Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

727 Az országgyűlés 44. ülése 1951. művészegyüttesünk is bemutatkozhatott a Szov­jetunió fővárosában. Ugyanekkor zajlott le a képzőművészetünk fejlődése szempontjából rend­kívül nagyjelentőségű esemény, a magyar képző­művészet kiállítása Moszkvában, a magyar művészet találkozása a szovjet közönséggel. Ebben az esztendőben jelent meg Petőfi versei­nek újabb háromkötetes kiadása a Szovjetunió­ban. Kiállítások, művészi hetek, filmhetek, kultu­rális küldöttségek kölcsönös látogatása, előadó­művészek, írók, tudósok kölcsönös tanulmány­útja és szereplése, művészegyüttesek vendég­szereplése, egymás színdarabjainak és filmjeinek bemutatása sorakoznak ebben az esztendőben a népi demokráciákkal folyó kulturális kapcsola­taink mérlegén is. Az »Üj Kína« kiállítást közel negyedmillió ember nézte meg. Hasonlóképpen nagy közönség­sikere volt a lengyel képzőművészeti kiállítás­nak, a »Varsó építése, a béke építése« című len­gyei újjáépítési (kiállításnak, a 'csehszlovák könyvkiállításnak. Irodalmi vonatkozásban a már megkötött egyezményekben előírt könyvek megjelentetésén túlmenő számban adtak ki népi demokratikus könyveket a magyar kiadók. Romániával közös könyvkiadási egyezményt is kötöttünk. Számos nagysikerű hangversenyt rendeztünk, amelyeken a népi demokráciákból ide érkezett kiváló művészek vendégszerepeltek. A Magyar Állami Népi­együttes 14 előadást tartott 100.000 főnyi néző­közönség előtt Csehszlovákiában, és nagy siker­rel szerepelt Albániában a békéscsabai népi tánc­együttes. Magyarországon a Szlovák Népi Együttes, la Koreai Ifjúsági Együttes, a Kínai Művészegyüt­tes és egy román művészegyüttes mutatkozott be. Az élenjáró szovjet példa, a szovjet kultúra alkotásainak és képviselőinlek felbecsülhetetlen értékű tanítása mellett sok konkrét tanulsággal szolgálnak számunkra az egyes riépi demokráciák kultúrforradalmának eredményei, fejlődésének fá­zisai is. Csak néhány konkrét példára szeretnék hivatkozni. Szovjet művészek és kritikusok hívták fel fi­gyelmünket haladó nemzeti hagyományaink nem egy kincsére, amelyeket az elmúlt rendszer tuda­tosan elsikkasztott. így Munkácsy Mihály realista művészetére. Bulgáriától például sokat tanulhat­tunk a kulturális tömegmozgalom szervezése és fejlesztése terén. A román zeneművészet, a cseh­szlovák és lengyel filmművészet eredményeinek megismerése is nagy segítséget jelentett szá­munkra. Megismerkedhetett a magyar közönség a hős koreai nép ifjúságának művészetével és köz­vetlen tapasztalatokat szerezhetett a kínai kultúr­forradalom eredményeiről, amelyek rendkívül ta­nulságosak számunkra is. Kínában a felszabadu­lás után az analfabétizmus elleni harc volt a kultúrforradalom legfontosabb feladata. Nyilván­való, hogy az írni-olvasni tudás terjedése milyen hatalmas méretekben segíti a szocializmus építé­sét, milyen nagy új tömegekhez juthatnak el a politikai nevelés, meggyőzés érvei, a marxizmus­leninizmus klasszikus tanításai, ha megtanulnak olvasni. De ugyanakkor, amikor Kínában kulturá­lis területen a legfontosabb erőfeszítés arra kell, évi december hó 18-án, kedden. 728 hogy irányuljon, hogy az írni-olvasni tudást ter­jesszék, a művészet különböző ágai, elsősorban azok, amelyek a közvetlen ábrázolás eszközeit használják, a legaktuálisabb kérdésekkel foglal­koznak és magas művészi fokú és erejű alkotá­saikkal óriási politikai nevelőhatást érnek el. Kínától is megtanulhatjuk, hogy minden művészet fegyver a harcokban a felszabadulásért, az impe­rialisták ellen, a békéért. Az egyezmények munkaterveinek előkészítője és végrehajtója a Kultúrkapcsolatok Intézete, amelynek költségvetése ugyan nem a külügyi, hanem a népművelési tárca keretében szerepel, de természetesen a külügyminisztériummal szoros kapcsolatban végzi fontos munkáját, amelynek eredményét bizonyítják a népi demokráciákkal való kultúrkapcsolatainkról az előbb felsorolt ada­tok is. A Kultúrkapcsolatok Intézete szorosan együttműködik az Országos Béketanáccsal is. Az 1952-es esztendőben mindez a kultúrkap­csolati munka még szélesebb keretekben fog meg­valósulni; a részletes tervek nagyrészt márkészen vannak az egyéves munkatervek nemzetközi meg­állapodásaiban. Az 1952-es év eseményei közül szeretném megemlíteni, milyen nagy örömmel készül az egész dolgozó magyar nép a Magyar Szovjet Ba­rátság Hónapjának ünnepi eseményeire. 1952 januárjának első kiemelkedő zenei ese­ménye egy híres lengyel opera, a Haíka bemuta­tója lesz Operaházunkban. 1952 folyamán ünnepelhetjük az albán­magyar barátság 500 éves jubileumát, a törökök ellen együtt harcoló két nagy nemzeti hős, Hunyadi János és az albán Szkandef bég szobrá­nak leleplezése alkalmával. De a kulturális kapcsolatokat nemcsak a sza­bad országokkal, hanem az imperialista országok szabadságért és békéért harcoló népeivel is igyeK­szünk fenntartani és fokozni. A nyugati országok népeivel való kölcsönös megismerést és ezen ala­puló megértést is rendkívül nagyfontosságúnak tartjuk és a Béke Világtanács határozatának szel­lemében igyekszünk ilyen irányú kapcsolatainkat is fejleszteni. Természetesen éles különbséget te­szünk aközött, amit a nyugati kultúra területé­ről, eredményeiből érdeklődéssel és szeretettel fo­gadunk és aközött, ami ellen, mint a béke ellen­sége ellen, a legélesebben harcolunk. A haladó szellemek alkotásait dolgozó népünk minéj nagyobb rétege számára tesszük elérhetővé, de ugyanakkor megakadályozzuk azt, hogy a rot­hadó kapitalista kultúra szennye elárassza orszá­gunkat. Nincs szükségünk arra az amerikai szel­lemre, amely az úgynevezett »irodalom« és »mű­vészet« minden területén uralkodóvá vált Ameri­kában, és amely ellen kétségbeesetten, fuldokolva próbálnak védekezni Nyugat-Európa népei. Nincs szükségünk arra az amerikai irodalomra, amely­ről két önbeismerést szeretnék itt idézni, egyet egy angol és egyet egy amerikai lapból. A »New Statesman and Nation« című angol folyóirat egyik legutóbbi száma azt írja, hogy az amerikai »comic book« irodalom, ami egyáltalában nem komikus könyvek műfaját jelenti, olyan ször­nyen romboló hatást fejt ki, hogy az egyedül ké­pes lesz belülről elpusztítani az Egyesült Államo­kat. Ez az irodalom — írja a lap — dicsőíti az erőszakot, a befolyásolható ifjú szellemeket a

Next

/
Oldalképek
Tartalom