Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

*73Ö Az országgyűlés 44. ütése }95i. ellen irányuló sorozatos és szűnni nem akaró háborús provokációk, határsértések elkövetésére használják fel, hanem üzleti célokra, profitszerzésre is. »Business as usual!« — ez a jelszava most ás Jugoszláviában a nyugati kapitalistáknak. Üzlet mindenekelőtt és mindig! És valljuk be, a saját zsebük szempontjából nagyon jó üzleteket is kötnek Titoval. Mélyen a világpiaci árak alatt szállítja Tito mekik a jugoszláv bányák, erdők kincseit, ia fát, rezet, vasércet, ólmot, cinket, bauxitot s az elnyomott, éhező jugoszláv nép elől elvont élelmiszereket, ö maga viszont a nyugatról kapott dollárokért részben drága amerikai hadianyagot» fegyvereket vásárol, de méginkább »kártalanítja« a nyugati tőkéseket, akik ma ismét Jugoszlávia gyarmatosítói, a dolgozó jugoszláv nép kizsákmányolók Teljes joggal írta tehát a Wall Street egyik lapja, a New-York Times, hogy Jugoszláviával kötik ezidőszerint az amerikaiak a legjobb üzleteket, mert minden Jugoszláviába befektetett dollárjuk két dollár hasznot hoz az amerikai tőkéseknek. Ezért vállalkozik Tito az amerikai imperialisták világuralmi törekvéseinek támogatására, kiszolgálására, hazánk s a népi demokráciák békéjét veszélyeztető sorozatos háborús provokációkra. Nem hisszük azonban, hogy ezekkel szolgálatot tesz amerikai gazdáinak. Ellenkezőleg mind a magyar nép, mind a szomszédos testvéri népi demokráciák népei, de még a jugoszláv nép többsége előtt is Tito leleplezte magát, mint a világtörténelem legnagyobb, legaljasabb árulóját. Az amerikai imperializmus második felvonulási terepe Magyarország ellen a szomszédos Ausztria amerikai, brit és francia megszállási övezete. Az Osztrák Béketanács által kiadott Fehér Könyvből, e béketanács salzburgi kiáltványából és Szviridov altábornagy, az Ausztriai Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet képviselőjének nyilatkozataiból tudjuk, hogy az osztrák kormány hozzájárulásával a három nyugati megszálló hatalom Ausztriában is ugyanazt a fegyverkezési politikát folytatja, mint Nyugat-Németországban, Japánban, Tito Jugoszláviájában. Itt is — mint az említett országokban — a nyugati militaristák hadgyakorlatokat tartanak, repülőtereket, hadiutakat építenek, mindezeket természetesen) az osztrák nép rovására és terhére. Ügy, mint Nyugat-Németországban és Japán^ ban, Ausztriában is nyíltan sértik meg a nyugati megszállók a potsdami egyezményt, az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát, Ausztriában pedig külön az 1943. november 1-i moszkvai nyilatkozatot, amelyben a szövetséges hatalmak kötelezettséget vállaltak Ausztria függetlenségének helyreállítására és Ausztria demüitarizálására. Az amerikai imperializmus e világuralmi törekvései akár burkolt, farizeus ideológiai jelszavak formájában jelentkeznek, akár brutális háborús beavatkozó kísérletek formájában, akár, mint nálunk, hazánk külső és belső ellenségeinek támogatásában —^ ezek a törekvések, az USA háborús atomdiplomáciája mindenütt a világon a békeszerető emberiség egyre nagyobb ellenállásába ütközik. ügy, mint a fasizmus uralma idején, de talán még nagyobb mértékben és arányokban kialakult már az amerikai imperializmussal szemben az ellenállásnak nagy és egyre növekvő nemzetközi évi december hó 18-án, kedden. 736 frontja. Soha még a világtörténelemben nem alakult ki akkora hatalmas tömegeknek nemzetközi frontja, mint amilyen a béketábor frontja a Szovjetunió vezetése alatt. Ebben a frontban valóban egyesül minden tisztességes, jóakaratú ember. Nem lehet elválasztani ebben a békefrontban tömörülő embereket nemzetiségük, hitbeli felfogásuk, világnézetük szerint. Hívők és nem hívők együtt hirdetik a nemzetközi békefront legyőzhetetlen hitvallását: »Békét akarunk! Azt akarjuk, hogy az öt nagyhatalom kössön egymással békeegyezményt!« '• Ausztriában ezért — éppen úgy, mint Németországban^ Franciaországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Kanadában, Ausztráliában, egyre növekvő mértékben magában az Egyesült Államokban is — a hívő keresztényeket nem lehet megtéveszteni Trumannak és társainak farizeus jelszavával, amely azt hirdeti, hogy a kereszténység, az úgynevezett nyugati civilizáció védelme, megmentése érdekében kell »keresztesháborút« indítani a Szovjetunió és a népi demokráciák, a tnl hazánk ellen. Ennél képmutatóbb, hazugabb és gonoszabb jelszó még nem volt a világtörténelemben! (Helyeslés és taps.) Ezért utasítják vissza ezt a jelszót egyre nagyobb mértékben a béke világmozgalmához csatlakozó hívő keresztények — papok, világiak egyaránt. A világtörténelem mostani döntő válaszútján az igazi keresztények lelkiismeretük hangjára, vallásuk parancsára nem választhatják a háborúnak, halálnak, mindenféle kultúra elpusztításának útját, hanem igenis választaniok kell a békének és az életnek az útját. Mivel a Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikája a béke útját választja, mivel a magyar külügyminisztérium erélyesen elhárítja az imperialistáknak és zsoldosaiknak hazánk belügyeibe való beavatkozását, költségvetését elfogadom. (Nagy taps.) ELNÖK: Kiss Károly külügyminiszter kíván szólni. (Taps.) KISS KÁROLY: T. Országgyűlés! A magyar nép előtt az a nagy feladat áll, hogy élve a Szovjetunió segítségével elnyert szabadsággal, meg! szilárdítsuk hazánkban a dolgozó nép uralmát és ; felépítsük a szocializmust. A Magyar Népköztársai ság külpolitikájának az a legfontosabb feladata, | hogy kedvező feltételeket biztosítson országunknak ehhez az átalakításához, a .szocializmus felépítéséhez. Az előttünk álló nagy feladatok megvalósításához mindenekelőtt ibékére van szükségünk. A Magyar Népköztársaság külpolitikája — a béke politikája. Ezzel együttjár az, hogy a béke megőrzése érdekében egyre jobban elmélyítjük szoros baráti együttműködésünket Ö többi békeszerető or: szaggal, elsősorban legnagyobb barátunkkal, a ; világbéke hatalmas oszlopával, a Szovjetunióval és minden erővel védekezünk a háború és az imperialista háborús gyújtogatok eilen. A Szovjetunióra támaszkodva, a nagy béketábor tagjaként megvédjük szabadságunkat és erélyesen visszautasítunk minden, függetlenségünk elleni támadást. A szocializmust építő Magyar Népköztársaság nem viseltetik gyűlölettel egy néppel szemben sem és nem törekszik idegen területek megszerzésére, de ugyanakkor elszántan ragaszkodik szabadságához és nem tűri, hogy Magyarországot — mint a múltban annyiszor — ismét idegen