Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-44
721 Az országgyűlés 44. ülése 195Î. jükkel a béke híveinek vi'lágmozgalma ellen. Ezért akarták megakadályozni a II. Világbékekongreszszust. Ezért utasították ki Párizsból a Béke Világtanács irodáját. Ezért mozgósították kopóik hadát a berlini Világifjúsági Találkozóra igyekvő fiatalok ellen. Minden erejükkel azon vannak, hogy a népek tisztánlátását magzavarják, hogy az igazság felismerésében megakadályozzák őket. De az igazság elé a kopók hada sem tud falakat emelni. Azok az emberek — és ezeknek száma napról napra nő — akik rádöbbennek arra, hogy micsoda katasztrófát készít számukra az amerikai imperializmus, dacolva megfélemlítéssel, üldözéssel, harcbaszállnak a létüket fenyegető katasztrófa ellen: a dollár urai ellen. Az öthatalmi egyezményt követelő felhívást eddig körülbelül 600 millió' ember írta alá. Mi van a millió és millió' aláírás mögött? Aranyfedezet Az aláírók imperialistaellenes gyűlöletének, elszántságának, harci készségének aranyfedezete«, A legtöbb gyarmati és kapitalista országban nemcsak egyszerűen munkát és áldozatot, hanem komoly kockázatot is jelent az aláírások gyűjtése, a Béke Hívei Világmozgalmának szélesítése. Hány tízezer ember munkája, harca, áldozata és szenvedése van a kapitalista elnyomás alatt élő országokban gyűjtött aláírások milliói mögött? Egy 24 éves indiai háziasszony nemcsak lakóhelyén, Delhi külvárosában gyűjtött aláírásokat, hanem elutazott anyjához és annak lakóhelyén, majd egy harmadik városban is, összesen 27.000 aláírást szerzett. Marcellino Prado kubai ifjú 6200, Rozario Fernandez 4200 emberrel irattá alá a békeívet. Elisa Branco brazíliai asszony a legsúlyosabb üldözés ellenére is harcolt azért, hogy kormányuk ne küldjön katonákat Koreába. Négy évi és három hónapi börtönre ítélték. Azonban a felsőbb bíróság a brazíliai békeharcosok nyomására kénytelen volt felmenteni. És harcuk sikerrel járt: egyetlen brazil katona sem ment Koreába. A helgolandi ifjak börtönnel, vértörvényszékkel szembenézve, hősies ellenállásukkal kikényszerítették, hogy ne bombázzák szülőföldjüket. Ezeknek a tényeknek a tömegei igazolják Hja Erenburgnak azt a megállapítását, hogy: *h kormányok nélkül nem lehet békét teremteni, de a népek nélkül nem lehet háborút csinálni.« A magyar békemozgalom együtt fejlődött a béke hívei világmozgalmával és az élet minden területére kiterjedő eleven mozgalommá lett. Különösen a legutóbbi aláírásgyűjtési kampány a béke és háború igen egyszerű, mindenki számára érthető kérdésein keresztül a politikailag iskolázatlanok vagy kevésbbé iskolázottak közül igen sokakat segített hozzá ahhoz, hogy megértsék napjaink politikai világképét és megtalálják abban a maguk helyét. Az aláíráskampány nagy politikai Sskola volt. Nyilvánvalóvá, kézzelfoghatóvá tette minden becsületes ember egységét a hazáért, a békéért folytatott küzdelemben. A nemzetközi szolidaritás gondolatát ismét magasabb fokra emelte. A magyar békemozgalom, a magyar békeharcosok egyre öntevékenyebben reagálnak az imperialisták agressziós cselekedeteire és tiltakoznak ezek ellen, valamint a békeharcosok évi december hó 18-án, kedden, 722 üldözése ellen. Különösen nagy figyelemmel kísérik a koreai eseményeket. A koreai gyűjtési akció, amelynek eredménye pár nap alatt tábori i kórház és sok tízezer csomag volt, majd az ez év nyarán az MNDSZ-szel közösen lefolytatott gyűjtés a koreai gyermekek részére — azt mutatja, hogy a magyar nép egyre nagyobb tömegei látják meg, hogy a világ békéjéért folytatott harc legnehezebb szakaszán most a koreai nép"van, a harcokban és áldozatokban a koreai nép előttünk jár. A magyar békeharcosok igyekeztek méltóvá válni arra a bizalomra, amellyel a koreaiak drága barátaiknak, testvéreiknek neveznek minket. A koreai szolidaritás-kampányok sikerei népünk elszántságának újabb és újabb bizonyítékai barát és ellenség felé. Erősítik a barátot, intő jelek az ellenség felé. A magyar békemozgalomnak sikerült mindazt a szenvedélyességét, indulatot, amit a háború és béke szembeállítása kelt az emberekben, mozgató, ép'ítő energiaként felhasználni. A béke megvédésének gondolata hatalmas emelővé vált hazánkban. Ennek eredménye <a sok egészséges felajánlás és kiemelkedő termelési eredmény. Az üzemekben és a falvakban a dolgozók tízezrei olyan békemegbizatásokat vállalnak, amelyek segítik szocialista hazánk erősödését. Ott voltak a békeagitátorok az aratásnál, begyűjtésnél, őszi munkáknál, ott vannak az üzemekben a versenyszerződéseknéll, békemjűszakokat kezdeményeznek, békeőrséget állnak, ezeken kiváló itermelési eredményeket érnek el. Népünk odaadó, áldozatkész munkájának, ötéves tervünknek nagyszerű eredménye, békepolitikánk ragyogó bizonyítéka a jegyrendszer eltörlése. Ez a rendelkezés azt mutatja, hogy népgazdaságunk napról napra erősödik és ezzel erősödik az egész béketábor. Ez a határozat azért születhetett meg, mert rendszerünk szilárd, mert erőinket alkotó, építő munkára összpontosítjuk, mert bizalommal tekintünk jövőnk elé, egyszóval mert békepolitikát folytatunk. Ezt a békepolitikát, mint saját leghőbb vágyainak realizálását támogatja a békeívek millió és millió aláírója. A szeretet és a bizalom kifejezései áradnak pártunk felé, amely vezeti és szervezi harcunkat hazánk függetlenségének és szabadságának megvédéséért. Pártunknak — forrón szeretett Rákosi elvtársunknak — köszönhetjük, hogy élni tudtunk a szabadsággal, hogy mi dolgozók, gazdái lehettünk országunknak Gazdaként tervezünk, építünk és védelmezzük hazánkat, édes otthonunkat. Ezt mondja sok-sok levél, távirat, felszólalás, de elsősorban a sok öntudatos tett. Vona György Fegyvernekről az alábbi levelet írta az Országos Béketanácsnak: »En Vona György 10 holdas dolgozó paraszt, aki a 19-es háborúban elvesztettem könyékig jobb karomat, azért adok be 64 mázsa búzát, mert tudom, hogy ezzel a békét erősítem, én pedig gyűlölöm a háborút, azt is, aki háborút akár. Jó termés volt. Az ipari munkásokra gondoltam, akik szintén túlteljesítik tervüket. En így akartam hozzájárulni ptéves tervünkhöz.« A Lőrinci Hengermű békebizottsága szeptember 7-én gyűléseket tartott az üzemben és azokon javaslatot tett a »Törlesszük le adósságunkat népgazdaságunknak« jelszavú mozgalom megindítá61*