Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

727 Az országgyűlés 44. ülése 1951. művészegyüttesünk is bemutatkozhatott a Szovjetunió fővárosában. Ugyanekkor zajlott le a képzőművészetünk fejlődése szempontjából rendkívül nagyjelentőségű esemény, a magyar képzőművészet kiállítása Moszkvában, a magyar művészet találkozása a szovjet közönséggel. Ebben az esztendőben jelent meg Petőfi verseinek újabb háromkötetes kiadása a Szovjetunióban. Kiállítások, művészi hetek, filmhetek, kulturális küldöttségek kölcsönös látogatása, előadóművészek, írók, tudósok kölcsönös tanulmányútja és szereplése, művészegyüttesek vendégszereplése, egymás színdarabjainak és filmjeinek bemutatása sorakoznak ebben az esztendőben a népi demokráciákkal folyó kulturális kapcsolataink mérlegén is. Az »Üj Kína« kiállítást közel negyedmillió ember nézte meg. Hasonlóképpen nagy közönségsikere volt a lengyel képzőművészeti kiállításnak, a »Varsó építése, a béke építése« című lengyei újjáépítési (kiállításnak, a 'csehszlovák könyvkiállításnak. Irodalmi vonatkozásban a már megkötött egyezményekben előírt könyvek megjelentetésén túlmenő számban adtak ki népi demokratikus könyveket a magyar kiadók. Romániával közös könyvkiadási egyezményt is kötöttünk. Számos nagysikerű hangversenyt rendeztünk, amelyeken a népi demokráciákból ide érkezett kiváló művészek vendégszerepeltek. A Magyar Állami Népiegyüttes 14 előadást tartott 100.000 főnyi nézőközönség előtt Csehszlovákiában, és nagy sikerrel szerepelt Albániában a békéscsabai népi táncegyüttes. Magyarországon a Szlovák Népi Együttes, la Koreai Ifjúsági Együttes, a Kínai Művészegyüttes és egy román művészegyüttes mutatkozott be. Az élenjáró szovjet példa, a szovjet kultúra alkotásainak és képviselőinlek felbecsülhetetlen értékű tanítása mellett sok konkrét tanulsággal szolgálnak számunkra az egyes riépi demokráciák kultúrforradalmának eredményei, fejlődésének fázisai is. Csak néhány konkrét példára szeretnék hivatkozni. Szovjet művészek és kritikusok hívták fel figyelmünket haladó nemzeti hagyományaink nem egy kincsére, amelyeket az elmúlt rendszer tudatosan elsikkasztott. így Munkácsy Mihály realista művészetére. Bulgáriától például sokat tanulhattunk a kulturális tömegmozgalom szervezése és fejlesztése terén. A román zeneművészet, a csehszlovák és lengyel filmművészet eredményeinek megismerése is nagy segítséget jelentett számunkra. Megismerkedhetett a magyar közönség a hős koreai nép ifjúságának művészetével és közvetlen tapasztalatokat szerezhetett a kínai kultúrforradalom eredményeiről, amelyek rendkívül tanulságosak számunkra is. Kínában a felszabadulás után az analfabétizmus elleni harc volt a kultúrforradalom legfontosabb feladata. Nyilvánvaló, hogy az írni-olvasni tudás terjedése milyen hatalmas méretekben segíti a szocializmus építését, milyen nagy új tömegekhez juthatnak el a politikai nevelés, meggyőzés érvei, a marxizmusleninizmus klasszikus tanításai, ha megtanulnak olvasni. De ugyanakkor, amikor Kínában kulturális területen a legfontosabb erőfeszítés arra kell, évi december hó 18-án, kedden. 728 hogy irányuljon, hogy az írni-olvasni tudást terjesszék, a művészet különböző ágai, elsősorban azok, amelyek a közvetlen ábrázolás eszközeit használják, a legaktuálisabb kérdésekkel foglalkoznak és magas művészi fokú és erejű alkotásaikkal óriási politikai nevelőhatást érnek el. Kínától is megtanulhatjuk, hogy minden művészet fegyver a harcokban a felszabadulásért, az imperialisták ellen, a békéért. Az egyezmények munkaterveinek előkészítője és végrehajtója a Kultúrkapcsolatok Intézete, amelynek költségvetése ugyan nem a külügyi, hanem a népművelési tárca keretében szerepel, de természetesen a külügyminisztériummal szoros kapcsolatban végzi fontos munkáját, amelynek eredményét bizonyítják a népi demokráciákkal való kultúrkapcsolatainkról az előbb felsorolt adatok is. A Kultúrkapcsolatok Intézete szorosan együttműködik az Országos Béketanáccsal is. Az 1952-es esztendőben mindez a kultúrkapcsolati munka még szélesebb keretekben fog megvalósulni; a részletes tervek nagyrészt márkészen vannak az egyéves munkatervek nemzetközi megállapodásaiban. Az 1952-es év eseményei közül szeretném megemlíteni, milyen nagy örömmel készül az egész dolgozó magyar nép a Magyar Szovjet Barátság Hónapjának ünnepi eseményeire. 1952 januárjának első kiemelkedő zenei eseménye egy híres lengyel opera, a Haíka bemutatója lesz Operaházunkban. 1952 folyamán ünnepelhetjük az albánmagyar barátság 500 éves jubileumát, a törökök ellen együtt harcoló két nagy nemzeti hős, Hunyadi János és az albán Szkandef bég szobrának leleplezése alkalmával. De a kulturális kapcsolatokat nemcsak a szabad országokkal, hanem az imperialista országok szabadságért és békéért harcoló népeivel is igyeKszünk fenntartani és fokozni. A nyugati országok népeivel való kölcsönös megismerést és ezen alapuló megértést is rendkívül nagyfontosságúnak tartjuk és a Béke Világtanács határozatának szellemében igyekszünk ilyen irányú kapcsolatainkat is fejleszteni. Természetesen éles különbséget teszünk aközött, amit a nyugati kultúra területéről, eredményeiből érdeklődéssel és szeretettel fogadunk és aközött, ami ellen, mint a béke ellensége ellen, a legélesebben harcolunk. A haladó szellemek alkotásait dolgozó népünk minéj nagyobb rétege számára tesszük elérhetővé, de ugyanakkor megakadályozzuk azt, hogy a rothadó kapitalista kultúra szennye elárassza országunkat. Nincs szükségünk arra az amerikai szellemre, amely az úgynevezett »irodalom« és »művészet« minden területén uralkodóvá vált Amerikában, és amely ellen kétségbeesetten, fuldokolva próbálnak védekezni Nyugat-Európa népei. Nincs szükségünk arra az amerikai irodalomra, amelyről két önbeismerést szeretnék itt idézni, egyet egy angol és egyet egy amerikai lapból. A »New Statesman and Nation« című angol folyóirat egyik legutóbbi száma azt írja, hogy az amerikai »comic book« irodalom, ami egyáltalában nem komikus könyvek műfaját jelenti, olyan szörnyen romboló hatást fejt ki, hogy az egyedül képes lesz belülről elpusztítani az Egyesült Államokat. Ez az irodalom — írja a lap — dicsőíti az erőszakot, a befolyásolható ifjú szellemeket a