Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-43

685 Az országgyűlés 43. ülése 1951. évi december hó 17-én, hétfőn. 686 legjobb agitációs propaganda a termelőszövetkeze­tek eszméje mellett, ha ezek a szövetkezetek virág­zanak, ha termelékenységük, jövedelmük messze túlhaladja az egyéni doLgozó parasztok eredmé­nyeit. Dolgozó parasztságunk nagy többségében már megértette, hogy számára a jövő útja a fel­emelkedés, a nagyüzemi szocialista gazdálkodás. Minél eredményesebben dolgoznak termelőszövet­kezeteinik, mánét nagyobb eredményeket" tudnak fel­mutatni, annál-hamarabb és tömegesen csatlakoz­nak hozzájuk dolgozó parasztságunknak azok a tagjai, akik ma még egyénileg gazdálkodnak. Fokozott jelentősége van tehát annak, hogy termelőszövetkezeteink eredményeiket emelni, nö­velni tudják. Ehhez pedig elsősorban a munka­fegyelem megszilárdításán, a munkafegyelem biz­tosításán keresztül vezet az út. Számtalan dol­gozó paraszt mondta már nekem, de bizonyára másoknak is, hogy belépne a termelőszövetke­zetbe, ha azt látná, hogy abban mindenki szív­vel-lélekkel dolgozik. Termelésünk növelésének, szocializmusunk építésének útjából minden aka­dályt el kell távolítanunk, és ezért fel kell szá­molnunk a munkafegyelem terén mutatkozó hibá­kat termelőszövetkezeteinkben is. Termelőszövetkezeteink döntő többsége az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztok terméseredményeinél magasabb termést takarított be, nem mondhatjuk el azonban, hogy azt min­denütt jobb és gondosabb munkával érték el. Igen sok termelőszövetkezetben nem fordítottak elég gondot arra, hogy az övék legyen a határban a legjobban megművelt föld, hogy ők végezzenek először a szántás-vetéssel, az ő növényeik legye­nek a legjobban gondozva. Nem vették eléggé te­kintetbe, hogy minden munkájukat állandóan ébe­ren figyeli barát és ellenség egyaránt. Minden négyszögöl késve vagy rosszul művelt termelőr­szövetkezeti föld, minden hold késve learatott ka­lászos, késve végzett cséplés vagy kukoricatörés fegyverré válhat a termelőszövetkezetek ellensé­geinek kezében. Márpedig termelőszövetkezeti csoportjainknak éppen az a főfeladatuk, hogy munkájukkal, terméseeredmér^yeikkel magukhoz vonják azokat a dolgozó parasztokat is, akik ma még egyénileg gazdálkodnak. Termelőszövetkezeteink komoly fejlődést ér­tek el. Fejlődésük, jövőjük felfelé ívelő. Éppen ezért sürgősen meg kell szabadulniuk minden gyermekbetegségüktől, minden kezdeti hibájuktól. T. Országgyűlés! Az 1952. esztendőben, öt­éves népgazdasági tervünk megvalósításának har­madik évében az eddiginél is nagyobb feladatok megoldása vár reánk. Iparunk fejlesztésére, mező­gazdaságunk gépesítésére a folyó évinél jóval nagyobb összegeket fektetünk be. A tervberuházá­sok összege mintegy 4 milliárd forinttal emelke­dik. A beruházások elsősorban nehéziparunk gyors és nagyarányú fejlesztését segítik elő, ami termé­szetes, mert a nehézipar képezi alapját egész ipa­runk fejlesztésének és mezőgazdaságunk szocia­lista átszervezésének. Iparunk nagyarányú fejlesztésére, az ipari beruházásokra szánt hatalmas összegek mellett igen jelentős összegekkel szerepelnek költségve­tésünkben a mezőgazdaság fejlesztésére előirány­zott tételek is. Mezőgazdasági jellegű beruházá­sokra a beruházási összegnek 13%-át irányozza elő költségvetésünk. Ez lehetővé teszi állatte­nyésztésünk nagyobb arányú mennyiségi és minő­ségi fejlesztését, a gépesítés fokozását, termelő­területeink növelését, mezőgazdasági kultúránk előrehaladását, mezőgazdaságunk szocialista szek­torának növelését, erősítését. A mezőgazdasági beruházásra fordítandó összegek nagy mérték­ben fognak hozzájárulni mezőgazdasági termés­hozamunk növeléséhez. Az a hatalmas arányú munka, amely az országépítés területén hazánk­ban folyik, igen komoly feladatokat ró dolgozó népünkre, de az országépítés nagy és nehéz mun­kájának hasznát is egész dolgozó népünk élvezi már most is, és mindjobban fogja élvezni a jövő­ben is. Amikor 1952. évi költségvetésünket tárgyal­juk, lemérhetjük azt a hatalmas erőt, amelyet szo­cializmust építő népi demokráciánk gazdasági rendszere jelent; legjobban lemérhetjük, ha össze­hasonlítjuk a magyar nép helyzetét a felszabadu­lás előtti, az úgynevezett »boldog békeévekbe!i« helyzetével. " A felszabadulás előtt szinte állandó munka­nélküliség uralkodott országunkban. Mégpedig kétfajta munkanélküliség. Ezrek és ezrek kínlód­tak, nyomorogtak, mert a tőkés társadalmi rend­szer jóvoltából nem jutott számukra munkalehe­tőség, de ezeken a munkanélkülieken kívül élt itt a felszabadulás előtt egy. másik munkanélküli réteg, akik munka nélkül dúskáltak minden földi jóban, mert vagyon, tőke volt a birtokukban. . Az egyikféle munkanélküliség teljesen meg­szűnt,'de igen megfogyott a másik fajta munka­nélküliek tábora is. Szocializmust építő orszá­gunkban a dolgozni akarók számaira bőven van munkalehetőség, sőt a legtöbb szakmában igen komoly a munkáshiány. Munkanélküliség ebben az országban a dolgozni akaró embereket nem fenye­geti többé, de szocializmusunk építésével mind kisebb a lehetősége annak, hogy ép, egészséges emberek tőkéjükből eredő jövedelemből, munka nélkül élhessenek. Az ország dolgozó népe, mun­kások és dolgozó parasztok, örömmel látják mind­kétfajta munkanélküliségnek a megszűnését. ^ A _ munkanélküliség tökéletes és végleges megszűnése ' nemcsak'azt jelenti, hogy nem kell többé retteg­nie egyetlen dolgozni akaró embernek sem attól, hogy az utcára kerül és nem tudja biztosítani a kenyeret, a megélhetést maga és családja szá­mára. Az, hogy bőven van és lesz munkalehető­ség mindenki számára ebben az országban, azt is jelenti, hogy a felemelkedés útja kitárul min­den becsületes dolgozó előtt. Az, hogy-ipari ország lettünk, azt is jelenti, hogy számtalan új pálya nyílt és még nyílik meg fiatalságunk számára. Azt is jelenti, hogy fiaink többek, különbek lehet­nek apáiknál. Azt is jelenti, hogy nemcsak a mi számunkra, de- gyermekeink számára is biztosítva van a felemelkedés útja. Az, hogy ipari ország lettünk, mezőgazdasá­gunk előtt is hatalmas lehetőséget nyitott meg. Modernebb eszközökkel, a technika és a tudomány segítségével könnyebben, kevesebb munkával töb­bet és. jobbat tudunk termelni földjeinken. Már most is láthatjuk és a jövőben még inkább, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom