a középszervet — legyen az tröszt vagy hi­vatal — amely az operatív feladatokat végzi. 1952-ben erre kell törekednünk. A dolgozó tömegek nincsenek kellőképpen be­vonva a kereskedelem ellenőrzésébe, és így sem bírálatukkal, sem kezdeményezésükkel nem tudtuk még azokat a hiányosságokat felszámolná, amelyek dolgozóinkból gyakori elégedetlenséget váltanak ki. A kereskedelmi dolgozók egy kis része nem áll mindenkor hivatása magaslatán. A piackutatás sem megfelelő, a dolgozók igényeit nem mecfelelő módon továbbítják az ipar felé, és nem tudják be­folyásolni az ipart olymódon,, hogy annak termékei kielégíthetnék dolgozóink állandóan fokozódó igé­nyét. Nem sikerült még hosszú időn keresztül fel­számolni a konfekcióipar, a cipőipar terén mutat­kozó hiányokat. Feladatunk minőségi áruval kielé­gíteni dolgozóink igényeit, és ezen a téren a keres­kedelmi dolgozóknak, a vállalatvezetőknek egyéni felelősségét erőteljesen hangsúlyoznunk kell. Bár a kereskedelmi dolgozók magatartása a jegyrendszer megszüntetésével nagymértékben ja­vult, azon. kell igyekeznünk, hogy az eddigi álla­pot, például a gyakran türelmetlen bánásmód, az udvariatlan kiszolgálás mielőbb megszűnjék keres­kedelmi hálózatunkban. A KÖZÉRT vállalatainak kell különösen ezen a területen sokat javítaniok. Szélesítenünk kell a tömegekkel való kapcso­latainkat. Sokszorozzuk meg a társadalmi ellenőri hálózatot, hogy a tömegek bírálata, amely már eddig is nagy segítséget nyújtott, nagyobb mér­tékben érvényesülhessen. A társadalmi ellenőri há­ózat eddig elért eredményeivel bebizonyította, hogy felvilágosítással és az ellenség leleplezésével jó segítőtársa a kereskedelemnek. Egy VII. kerü­leti társadalmi ellenőr leplezte le a Kertész Sán­dor-féle 'bűn-szövetkezetet. A feketézők lakásán itöbbszáz gramm aranyat és százezer forint értékű textilt találtak, amit a dolgozók elől vontak el. Fokozott mértékben van szükség ezentúl is a felvilágosításra. Ügyelnünk kell minden ellenséges megmozdulásra, amelyre a reakció részéről szá­míthatunk. A párt és a kormány határozata hatal­mas csapás az ellenségre, az üzérkedőkre, a feke­tézőkre, de a reakció sem alszik, kisebbíteni igyek­szik eredményeinket. Elképzelhető, hogy a közellá­tás frontján támadni fog, csak keresi a rést, amely esetleg helytelen munkánkból ered, hogy azt kiszé­lesíthesse. Feladatunk a párt és a kormány határo­zatát végrehajtani és megakadályozni az ellensé­get abban, hogy zavart okozhasson. T. Országgyűlés! A tanácsok nem értékelik kellőképpen az állandó bizottságok munkáját. Nem látják még annak nagy jelentőségét, hogy az ál­landó bizottságok sok tapasztalattal, gyakorlattal rendelkező tagjai javaslataikkal nagy mértékben vihetik előbbre az apparátus munkáját, és ezen ke­resztül közellátásunkat is megjavíthatják. A Sztahánov-mozgalom a kereskedelemben még alig ismert. Nincsenek kidolgozva a sztaha­novista szintek. Az ezen a téren mutatkozó hiá­nyosságainkat igyekszünk felszámolni azzal, hogy 1952-ben kidolgozzuk »a kereskedelem kiváló dol­gozója« cím elnyerésének feltételeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom