Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

777 Az országgyűlés 44. ülése 1951. évi december hó 18-án, kedden. 778 javaslatot pártom nevében örömmel elfogadom. (Nagy taps.) ELNÖK: Minthogy a tárcához több hozzá­szóló nincs és módosító indítványt nem jelentett be senki, kér demi az országgyűlést, hogy -a hon­védelmi tárca és vele kapcsolatban az Állam­védelmi Hatóság című fejezet költségvetését álta­lánosságban és részleteiben elfogadja-e? (Igen.) Kimondom a határozatot: az országgyűlés a hon­védelmi tárca és vele kapcsolatban az Állam­védelmi Hatóság című fejezet költségvetését álta­lánosságban és részleteiben elfogadta. (Taps.) Napirend szerint következik az egészség­ügyi tárca, továbbá az Általános társadalom­biztosítás, a Vasutas társadalombiztosítás, a MAV Központi Egészségügyi Hivatal, az Üdülte­tés, a Nyűg- és egyéb ellátások című fejezetek költségvetésének tárgyalása. Az országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához Sárid Rózsi és Kende Zsigmond képvi­selők jelentkeztek szólásra. Pesta László előadó képviselőtársunké a szó. PESTA LÁSZLÓ előadó: T. Országgyűlés! A dolgozó nép egészségének ügye, a közegészség kincsének megóvása, biztosítása kormányunk egyik • főfeladata. Népköztársaságunk Alkotmá­nyának szelleme és szavai szerint nálunk a leg­főbb érték az ember. Egész rendszerünk és an­nak minden létesítménye a dolgozó, alkotó, új vi'lágot, szocializmust építő ember üdvére szolgál. Az egészségügyi minisztérium tehát a ráeső fontos kormányfeladatot akkor teljesíti jól, ha minden 1 egészségügyi kérdésre kiterjedő és azokat összefogó gondoskodásával a dolgozót és család­ját veszi körül. Az a hatalmas lendületű építő­munka, amely népünk boldogulásának alapjáért, az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáért folyik az egész országban, természetesen maga után vonja, megteremti az életszínvonal áltaifa­nos emelkedését, a dolgozók minden irányú igé­nyének fokozódását. Egészségügyi téren a dolgozók magasszín­vonalú, gyorsan és biztosan működő betegellá­tást, egészségügyi biztosítást, a hetegséjgek meg­előzését kívánják, amit fejlődésünk jelenlegi kor­szakában csak jól irányított, egységes egészség­ügyi szervezéssel lehet biztosítani. Mindez foko­zott követelményeket támaszt a minisztériummal szemben. Döntő szervezeti változtatásokat kellett végre­hajtani ebben az esztendőben. Ezek között első­nek kell megemlíteni magának az egészségügyi minisztériumnak létrejöttét, amely leadva az egy­kori népjóléti minisztérium szociálpolitikai fel­adatait, mindazt, ami nem illett az egészségügy profiljába, ugyanakkor magába olvasztva az egye­temi orvosképzés és ia gyógyszerészképzés munká­ját, helyesen központosította mindazt a hozzá­tartozó tevékenységet, amelyet eddig más minisz­tériumok végeztek. Ez a minisztérium most már valóban gazdája, felelőse a magyar egészségügynek. A másik lényegbevágó és döntő jelentőségű változás a tanácsok megalakulásával vált lehet­ségessé. A minden egészségüggyel kapcsolatos irányító munka egyesítését, tehát az egészség­ügyi centralizációt csak a feladatok területi decentralizációjával, a tanácsokon keresztül a dolgozó tömegek felé vitelével lehet élővé tenni. A tanácsok ma már egészségügyi téren is nagy feladatokat oldanak meg saját intézményeiken keresztül. Országszerte létrejöttek a területi kór­házak, tehát oilyan megyei, járási és városi kór­ház-intézmények, amelyek nemcsak a beteg­eilátást, hanem az egészségügyi szolgálat nagy­részének közvetlen szakirányítását, a tudományos továbbképzés komoly feladatait oldják meg egy­egy tanács területén. A tanácsok egészségügyi osztályai általában jól megálltak helyüket, állandó bizottságai pedig a. legjobban működő ilyen szervezetek közé tartoznak. Kapcsolatuk a tömegekkel és az egészségügyi dolgozókkal egy­aránt kielégítő és minden remény megvan folya­matos, gyors fejlődésükre. A szervezeti változások harmadik csoportjá­nak létrejöttét az említett alapvető változtatás­nak és> a nyomában következő fejlődésnek lehet köszönni. A felszabadulás előtt a népelnyomó, kizsákmányoló, a dolgozók érdekeit semmibe­vevő Horthy-rendszer a kapitalista országokra annyira jellemző toldozó-foltozó, állandó rend­szertelenséget és zűrzavart teremtő, tartalmatlan kirakatpolitikát folytatott a betegbiztosítás, a betegellátás és a betegségek megelőzése terén. Az egészségügyi minisztérium és a tanácsok ezt a zűrzavart, ezt az összevisszaságot megszün­tették, az OTI megszüntetése után egy közös nagy hálózatba szedték az egészségügyi intéz­ményeket, valamint a körzeti, kerületi, illetőleg városi orvosi szolgálat elemeit. Ez a nagy reform nemcsak a nyomában járó harmoniku­sabb, gördülékenyebb, áttekinthetőbb, tehát lénye­gesen megjavított betegellátást teszi lehetővé, hanem megteremti annak a lehetőségét is, hogy végre bevezethetjük a nagy Szovjetunió egész­ségügyének remekül bevált szervezeti rendsze­rét a »kórház-rendelőintézeti egység« rendszerét, amely a tanácsok irányítása alatt egyetlen össze­függő szervezetté építi ki a körzeti orvosok, ren­delőintézetek és kórházak egy-egy. területen működő összességét, és ezáltal megjavítja a betegellátást, pótolja az egykori háziorvost, és ugyanakkor nagy mértékben szolgálja az orvosok állandó, folyamatos továbbképzését is. Ha azt a kérdést vizsgáljuk, t. Országgyűlés, hogy hogyan támasztja alá az egészségügyi minisztérium 1952. évi költségvetése a jövő évi egészségügyi tervprogrammot, akkor mindenek­efőtt újra rá kell mutatnunk arra, hogy a to­vábbi nagyarányú fejlesztés, amely az egészség­ügyi kultúra hatalmas fejlődését vonja maga után, most már lényegesen szilárdabb alapokra épül, mint egy évvel ezelőtt, nagyszabású szer­vezeti változásaink alapján. A már ismertetett fejlődésen kívül a jövő évben befejeződik az or­vosi körzetek egységesítése. Ötéves népgazda­sági tervünk hatalmas fejlesztéseket és beruházá­sokat jelent. A központi kezelésben lévő egész­ségügyi intézményekre kereken 550 millió, a tanácsokra pedig közel 940 millió forint fog jutni. Üj rendelőintézet létesül Miskolcon, Szolnokon, Karcagon. A kórházi ágylétszám 54.000-re fog emel­kedni. Sztálinvárosban 400 ágyas új kórház léte­sül. A kórházi ágyak fenntartására kereken 800 millió forintot irányoztak elő. A folyó évben a minisztérium átszervezie

Next

/
Oldalképek
Tartalom