Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-45
797 Az országgyűlés 45. ülése 1951. évi december jhó 19-én, szerdán. 7S6 denekelőtt annak köszönhetjük, hogy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja helyes úton vezet bennünket. Annak köszönhetjük, hogy sikerrel valósítjuk meg ötéves népgazdasági tervünket, amelyet joggal nevezünk béketervnek. Ez a terv a nagy Szovjetunió által felszabadított népünk előtt soha nem látott hatalmas távlatokat nyitott meg. Módosított ötéves tervünk végrehajtásával boldog jövőnk, a szocializmus alapjait rakjuk le. Ezért a célért harcolnak dolgozóink odaadó, lelkes munkával. Ezért valósítják meg maradéktalanul pártunk II. Kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait. Ezeket a nagyszerű eredményeket mindenekelőtt a szovjet sztahanovistáknak és kiváló szakembereknek köszönhetjük, így- például Amaszov Sztálin-díjas olvasztárnak vagy Bikov esztergályosnak, akiktől a mi élenjáró dolgozóink, sztahánovistáink és Kossuth-díjasaink átvették a termelés új, tudományos módszereit. Ezeknek a munkamódszereknek, a szovjet technika vívmányainak elsajátítása hatalmas segítséget jelentett a termelés és a termelékenység emeléséért folytatott harcunkban. De köszönhetjük ezt a sikert azoknak a magyar dolgozóknak is, akik példamutató munkájukkal az é.en haladnak és társaikat is eredményeik fokozására lelkesítik a terv teljesítésóért és túlteljesítéséért folyó harcban. Ilyen többek között "például Palotás Gyula, a Ganz Villamossági Gyár ifjúmunkása, aki már 1954. évi tervén dolgozik. Kovács Sándor a Ganz Hajógyárból és még sokan mások 1953. évi tervüket teljesítik. így például a mi üzemünkben, a Standard-gyárban Mares Ferenc ugyancsak 1953-as tervfeladatain dolgozik. A Rákosi Mátyás Művekből Rőder Béla sztahanovista esztergályos jelentős mozgalmat indított meg azzal, hogy munkamódszerének átadásávail új sztahanovistákat nevel és példájának követésére szólította fel a többi üzemek sztahanovistán; is. Vagy itt van Mátyás Károly olvasztár, aki négy munkatársának adja át- munkamódszerét. De említhetném még sok-sok dolgozónk, mint Ültyán Józsefné köszörűs vagy Kristóf Jánosné magkészítő nevét, akik harcos kommunista munkával, nagyszerű termelési eredményekkel, megdöntik az elavult technikai normákat, és azokat túlszárnyalva magukkal ragadják a műhelyek többi dolgozóit is. Az ő munkájuknak is nagyban köszönhető, hogy számos üzemünk már nemcsak globálisan, hanem részleteiben is befejezte ezévi tervének teljesítését. Dolgozóinkat — fizikai és értelmiségi dolgozóinkat egyaránt — új győzelmek elérésére lelkesítik a most folyó, eddig soha nem látott hatalmas méretű építkezések. Ezek közül a legkiemelkedőbbek a Sztálin-Vasmű, az Inotai Erőmű, a csepeli gyorsvasút, az új diósgyőri rekonstrukció, az új hatalmas magasolvasztó. Nap mint nap személyesen gyözdhetünk me,g arról, amit Rákosi elvtárs legutóbbi beszédében úgy fogalmazott meg, hogy hazánk mezőgazdasági országból ipari ország lett. Felemelt ötéves tervünk átlagosan minden öthat napban egy új üzemet hoz létre. Tervünk hatalmas célkitűzései megvalósításának azonban elengedhetetlen feltétele nehéziparunk gyors fejlesztése. Ez a gondolat jut kifejezésre felemelt ötéves tervünknek abban a pontjában, amely a kohó- és gépipar fejlesztésére 12.2 milliárd forintot irányoz elő. Beruházásaink értéke az ezévi 1.6 milliárddal szemben 1952-ben 2 v milliárd forint felett lesz, aminek nagy részét vaskohászatunk további fejlesztésére kívánjuk fordítani. Szükség van erre azért, hogy például nyersvasból az eddiginél 27.3% -kai teljesíthessünk többet. Emelni akarjuk tehergépkocsitermelésünket is, az ezévihez képest 23.9%kal. Autóbuszból 117.7%-kai gyártunk többet 1952-ben, mint 1951-ben. Ugyancsak jelentősen emelkedik gépgyártásunk termelése is. Termelésünk ilyen arányú emelkedését nem csupán a beruházásuk teszik lehetővé, hanem ezévi eredményeink is fontos biztosítékot jelentenek arra, hogy jövőévi előirányzatunk teljesíthető. A kohó- és gépipar 1952. évi termelési előirányzatából külön.ki kell emelnem azokat a tételeket, amelyek mezőgazdaságunk szocialista átszervezését és dolgozó népünk életszínvonalának közvetlen emelését szolgálják. Például lánctalpas traktorból 66.7%-kai, kombájnból 150%-kai, kévekötő-. aratógépből 157.2%-kail gyártunk többet 1952-ben az idei termelésnél. Tömegcikkiparunknak, amely ez évben 50%-kai termelt többet az 1950. évinél, a jövő évre további 25%-kai fokozzuk a termelését. Kerékpárból 11.6%-kai, edény áruból 52.9%kal, rádióból 29.8%-kai, kályhából 52.4%-kai, tűzhelyből 29.1%-ka) tudunk többet bocsátani a fogyasztók rendelkezésére, mint ebben az évben. A munka termelékenységét a jövői évben 11.8%-kai kívánjuk a kohó- és gépipar területén növelni. E célkitűzéseink megvalósításának biztosítéka az, 'hogy üzemeink dolgozói ma már túlnyomó többségükben tudatában vannak annak, hogy ők az üzem gazdái. Ezért kezdeményezik és terjesztik el széles körben a szocialista munkaverseny új és új formáit. Eddig soha nem tapasztalt lendülettel veszik ki részüket a szocialista munkaversenyből a műszaki értelmiség dolgozói is. Példa erre Koltaj Béla, a DÏMAVAG gépgyár mérnöke, aki a munka jó megszervezésével segíti gyárrészlegének dolgozóit a terv túlteljesítéséért vívott harcukban. Dolgozóink sorában a műszakiak is egyre nagyobb számban részesülnek elismerésben és kitüntetésben, ami újabb bizonyítékát adja számunkra annak, hogy nálunk a munka valóban becsület és dicsőség dolga. A műszaki és a fizikai dolgozók között az együttműködés mind szorosabbá válik. Nagyjelentőségű ezen a téren a Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak kezdeményezése, akik közvetlen kapcsolatot építettek ki a Tudományos Akadémia és a Vasipari Kutatóintézet tudósaival. Művezetőink nagy része is felismerte már a minisztertanács rájuk vonatkozó határozatának jelentőségét, és kezdenek élni a rendeletben biztosított jogaikkal, kezdenek munkaterületük valódi parancsnokaivá válni. T. Országgyűlés! Elvtársak! Módosított ötéves tervünk teljesítésének minden előfeltétele megvan. A győzelem azonban nem jön magától, azért még valamennyiünknek keményen meg kell dolgoznunk. Csak így fejleszthetjük országunkat — Gerő elvtársunknak pártunk II. Kongresszusán mondott szavaival — a vas és az acél országává. Az előttünk álló legfontosabb feladat most az, hogy az elkövetkezendő napokban maradéktalanul
