Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-43

665 Az országgyűlés 43. ülése 1951. évi december hó 17-én, hétfőn. 666 termést takarítottunk be. A jó takarniányterniés lehetővé teszi .állatállományunk gyorsütemű meg­növekedését 1 . Az őszi vetést Idejében! teljesítettük és ezzel megteremtettük a jövő évi jó termés, fon­tos feltételét. Dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége 'becsülettel teljesítette hazafias kötelessé­gét, a termén ybegyüjtést. Rákosi elvtárs november 30- i beszédében rámutatott arna, hogy 128.000 azok­nak a gazdáiknak a száma, akik a kötelességüket több mint kétszeresen teljesítették. Százával le­hetne felsorolni az olyan dolgozó parasztokat, akik állampolgári kötelességüknek példamutató módon tettek eleget, mint például ifjú Kállai Sándor tisza­dorozsmai 17 holdas középparaszt, aki kenyér­gabonabeadási kötelezettségét 700 %-ra. teljesítette. Ez is azt bizonyítja, hogy népi demokráciánk biz­ton számíthat a dolgozó parasztság kötelesség­tudására és hazaszeretetére. A jó terméseredmény elérésében jelentős része van munkásosztályunk fokozott támogatásának, ami az állami gépállomások gyorsütemű fejlődésé­ben is megmutatkozik. A gépállomások traktorai­nak száma egy év alatt 47%-kai nőtt. Dolgozó parasztságunk megszerette a gépet, segítőtársát látja benne, amely'megkönnyíti számára a nehéz fizikai munkát. Az 195l-es esztendőt a mezőgazdaság szocia­lista szektorának gyorsütemű fejlődése jellemezte. Az állami gazdaságok szántóterülete 864.000 holdra növekedett. Dolgozó parasztságunk egyre nagyobb tömegei térnek rá a szövetkezés útjára. Termelő­szövetkezeteink száma nem egészen egy év alatt 108%-kai, a hozzájuk tartozó családok száma 178%-kai, a termelőszövetkezeti tagoké pedig 166%-kai emelkedett. Mindjárt hozzá kell tennem, hogy e számszerű fejlődés mellett egyik legfonto­sabb feladatunk azon a téren jelentkezik, hogy termelőszövetkezeteinket és termelőszövetkezeti cso­portjainkat megszilárdítsuk, munkájuk szervezett­ségét és minőségét' emeljük, a munkafegyelmet megerősítsük és termelőszövetkezeteink termelé­kenységét és jövedelmezőségét növeljük. Arra kell törekednünk, hogy tovább emeljük azoknak a ter­melőszövetkezeteknek a számát, amelyek a jól szervezett, korszerű mezőgazdaságok mintaképei és amelyek terméseredményeikkel, kulturális szín­vonalukkal hirdetik a ma még egyénileg dolgozók előtt a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság fö­lényét. Országunk anyagi erejének ilyen ütemű növe­kedése lehetővé tette dolgozó népünk kulturális és szociális színvonalának emelkedését is. Népköz­társaságunk igen sokat tett azért, hogy előbbre vigye kulturális forradalmunknak Pártunk II Kon­gresszusa által kitűzött feladatait. Fokozódott dolgozó népünk kulturális tevékenysége, mint ezt a lezajlott városi és falusi kultúrversenyek és azok több tízezer részvevője is bizonyítják. Városi és falusi dolgozóink nagy tömegei soha nem látott igyekezettel fogtak hozzá, hogy új ismereteket sze­rezzenek maguknak. Valamennyiünk előtt köz­ismert, hogy milyen nagy mértékben nőtt az álta­lános iskolai, a középiskolai tanulók és a főiskolai hallgatók száma és ezen belül hogyan emelkedett a munkás- és parasztszármazású tanulók és hall­gatók száma. A megnövekedett tanulás vágy kielé­gítésére és az ötéves tervünk végrehajtásához szükséges újabb szakemberek kiképzésére jelen­tősen megnöveltük iskoláink és főiskoláink, egye­temeink számát. Ez évben kezdte meg működését a Veszprémi Vegyipari Egyetem, a tatabányai bányászegyetem, a miskolci műegyetem, a szegedi vasutasegyetem, valamint számos pedagógiai iskola és zenekonzervatórium. Különösen biztató az eddig elmaradott falu kulturális színvonalának gyors emelkedése. Ebben az évben a kultúrotthonok, népkönyvtárak, keskeny­mozi berendezések, szülőotthonok, bölcsődék, orvosi rendelők, gyógyszertárak százai létesültek köz­ségeinkben. Sok falu kapott villanyt, telefont, pos­tát, új bekötőutat. 114 község kapcsolódott be a távolsági autóbuszjáratokba, 45.000 előfizető a vezetékes rádióhálózatba. Mindez azt eredményezi, hogy egyre inkább csökken a távolság és a kultu­rális színvonal különbsége a város és a falu között. Kulturális életünk nemcsak mennyiségileg fej lődött gyors ütemben, hanem színvonala is bizta­tóan emelkedik. Művészeink és tudósaink egyra mélyebben magukévá teszik és alkalmazzák mun­kájukban a marxizmus-leninizmust. Ennek az útnak fontos állomásai a Tudományos Akadémia nagyhete, az írók, művészek, színészek nemrégi­ben lezajlott kongresszusai, továbbá filmgyártá­sunk, drámairodalmunk, költészetünk és képző­művészetünk számos alkotása. Régi értelmiségünk, látva népi demokráciánk eredményeit és állam­hatalmunk szilárdságát, egyre tevékenyebben és nagyobb odaadással veszi ki részét a tudomány és a művészet fejlődéséből örvendetes jelenség az is, hogy tudományos és kulturális életünk meg­nyilvánulásait dolgozóink fokozott érdeklődése kíséri. Minek köszönhetjük azt, hogy országunk, amely még nem is olyan régen Európa elmaradott, országai között kullogott, most ilyen hatalmas eredményeket ér el? Minek köszönhetjük, hogy ezeket az eredményeket előre megállapított pon­tos terv szerint határidőre, sőt nem egyszer határ­idő előtt vívtuk ki? Köszönhetjük ezt mindenekelőtt a szocializ­mus országának, a hatalmas és legyőzhetetlen Szovjetuniónak. Köszönhetjük annak a nagy fér­fiúnak, aki olyan páratlan bölcseséggel és előre­látással vezeti a szovjet népet, akit a világ min­den békére vágyó és szabadságszerető dolgozója, mint atyját, tanítóját és vezérét tisztel: a nagy Sztálinnak. (Hosszantartó, megújuló telkes taps.) A Sztálin vezette Szovjetunió adta meg szabad­ságunkat, adott anyagi segítséget ahhoz, hogy lerombolt és kifosztott országunk újra lábraálljon, ö segít bennünket ma is napról napra a szocia­lista építés munkájában. A szovjet nép bőkezűen nyújtja számunkra gazdag tapasztalatait, amelyek segítségünkre vannak abban, hogy gyorsabban, könnyebben legyőzhessük nehézségeinket. Az a támogatás, amelyet a Szovjetunió országunk számára a nemzetközi politikában is nyújt, a Szovjetunió ereje és hatalmas nemzetközi súlya a legfontosabb biztosíték arra, hogy az imperializmus farkasai ne támadhassanak hazánkra, hogy építő munkánkat békében folytat­hassuk. A Szovjetunió mellett igen komoly táma­szunk az a szoros gazdasági és politikai együtt­működés, amelyben országunk a testvéri népi demokráciákkal áll. A szocializmus útján haladó

Next

/
Oldalképek
Tartalom